Budapest portál

Viszonylag rövid (hétfő esti óráktól kezdődő és kedd reggelig tartó), nagymértékű javulás után a szálló por szintje ismét lassan a tájékoztatási fokozat körüli szintre romlott: Csepel-Királyerdő, Széna tér és a kőbányai Gergely utca környezetében meghaladva a tájékoztatási küszöbértéket (75 µg/m3), Csepelen épp a riasztási küszöbértéket
(100 µg/m3) is.

A tájékoztatási és riasztási szint közötti rövid idejű hatás veszélyt jelent az emberi egészségre a lakosság valamely különösen érzékeny csoportjainál, különösen a gyermekeknél, időskorúaknál, betegeknél.

A ma működő többi hét vizsgálati ponton a tájékoztatási küszöbérték (75 µg/m3) és az egészségügyi határérték (50 µg/m3) közötti állapot alakult ki, a Dózsa György úti (Honvéd-telep) mérőponton a szennyezettségi szint az egészségügyi határértéket sem érte el.

A fentiekre tekintettel – a további romlás megelőzése és az alkalmazkodás elősegítése érdekében – indokolt a szmogriadó tájékoztatási fokozatának fenntartása.

A szálló por (PM10) légszennyezettségi állapotot folyamatosan mérő műszerek ellenőrzött fővárosi adatai alapján, az elmúlt négy nap 24 órára számított átlagos koncentrációi a mintavételi pontokon az alábbiak:

n.a.: nincs adat
Az Országos Meteorológiai Szolgálat legújabb előrejelzése szerint a kedd este érkezett csapadék (eleinte zömében hó, majd egyre inkább ónos eső) hatására a PM10 szint csökkenése várható. Szerdán napközben a borult ég mellett több alkalommal lehet időszakos ónos eső, majd eső. A déli, délkeleti szél kissé megélénkülhet, így az időjárás kedvez a levegőminőség javulásának. A következő három nap összességében is a légszennyező anyagok szintjének további csökkenése valószínűsíthető.

A fővárosi szmoghelyzet ismételt romlásának elkerülése, illetve a javulás érdekében Tarlós István főpolgármester – különösen a jelentős forgalomcsökkenést eredményező jogkövető lakossági együttműködést megköszönve, továbbra is – felkéri a lakosságot és a légszennyezőket a következő önkéntesen betartandó, megelőző intézkedésekre:

1. a fővárosi úti célok eléréséhez mérsékeljék, vagy lehetőség szerint szüneteltessék az egyéni gépjárműhasználatot, részesítsék előnyben a közösségi közlekedést;

2. mellőzzék a gépjárművek indokolatlan – álló helyzetben történő – alapjárati üzemeltetését;

3. mérsékeljék a szilárd- és olajtüzelésű berendezések – ha egy háztartásban létezik földgáztüzelési mód, akkor mellőzzék a szilárdtüzelésű kandallók, cserépkályhák – használatát;

4. a szolgáltató, illetve termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetői csökkentsék porkibocsátásukat.
   
   A szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatára vonatkozó kéréshez kapcsolódóan felhívjuk arra is a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabály szerint:
   
   „hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos".
   
   Megjegyezzük, hogy a szilárd- és olajtüzelésű berendezések nem megfelelő tüzelőanyag használata eredményeképp – az utóbbi fűtési időszakokban rendszeresen ismétlődően, különösen a csepeli királyerdei térségben – olyan kiemelkedő szennyezettségi szint figyelhető meg, melynek rövid idejű hatása is veszélyt jelenthet az emberi egészségre, továbbá ami nem köthető a főváros jelenlegi meteorológiai helyzetéhez, a közlekedési, vagy ipari eredetű kibocsátásokhoz.
   
   Itt is felhívjuk a figyelmet az olyan szakmailag helytelen, ezért félrevezető kommunikációs tartalomra (sokszor hivatkozott térképi ábrázolásra), amely az egy napra, 24 órára vonatkozó követelményekkel szemben az egyórás átlageredményeket hasonlítják össze.
   A vonatkozó jogszabályok szerint a szálló pornak (PM10) nincs (nem értelmezett) egyórás egészségügyi határértéke, illetve egyórás tájékoztatási, vagy riasztási küszöbértéke. Természetesen az egy napi, 24 órára vonatkozó átlageredmények csak éjfél után állapíthatók meg, és csak azokat lehet, illetve kell összehasonlítani a 24 órára vonatkozó követelményekkel. 
   
   A kisméretű szálló por légszennyezettségi szintjének növekedése, kialakulása jellemzően két – a helyi (közlekedési, ipari, szolgáltatói és lakossági stb.) kibocsátásoktól függő és az azoktól független – folyamat egyidejű eredménye.
   
   A rendkívüli légszennyezettségi helyzetek kialakulásában a helyi kibocsátásoktól függetlenül fontos szerepet játszanak a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok, az őszi, téli időszakban gyakrabban előforduló gyenge vízszintes és függőleges irányú légköri átkeveredés, a viszonylag gyakori szélcsendes időszakok, illetve az 5 km/h alatti szélsebesség. A helyi meteorológiai – és domborzati (medence jelleg, kis szintkülönbségek) – tényezőkön túl szerepe lehet az országhatárokon átterjedő hatásoknak is.
   
   Az őszi-téli fővárosi szálló por szint egyharmada származhat a háztartási eredetű szilárd, leginkább fatüzelésből, míg egyhatoda a közlekedési kibocsátáshoz köthető. A fővárosi szálló por szennyezettségi szinthez a közlekedés és/vagy a szél által felkavart por is mintegy 10-20 %-ban járul hozzá, továbbá 5%-a a gépjárművek gumiabroncsainak kopásából származik. Ugyanakkor publikált számítások azt mutatják, hogy például külföldről Magyarországra 30 %-kal több aeroszol részecske érkezik, mint amennyit Magyarország területén összesen kibocsátanak, vagy amennyi itt keletkezik.
   
   Az egyik legkárosabb porforrás az aktív dohányzás, ami a passzív dohányosok egészségét is komolyan veszélyezteti.
   
   Lehetséges egészségkárosító hatások: izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. Asztma és krónikus légcsőhurut miatt többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. A por belégzése a légzőszervi betegek állapotát súlyosbítja (különösen asztma, hörghurut esetében), csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben.
   
   Veszélyeztetett népességcsoportok: légúti és keringési betegségben szenvedők, csecsemők, gyermekek és időskorúak, aktív és passzív dohányosok.
   
   Javasolt elővigyázatossági intézkedés: elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók kerüljék a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat.
   Az érintett útszakaszokat a Budapest részletes interaktív stratégiai zajtérkép térinformatikai rendszer nappali közúti konfliktustérképe narancssárga és piros színnel jelöli a következő elérhetőségen: https://geoportal.budapest.hu/Kornyezetvedelem/ZAJ/2007/Bp/
   
   A megnövekedett (gyakorlatilag a tájékoztatási küszöbérték fölötti) koncentráció esetében elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók (gyermek, időskorú, beteg) kerüljék a szellőztetést, a szabadban való tartózkodást.
   
   A frissülő információk a Budapest Portálon (www.budapest.hu) és a Fővárosi Önkormányzat Twitter oldalán is elérhetőek: twitter.com/fph_sajto

• Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján: mérési eredményekről és további információkról: http://www.levegominoseg.hu/automata-merohalozat

• Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján:

http://www.met.hu/levegokornyezet/varosi_legszennyezettseg/meresi_adatok/tajekoztato/
http://www.met.hu/levegokornyezet/varosi_legszennyezettseg/elorejelzes/tajekoztato/
(a Fővárosi Önkormányzat támogatásával)

A szmogriadóval kapcsolatban további tájékoztatást a Főpolgármesteri Hivatal munkaideje alatt az Ügyfélszolgálati Iroda (tel: 327-12-08; e-mail: ugyfelszolgalat@budapest.hu), munkaidőn kívül a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Fővárosi Ügyeleti Információs Központ (e-mail: ugyelet@fori.hu tel.: 301-7500 fax: 302-5439) ad.

Szűcs Somlyó Mária

kommunikációs igazgató

​