Kerületek

​​​Kerület​​
Népesség
(2009. január 1.)
Terület (km2)
Népsűrűsége (fő/km2)
Létrehozásának dátuma
24 728
3,41
7 252
1873. november 17.
88 729
36,34
2 442
1873. november 17.
123 723
39,70
3 116
1873. november 17.
98 374
18,82
5 227
1950. január 1.
27 283
2,59
10 534
1873. november 17.
42 120
2,38
17 697
1873. november 17.
62 530
2,09
29 919
1873. november 17.
82 222
6,85
12 003
1873. november 17.
61 576
12,53
4 914
1873. november 17.
79 270
32,49
2 440
1873. november 17.
139 049
33,47
4 154
1934. március 1.x
56 544
26,68
2 119
1940. július 1.x
113 531
13,44
8 447
1938. június 15.x
120 148
18,13
6 627
1935. június 15.x
80 218
26,94
2 978
1950. január 1.
68 484
33,51
2 044
1950. január 1.
78 250
54,82
1 427
1950. január 1.
93 225
38,60
2 415
1950. január 1.
61 610
9,38
6 568
1950. január 1.
63 371
12,18
5 203
1950. január 1.
76 339
25,75
2 965
1950. január 1.
50 499
34,25
1 474
1950. január 1.
20 387
40,77
500
1994. december 11.
Összesen
1 712 210
525,13
3 261
x: Bár az 1930. évi XVIII. törvénycikk hozta létre, ténylegesen csak a jelzett dátummal kezdte meg működését.
 
A három város egyesítéséből 1873-ban létrejött Budapest eredetileg tíz kerületre oszlott. A Duna jobb partján (Buda és Óbuda): I. kerület (Vár, Tabán és Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III. kerület (Újlak és Ó-Buda). A Duna bal partján (Pest): IV. ker. (Belváros), V. ker. (Lipótváros), VI. ker. (Terézváros), VII. ker. (Erzsébetváros), VIII. ker. (Józsefváros), IX. ker. (Ferencváros) és X. ker. (Kőbánya).
 
1930 májusában az 1930: XVIII. tc. (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő tíz év folyamán alakultak meg ténylegesen. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet.
 
A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a Duna jobb parti oldalán, az egykori Buda területén. A XI. kerület 1934. március 1-jétől, a XII. kerület pedig 1940. július 1-jétől működött ténylegesen. A XIII. és XIV. kerületet a bal parti részen, az egykori Pest területén alakították ki úgy, hogy az addigi V., VI., VII. és X. kerületeknek a Dráva utca – Aréna út (ma Dózsa György út) – Kerepesi út – akkori városhatár (északi körvasút) – Duna által határolt kültelki területét elszakították és két részre osztották a váci vasútvonal mentén. A nyugati rész lett a XIII., mely 1938. június 15-től, a keleti pedig a XIV. kerület, mely 1935. június 15-től kezdte meg tényleges működését. A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett.
 
Az átszervezés következtében a korábbi szerkezet, amely az apró IV. kerületből és az azt sugárirányban körülvevő és (kivéve a VIII. kerületet) a városhatárig nyúló kerületekből állt, jelentősen megváltozott. A Belvárost további kis kiterjedésű kerületek vették körül: az I., V., VI. és VII., melyek azonban rendkívül sűrűn lakottak voltak.
 
1950. január 1-jével Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye területéből hét megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest) és tizenhat nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár). Budapest területéhez csatolták továbbá Csömörtől Szabadságtelepet, Nagykovácsitól Adyligetet és Vecséstől a Ferihegyi repülőteret és környékét.
 
Az így kialakult Nagy-Budapestet 22 kerületre osztották. A korábbi 14 kerületből egyet (IV.) megszüntettek, és az összes többinek a határai is kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. A fővárossal egyesített 23 településből hármat, a hozzácsatolt három településrészből egyet a régi kerületekhez csatoltak (Albertfalva – XI., Békásmegyer – III., Pesthidegkút – II., Adyliget – II.). A többi 20 egyesített településből és két településrészből kilenc új kerületet hoztak létre. A legészakabbra fekvő Újpest kapta a megszűnt IV. kerület sorszámát, a többi nyolc új kerület pedig körben sorrendben a XV-XXII. számokat. Ezek területe nagyjából az alábbiak szerint alakult ki (a kerülethatárok kisebb-nagyobb részben szinte mindenütt eltérnek az egykori települések határaitól):
 
IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.)
XV. kerület: Rákospalota (m.v.) és Pestújhely nagyközség (nk)
XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom (nk.), továbbá Szabadságtelep Csömörtől
XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget (nk.)
XVIII. kerület: Pestszentlőrinc (m.v.), Pestszentimre (nk.), továbbá a Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől
XIX. kerület: Kispest (m.v.)
XX. kerület: Pesterzsébet (m.v.) és Soroksár (nk.)
XXI. kerület: Csepel (m.v.)
XXII. kerület: Budafok (m.v.), Budatétény és Nagytétény (nk.)
 
A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással.

 
Kerületek és városrészeik
 
I. kerület: Várkerület – városrészek: Gellérthegy (egy része), Krisztinaváros (egy része), Tabán (egy része), Vár (Budapest), Víziváros (egy része)

II. kerület városrészek: Adyliget, Budakeszierdő (egy része), Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Újlak (egy része), Vérhalom, Víziváros (egy része), Zöldmál

III. kerület: Óbuda-Békásmegyer – városrészek: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak (egy része), Ürömhegy

IV. kerület: Újpest – városrészek: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget (egy része), Székesdűlő, Újpest

V. kerület: Belváros-Lipótváros – városrészek: Belváros, Lipótváros

VI. kerület: Terézváros – városrész: Terézváros

VII. kerület: Erzsébetváros – városrészek: Erzsébetváros, Istvánmező (egy része)

VIII. kerület: Józsefváros – városrészek: Istvánmező (egy része), Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep

IX. kerület: Ferencváros – városrészek: Ferencváros, Gubacsidűlő, József Attila lakótelep

X. kerület: Kőbánya – városrészek: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy

XI. kerület: Újbuda – városrészek: Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy (egy része), Hosszúrét, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Örsöd, Péterhegy, Pösingermajor, Sasad, Sashegy (egy része), Spanyolrét, Szentimreváros, Tabán (egy része)

XII. kerület: Hegyvidék – városrészek: Budakeszierdő (egy része), Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros (egy része), Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy (egy része), Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget

XIII. kerület: Angyalföld, Margitsziget, Népsziget (egy része), Újlipótváros, Vizafogó

XIV. kerület: Zugló – városrészek: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

XV. kerület városrészek: Pestújhely, Rákospalota, Újpalota

XVI. kerület városrészek: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom

XVII. kerület: Rákosmente – városrészek: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep

XVIII. kerület: Pestszentlőrinc-Pestszentimre – városrészek: Alacskai úti lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett-telep, Halmierdő, Havanna-telep, Kossuth Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep

XIX. kerület: Kispest – városrészek: Kispest, Wekerletelep

XX. kerület: Pesterzsébet – városrészek: Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep

XXI. kerület: Csepel – városrészek: Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor, Szigetcsúcs

XXII. kerület: Budafok-Tétény – városrészek: Baross Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény

XXIII. kerület: Soroksár – városrészek: Millenniumtelep, Soroksár, Soroksár-Újtelep