Ma is szükség van Széll Kálmánhoz hasonló, méltóságot sugárzó vezetőkre, akik rendszerető közszolgaként teszik a dolgukat - mondta a főpolgármester csütörtökön, a dualizmus korának pénzügyminiszterét, kormányfőjét ábrázoló szobor átadóján.
Tarlós István a Széll Kálmánról elnevezett téren mondott beszédében hangsúlyozta, az elmúlt évszázadok tapasztalata alapján lényegesen több figyelmet érdemelnének a reálpolitikában alapos munkát végző, szorgalommal és szaktudással rendelkező politikusok. Széll Kálmán is ilyen államférfi volt, akinek jelentősége annak ellenére vitathatatlan, hogy nem volt lánglelkű forradalmár, nem vezetett győztes hadseregeket. Nevéhez fűződik ugyanis az 1873-as nagy krach után kialakult pénzügyi válság kezelése, az államháztartás rendbe tétele, az állami bevételek jelentős növelése, a pénzügyi igazgatás átszervezése - fejtette ki a főpolgármester.
Hangsúlyozta, a néhány éve felújított Széll Kálmán tér újabb fontos elemmel gazdagodott a politikus szobrának átadásával. Tarlós István reményét fejezte ki, hogy az arra járókban tudatosulnak a Széll Kálmán alakjából sugárzó, ma is aktuális értékek.Felidézte, Széll Kálmán Tisza Kálmán kormányának pénzügyminisztere, majd 1899-1903 között miniszterelnök volt, emellett a Magyar Tudományos Akadémia tagja is.
Emlékeztetett arra is, nevéhez fűződik az 1878-ban létrejött pénzügyi és gazdasági kiegyezés Ausztriával. Modern politikus volt, akit kortársai nem véletlenül neveztek tanácsadónak - mondta a főpolgármester, hozzátéve, Széll Kálmán tisztessége még a régi normák szerint is mindvégig kétségbevonhatatlan volt. Megjegyezte, Széll Kálmánt 1893-ban Lipót-renddel, 1902-ben a Szent István-rend nagykeresztjével tüntette ki Ferenc József.
Tarlós István arra is kitért, hogy Széll Kálmán politikája egy évszázaddal később példát adott a 2010-ben hatalomra kerülő kormánynak, amelynek - a dualizmus korának egyik legsikeresebb politikusához hasonlóan - komoly eladósodással, nagy költségvetési hiánnyal kellett szembenéznie.
A főpolgármester elmondta, Buda legforgalmasabb tere 2011 áprilisában vehette fel ismét Széll Kálmán nevét, a most átadott szobrot pedig 16 alkotó 17 pályaműve közül választották ki. A győztes Tóth Dávid szobrászművész alkotása lett, amely a bírálóbizottság szerint realisztikusan idézi fel a dualizmus korának politikus eszményképét, háttérben a Vasárnapi Újság lapjaival.
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében úgy fogalmazott, tagadhatatlan a párhuzam Széll Kálmán és a "polgári kormány" 2010 utáni válságkezelő politikája között, hiszen az államkassza mindkét esetben üres volt, az előző kabinetek külföldi hitelekért "házaltak", az adósság az egeket verte, a hatalmas munkanélküliség pedig emberek tömegeit sodorta reménytelen helyzetbe.
Kiemelte, az idő bizonyította, hogy a kabinet - Széll Kálmánhoz hasonlóan - jó döntéseket hozott, a magyar gazdaság ugyanis növekedési pályára állt, egyre többen tudnak elhelyezkedni, az államadósság és a költségvetési hiány pedig csökken. Ehhez meg kellett teremteni a magyar gazdaságpolitika függetlenségét, a korábbi eladósodásra és a privatizációra épülő gazdaságot pedig a munkára és megtakarításokra kellett alapozni - fejtette ki.
A tárcavezető hangsúlyozta: a kommunizmus idején a magyar identitást jelentő hagyományokat, például a dualizmus korának eredményeit is ki akarták iktatni az emlékezetből. Így lett az Andrássy út Népköztársaság útja, az Erzsébet tér Engels tér, a Széll Kálmán tér pedig Moszkva tér - sorolta.
Hangsúlyozta, most is dolgozni kell azért, hogy jóvá lehessen tenni a kommunizmus magyarság ellen elkövetett bűneit, amelyek egyike a nemzeti múlt folyamatosságának tagadása, és a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek eredményeinek elhallgatása.
Varga Mihály szerint az önállóság, a saját érdekeken alapuló döntés jogának feladása súlyos veszélyt jelent a magyarságra ma is, amikor a nemzeti önrendelkezés, a keresztény kultúra megóvásán kell dolgozni. A pénzügyminiszter kijelentette, Széll Kálmán szobrának átadásával teljessé vált a róla elnevezett tér felújítása, egyúttal a magyar történelem is arcot kapott.
Kitért arra is, hogy a jövő évi költségvetési javaslat a gyermeket nevelő családok támogatását, a gazdaság növekedési ütemének fenntartását, Magyarország biztonságának megőrzését és a teljes foglalkoztatás elérését határozta meg célként. Ebben is van hasonlóság Széll Kálmán politikájával, hiszen az ő miniszterelnöksége idején, 1901-ben fogadták el az első magyarországi gyermekvédelmi törvényt - tette hozzá Varga Mihály.
Lantos Csaba, a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében a stabilitás és a polgári erények mellett elkötelezett államférfiként jellemezte Széll Kálmánt, mint mondta, miniszterelnöki programjának mottója a törvény, a jog és az igazságosság hármasa volt.
MTI
A főpolgármester teljes beszéde az alábbiakban olvasható:
Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Meghívottak!
Széll Kálmán valóságos belső titkos tanácsos, előbb a Tisza Kálmán kormány pénzügyminisztere, majd 1899 – 1903 – ig miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1843 – ban született Gasztonyban, 1915 – ben fejezte be földi életet Rátóton.
A Vasárnapi Újság 1899. április 26-i számában hosszú és tiszteletteljes méltatás jelent meg a kor egy jelentős politikai személyiségéről:
„Valószínű, hogy egy élénkebb fellendülési korszak küszöbén állunk. Szerencsés körülmény, hogy ilyen korszakban oly kiváló közgazdasági és pénzügyi tehetség lép a magyar kormány élére, mint Széll Kálmán.
Eredményes működésének valódi alapja az ő szívós, soha nem lankadó munkaereje s a legnehezebb helyzetekben is minden próbát kiálló világos, erős, nyugodt ítélőképessége. Széll Kálmán az államéletnek legnehezebb s abban az időben magyar honban még kevéssé művelt ágazatát, a pénzügyeket választotta tevékenysége teréül."
A fenti elismerő szavakkal méltatott politikus, Széll Kálmán egy nyugat-dunántúli nemesi családból származott. Édesapja nem volt kimondottan gazdag, de gyermekeit gondosan, a legjobb iskolákban taníttatta. A későbbi miniszterelnök mindig hálásan emlékezett a gyermekkorában kapott szellemi-erkölcsi útravalóra. Politikai érdeklődését apjától örökölte, aki Vas megyében az alispáni, majd főispáni tisztet is betöltötte, emellett országgyűlési képviselő is volt.
Még felesége, a hírneves költő lánya, Vörösmarty Ilona is szokatlanul erősen érdeklődött a politika iránt.
Széll Kálmán pénzügyminiszterként rendet teremtett az államháztartásban, jelentős mértékben növelte az állami bevételeket, átszervezte a pénzügyi igazgatást. Legelső feladatának a súlyos államadósság megszüntetését tekintette.
Megszerezte az államnak a keleti és a tiszai vasutat, ezzel megteremtette a vasút államosításnak az első, igen lényeges feltételét. Nevéhez fűződik az 1878-ban létrejött új, pénzügyi és gazdasági kiegyezés Ausztriával.
Később miniszterelnökként a „történelmi alapok és a fejlődés egységében" akarta az ország ügyét szolgálni.
Másként viszonyult korához, mint a magyar politikai elit nagy része. Olyan területeken működött, amelyek a korszak politikájában egyre fontosabbak lettek. Ő már modern politikus volt, nem véletlenül nevezték kortársai tanácsadónak.
„Neki az ellenzéki politika egyéni lehetetlenség volt; egész lényegében kormánypárti volt, minden önzés nélkül, temperamentumánál fogva." – írta róla Apponyi Albert.
Nem ragaszkodott mindenáron miniszteri pozíciójához, amikor nem értett egyet egy politikai döntéssel, vette a kalapját. A közjóért végzett munkásságában a vagyon és a karrier lehetősége egyáltalán nem befolyásolta.
Tisztessége még a régi normák szerint is mindvégig kétségbevonhatatlan volt.
Széll Kálmán nagy tekintélynek örvendett saját korában, nagy műveltségű ember és mintagazda volt. Személy szerint nélkülözhetetlennek tartotta a kultúra és tudomány hozzájárulását Magyarország felemelkedéséhez.
Alapvetően reálpolitikus volt, mégsem csak a pénzember hideg mérlegelésével szemlélte a viszonyokat. Úgy vélte: "Tisztán pénzügyi rendszabályokkal állami pénzügyeink megjavítását nem lehet eszközölni. Közéletünk minden ágazatára kiható gyökeres intézkedésekre, az ország anyagi erejének fejlesztésére irányuló rendszerszabályokra is feltétlen szükség van. „
Ferenc József felismerte szakmai és emberi érdemeit, ezért 1883-ban tanácsosi címet adományozott neki, 1893-ban Lipót-renddel, 1902-ben a Szent István-rend nagykeresztjével tüntette ki, majd a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja lett.
Közel száz évvel pályafutásának lezárása után egy új generáció is meglátta a kivételes politikai pálya példát adó elemeit.
2010-ben a komoly eladósodással és nagy költségvetési hiánnyal szembenéző új magyar kormány számára történelmi előzményt jelentett az 1873-as krach után kialakult pénzügyi válság kezelése. Adósságcsökkentő programjuk a nagy előd iránti tiszteletből a Széll Kálmán Terv nevet kapta.
Széll Kálmán neve manapság a róla elnevezett tér kapcsán került be újra a köztudatba. A tér korábban már viselte, majd 2011 áprilisában újra visszakapta a dualizmus kora egyik legsikeresebb politikusának nevét.
Már a tér teljeskörű felújításának tervezési fázisában felmerült, hogy az egykori pénzügyminiszter, majd miniszterelnök iránti tiszteletből készüljön képzőművészeti alkotás erre a jelentős közterületre.
Végül 2018 áprilisában a Széll Kálmán Alapítvány kezdeményezésére, a Budapesti Történeti Múzeum nyílt pályázatot írt ki Széll Kálmán személyiségét, történelmi jelentőségét bemutató alkotás elkészítésére.
A pályázati felhívásra 16 alkotó 17 pályaműve érkezett. A végső döntést a második körös bíráló bizottság hozta meg. Döntésük értelmében Buda legforgalmasabb terén Tóth Dávid szobrászművész alkotása valósulhatott meg.
A bíráló bizottság úgy ítélte meg, hogy az alkotó szándékát a történelmi hitelességre törekvés jellemzi. A gyalogos forgalom fókuszában álló kompozíció, benne Széll Kálmán alakja felidézi a dualizmus korának politikus eszményképét, méltóságot sugároz, megjelenítése túlzásoktól mentes.
A háttérben magasodó Vasárnapi Újság lapjai környezetet adnak, kiemelik a jelenkor hétköznapi forgatagából a politikus alakját.
Széll Kálmán szikár jelszava: "törvény, jog és igazság". Az alkotó szándéka ennek a stabilitást adó háromas egységnek a leképezése.
Tisztelt Jelenlévők!
Amikor a közvélemény egy jelentős politikus pályaképét vizsgálja óhatatlanul is a látványos eredményeket, vagy a csúfos kudarcokat mérlegeli. Ez a hiányos szemlélet nem ad árnyalt képet az illető politikus történelemben betöltött szerepéről.
Igaz, hogy Széll Kálmán nem volt lánglelkű forradalmár, nem vezetett győztes hadseregeket, és a századforduló kemény politikai csatáiban sem tudta végül hatalmát hosszú távon megtartani, jelentősége mégis vitathatatlan.
Rendszerető közszolgaként tette a dolgát, munkássága a maga korában olyan fontos stabilizációs folyamatokat indított el, amelyek jótékony hatásai befolyásolták az őt követő időszakokat is. A történelem tényei azt mutatják, hogy szükség van Széll Kálmán típusú vezetőkre. Az évszázadok során bebizonyosodott az is, hogy a reálpolitikában alapos munkát végző, szorgalommal és szaktudással rendelkező politikai személyiségek a számvetés során lényegesen több figyelmet érdemelnek.
Fontos, hogy ez az üzenet, akár itt, ezen a forgalmas téren eljusson a ma emberéhez.
A mai szoboravató ünnep, a nagytudású politikus megjelenítése is ezt a célt szolgálja.
Mától elmondhatjuk, hogy a Főváros tulajdonában lévő Széll Kálmán tér teljes felújítása után néhány évvel egy újabb fontos elemmel gazdagodott.
Széll Kálmán szobra egy, már működő organikus rendszerbe illeszkedett be, de igazán majd akkor válik környezetének szerves részévé, ha az itt áthaladó emberek a méltóságot sugárzó államférfi alakjában észreveszik a magyar nemzet történelmének új megközelítését, a mai életben is értéket jelentő, nemes tartalmakat megmutató üzenetét. Úgy legyen!
