Kerület | Népesség (2009. január 1.) | Terület (km2) | Népsűrűsége (fő/km2) | Létrehozásának dátuma |
---|
| 24 728 | 3,41 | 7 252 | 1873. november 17. |
---|
| 88 729 | 36,34 | 2 442 | 1873. november 17. |
---|
| 123 723 | 39,70 | 3 116 | 1873. november 17. |
---|
| 98 374 | 18,82 | 5 227 | 1950. január 1. |
---|
| 27 283 | 2,59 | 10 534 | 1873. november 17. |
---|
| 42 120 | 2,38 | 17 697 | 1873. november 17. |
---|
| 62 530 | 2,09 | 29 919 | 1873. november 17. |
---|
| 82 222 | 6,85 | 12 003 | 1873. november 17. |
---|
| 61 576 | 12,53 | 4 914 | 1873. november 17. |
---|
| 79 270 | 32,49 | 2 440 | 1873. november 17. |
---|
| 139 049 | 33,47 | 4 154 | 1934. március 1.x |
---|
| 56 544 | 26,68 | 2 119 | 1940. július 1.x |
---|
| 113 531 | 13,44 | 8 447 | 1938. június 15.x |
---|
| 120 148 | 18,13 | 6 627 | 1935. június 15.x |
---|
| 80 218 | 26,94 | 2 978 | 1950. január 1. |
---|
| 68 484 | 33,51 | 2 044 | 1950. január 1. |
---|
| 78 250 | 54,82 | 1 427 | 1950. január 1. |
---|
| 93 225 | 38,60 | 2 415 | 1950. január 1. |
---|
| 61 610 | 9,38 | 6 568 | 1950. január 1. |
---|
| 63 371 | 12,18 | 5 203 | 1950. január 1. |
---|
| 76 339 | 25,75 | 2 965 | 1950. január 1. |
---|
| 50 499 | 34,25 | 1 474 | 1950. január 1. |
---|
| 20 387 | 40,77 | 500 | 1994. december 11. |
---|
Összesen | 1 712 210 | 525,13 | 3 261 | — |
---|
x: Bár az 1930. évi XVIII. törvénycikk hozta létre, ténylegesen csak a jelzett dátummal kezdte meg működését.
A három város egyesítéséből 1873-ban létrejött Budapest eredetileg tíz kerületre oszlott. A Duna jobb partján (Buda és Óbuda): I. kerület (Vár, Tabán és Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III. kerület (Újlak és Ó-Buda). A Duna bal partján (Pest): IV. ker. (Belváros), V. ker. (Lipótváros), VI. ker. (Terézváros), VII. ker. (Erzsébetváros), VIII. ker. (Józsefváros), IX. ker. (Ferencváros) és X. ker. (Kőbánya).
1930 májusában az 1930: XVIII. tc. (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő tíz év folyamán alakultak meg ténylegesen. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet.
A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a Duna jobb parti oldalán, az egykori Buda területén. A XI. kerület 1934. március 1-jétől, a XII. kerület pedig 1940. július 1-jétől működött ténylegesen. A XIII. és XIV. kerületet a bal parti részen, az egykori Pest területén alakították ki úgy, hogy az addigi V., VI., VII. és X. kerületeknek a Dráva utca – Aréna út (ma Dózsa György út) – Kerepesi út – akkori városhatár (északi körvasút) – Duna által határolt kültelki területét elszakították és két részre osztották a váci vasútvonal mentén. A nyugati rész lett a XIII., mely 1938. június 15-től, a keleti pedig a XIV. kerület, mely 1935. június 15-től kezdte meg tényleges működését. A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett.
Az átszervezés következtében a korábbi szerkezet, amely az apró IV. kerületből és az azt sugárirányban körülvevő és (kivéve a VIII. kerületet) a városhatárig nyúló kerületekből állt, jelentősen megváltozott. A Belvárost további kis kiterjedésű kerületek vették körül: az I., V., VI. és VII., melyek azonban rendkívül sűrűn lakottak voltak.
1950. január 1-jével Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye területéből hét megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest) és tizenhat nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár). Budapest területéhez csatolták továbbá Csömörtől Szabadságtelepet, Nagykovácsitól Adyligetet és Vecséstől a Ferihegyi repülőteret és környékét.
Az így kialakult Nagy-Budapestet 22 kerületre osztották. A korábbi 14 kerületből egyet (IV.) megszüntettek, és az összes többinek a határai is kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. A fővárossal egyesített 23 településből hármat, a hozzácsatolt három településrészből egyet a régi kerületekhez csatoltak (Albertfalva – XI., Békásmegyer – III., Pesthidegkút – II., Adyliget – II.). A többi 20 egyesített településből és két településrészből kilenc új kerületet hoztak létre. A legészakabbra fekvő Újpest kapta a megszűnt IV. kerület sorszámát, a többi nyolc új kerület pedig körben sorrendben a XV-XXII. számokat. Ezek területe nagyjából az alábbiak szerint alakult ki (a kerülethatárok kisebb-nagyobb részben szinte mindenütt eltérnek az egykori települések határaitól):
IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.)
XV. kerület: Rákospalota (m.v.) és Pestújhely nagyközség (nk)
XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom (nk.), továbbá Szabadságtelep Csömörtől
XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget (nk.)
XVIII. kerület: Pestszentlőrinc (m.v.), Pestszentimre (nk.), továbbá a Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől
XIX. kerület: Kispest (m.v.)
XX. kerület: Pesterzsébet (m.v.) és Soroksár (nk.)
XXI. kerület: Csepel (m.v.)
XXII. kerület: Budafok (m.v.), Budatétény és Nagytétény (nk.)
A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással.
Kerületek és városrészeik
I. kerület: Várkerület – városrészek: Gellérthegy (egy része), Krisztinaváros (egy része), Tabán (egy része), Vár (Budapest), Víziváros (egy része)
II. kerület városrészek: Adyliget, Budakeszierdő (egy része), Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Újlak (egy része), Vérhalom, Víziváros (egy része), Zöldmál
III. kerület: Óbuda-Békásmegyer – városrészek: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak (egy része), Ürömhegy
IV. kerület: Újpest – városrészek: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget (egy része), Székesdűlő, Újpest
V. kerület: Belváros-Lipótváros – városrészek: Belváros, Lipótváros
VI. kerület: Terézváros – városrész: Terézváros
VII. kerület: Erzsébetváros – városrészek: Erzsébetváros, Istvánmező (egy része)
VIII. kerület: Józsefváros – városrészek: Istvánmező (egy része), Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep
IX. kerület: Ferencváros – városrészek: Ferencváros, Gubacsidűlő, József Attila lakótelep
X. kerület: Kőbánya – városrészek: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy
XI. kerület: Újbuda – városrészek: Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy (egy része), Hosszúrét, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Örsöd, Péterhegy, Pösingermajor, Sasad, Sashegy (egy része), Spanyolrét, Szentimreváros, Tabán (egy része)
XII. kerület: Hegyvidék – városrészek: Budakeszierdő (egy része), Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros (egy része), Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy (egy része), Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget
XIII. kerület: Angyalföld, Margitsziget, Népsziget (egy része), Újlipótváros, Vizafogó
XIV. kerület: Zugló – városrészek: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget
XV. kerület városrészek: Pestújhely, Rákospalota, Újpalota
XVI. kerület városrészek: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom
XVII. kerület: Rákosmente – városrészek: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep
XVIII. kerület: Pestszentlőrinc-Pestszentimre – városrészek: Alacskai úti lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett-telep, Halmierdő, Havanna-telep, Kossuth Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep
XIX. kerület: Kispest – városrészek: Kispest, Wekerletelep
XX. kerület: Pesterzsébet – városrészek: Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep
XXI. kerület: Csepel – városrészek: Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor, Szigetcsúcs
XXII. kerület: Budafok-Tétény – városrészek: Baross Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény
XXIII. kerület: Soroksár – városrészek: Millenniumtelep, Soroksár, Soroksár-Újtelep