Jeruzsálem parknak nevezték el Budapest I. kerületében a Clark Ádám tér-Lánchíd utca-Friedrich Born rakpart által határolt területet.
A névadó ünnepségen vasárnap Tarlós István főpolgármester azt mondta: Budapest talán legfontosabb jelképe, a Lánchíd közelsége szimbolikus jelentőségű, és a hely fontosságáról tanúskodik. Hozzátette: a "baráti közeledés gesztusa az is", hogy a magyar főváros vezetése éppen Izrael fennállásának 70. évfordulóján, 2018-ban határozta el, hogy közteret nevez el a zsidó állam ősi fővárosáról.
A főpolgármester úgy fogalmazott: "Évezredes történelme folyamán a hit és az összetartás biztosította Jeruzsálem népének túlélését. A mindenkori közös cél adott elegendő életerőt ahhoz, hogy a sokat szenvedett nép végül megőrizze egész nemzetének jövőjét."
Jeruzsálem kivételes fejlődéstörténetét annak a százezernyi magyarnak, köztük budapestieknek is köszönheti, akik évszázadok alatt a jobb élet reményében kivándoroltak, és új hazát építettek maguknak - mondta Tarlós István, hozzátéve, hogy a városfalon túli egyik első lakónegyedet ma is magyar negyedként emlegetik.
Kitért arra: az elmúlt évtizedekben Izrael leglátványosabb gazdasági teljesítménye a fellendülés és a gyarapodás gyorsasága volt. "2019-ben a magyar kormány felismerte, hogy a magyar és izraeli együttműködésben egyre nagyobb lehetőségek rejlenek, ezért úgy döntött, külgazdasági képviseletet nyit Jeruzsálemben diplomáciai státusszal, hogy személyes jelenléttel is segítse a kapcsolatépítést". Magyarországon ma több mint 200 izraeli cég működik, és Budapesten is "érezhető az izraeli üzleti jelenlét felhajtóereje" - tette hozzá a Tarlós István.
Tzipi Hotovely izraeli külügyminiszter-helyettes a Jeruzsálem park létrejöttét mérföldkőnek nevezte a két ország kapcsolatában. Megjegyezte, hogy "ismét fontos lépést" tettek afelé, hogy "a magyar követség Jeruzsálembe költözzön". A magyar-izraeli kapcsolatok kedvezően fejlődnek, különösen Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök 2017-es budapesti látogatása óta. Azt mondta, a két országot mély kulturális és történelmi kapcsolat köti össze, ugyanakkor "nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ennek a közös történelemnek egy része nagyon fájdalmas volt". Egy virágzó zsidó közösséget töröltek el, "több mint félmillió zsidót gyilkoltak meg itt a náci rezsim képviselői. Tanulni kell ebből a történelmi leckéből, különösen most, amikor újjáéledőben van az antiszemitizmus Európa jó néhány országában és az Egyesült Államokban. "Együtt kell ez ellen harcolnunk" - jelentette ki.
Arról is beszélt: Izraelre múlt éjszaka több mint 400 rakétát lőttek ki, és ennek egyetlen oka, hogy a Hamász terrorszervezet nem akarja, hogy létezzen a zsidó állam. Tzipi Hotovely megköszönte a magyar kormánynak, hogy megvédi Izraelt az Európai Unióban és más nemzetközi fórumokon, és elismeri jogát az önvédelemhez.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke kiemelte: a névadó ünnepség nem csak a zsidó közösség tagjaink fontos, hiszen Jeruzsálem a zsidóság és a kereszténység bölcsője is. Hozzátette: "nincs a világ történetében talán még két olyan vallás, melyek gyökerei ilyen eltéphetetlenül fonódtak volna össze, bármennyire szomorú a kereszténység és a zsidóság közös vallástörténetének első 2000 éve". Kitért arra: Budapest Kelet-Közép-Európa utolsó jelentős lélekszámú zsidó közösségének békés otthona.
Heisler András nagyrabecsülését fejezte ki a magyar kormánynak "bátor lépése" miatt, hogy 2019. március 19-én megnyitotta diplomáciai státuszú külgazdasági képviseletét Jeruzsálemben. Megjegyezte, "kevesen tudják, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Guatemala nagykövetségei mellett ez csupán a harmadik diplomáciai státuszú képviselet Jeruzsálemben".
A Mazsihisz elnöke megköszönte Tarlós Istvánnak és a főváros közgyűlésének, hogy "pártokon és frakciókon átívelően" támogatták, hogy "Jeruzsálemhez méltó hely viselhesse Budapesten a szent város nevét".
Az ünnepségen részt vett mások mellett Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára, Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára, Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) I. kerületi polgármester, Bácskai János (Fidesz-KDNP) IX. kerületi polgármester és Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője.
MTI
A vasárnapi névadó ünnepségen Tarlós István főpolgármester úr teljes beszéde az alábbiakban olvasható:
Tisztelt Miniszterhelyettes Asszony, Nagykövet Urak és helyetteseik, Államtitkár Urak, Főigazgató Úr, Elnök Asszony, Elnök Urak, Polgármester Úr, Képviselő Urak, Lelkész Úr, Főrabbi Úr, Vezérigazgató Úr! Tisztelt Megjelentek!
„Mint a szépen épült, jól egybeszerkesztett város"– így írt Dávid király Jeruzsálemről, amit ő nevezett el és az ősi Izrael fővárosává tett egykor.
Tárgyi emlékek bizonyítják, hogy Jeruzsálem területe már a Kr.e. 4000 és 3000 között lakott volt. Birtokolták többek között a héberek, arámiak, hettiták, egyiptomiak, rómaiak, bizánciak, cserkeszek, oszmán-törökök és britek, az Ó- és Újszövetség szent városa.
A Jelenések könyve részletesen leírja a "mennyei" Jeruzsálemet: "És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet, amely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony."- (Jelenések 21:2)
Itt épült az egykori zsidó szentély, amelynek falmaradványa a Siratófal. E falnál gyászolják a templom lerombolását. A mi keresztény hitünk szerint pedig itt van Jézus Krisztus halálának és feltámadásának színhelye, a Golgota (arámi nyelven: Gululta, latinul: Kálvária).
A 19. században Jeruzsálem a három kontinens között elterülő kereskedelmi csomópontként született újjá. A fejlődést tovább gyorsította a Szuezi-csatorna megnyitása. A városban élők helyzete lassan javult, számuk pedig jelentősen megnövekedett. A század közepére a városfalakon belül olyan zsúfoltság alakult ki, hogy 1860-ban Jeruzsálem lakói megépítették az első települést a falakon kívül. Ezzel megindult a város terjeszkedése, gazdasági gyarapodása.
1948-ban a budapesti születésű Herzl Tivadar akkoriban sokak által utópiának tekintett álma a zsidó nemzetállamról végül megvalósult. 71 évvel később, 2019-ben Izrael a világ egyik leggyorsabban fejlődő és leghatékonyabb országa lett.
Jeruzsálem története és emelkedése mutatja, hogy politikai ellentétek nem írhatják felül az évezredes spirituális sugalmazásokat.
Sem a zsidó történelem, sem a kereszténység nem értelmezhető Jeruzsálem nélkül. A keresztény közösség mindenekelőtt történelmi eredetében ismeri fel a zsidó néppel való kapcsolatát.
Amikor Szent II. János Pál – a pápák közül elsőként – belépett a római nagyzsinagógába, a keresztények és a zsidók közti „visszavonhatatlan szövetségről" beszélt.
„A judaizmussal – olyan kapcsolat fűz össze minket, amely más vallásokkal kapcsolatosan nem áll fenn. Önök – bizonyos módon – azt lehet mondani, hogy Önök a mi idősebb testvéreink."- mondta.
Abban a történelmi pillanatban, ott Rómában, a két világvallás korábban sokszor feszültségekkel teli kapcsolata alapvetően megváltozott, más szakaszába lépett. Fontossá vált újra, hogy az Újszövetség tanításainak és eseményeinek alapján az Ószövetség fekteti le. Az evangéliumok sok, évszázadokkal korábbi Ószövetségi próféciáira épülnek.
Tisztelt Jelenlévők!
Évezredes történelme folyamán a hit és az összetartás biztosította Jeruzsálem népének túlélését. A mindenkori közös cél adott elegendő életerőt ahhoz, hogy a sokat szenvedett nép végül megőrizze egész nemzetének jövőjét.
Izrael ma egy közel 9 milliós lélekszámú ország, Jeruzsálem ma egy több, mint 860 ezer lakosú város.
A Fővárosi Közgyűlés 2018-i döntése értelmében a Clark Ádám tér, a Lánchíd utca és a Friedrich Born rakpart által határolt terület a mai naptól a Jeruzsálem park nevet viseli. Budapest jelképe, a Lánchíd közelsége szimbolikus jelentőségű, a hely fontosságáról tanúskodik. A baráti közeledés gesztusa az is, hogy a magyar főváros vezetése éppen Izrael fennállásának 70. évfordulóján határozta el, hogy közteret nevez el a zsidó állam ősi fővárosáról.
Nekünk, magyaroknak, és kereszténységünknek ezeréves kötődésünk van Jeruzsálemhez. Már Szent István király menedékházat alapított a városban.
Az évszázadok során egymást követő generációk küzdöttek azért, hogy végső lakóhelyet, otthont találjanak az ősi hazában. Falukat és városokat építettek, viruló közösséget hoztak létre saját gazdasággal és kultúrával.
Jeruzsálem kivételes fejlődéstörténetét annak a százezernyi névtelen magyarnak, köztük budapestieknek is köszönheti, akik évszázadok alatt a jobb élet reményében beálltak és az ismeretlen-ismerős földön új hazát építettek. Ezek a hétköznapi emberek sok küszködéssel, akarással csodát tettek. A városfalon túli, egyik első lakónegyedet még ma is magyar negyedként emlegetik
Jelentős magyar vonatkozású időszak volt Jeruzsálem történetében az 1965 és 1993 közötti is. Hat cikluson, azaz 28 éven át a magyar származású Teddy Kollek volt a város polgármestere.
1990-ben egy washingtoni felszólalásában azt mondta: „Háromezer éve Jeruzsálem az összetartozás és a remény jelképe. A zsidóság szíve és lelke, amely bennünk él a szimbólumokon keresztül, leegyszerűsíthető egyetlen szóra, és ez az egyetlen szó, Jeruzsálem."
Tisztelt Meghívottak!
Az elmúlt évtizedekben Izrael leglátványosabb gazdasági teljesítménye a fellendülés, a gyarapodás gyorsasága volt.
2019-ben a magyar kormány felismerte, hogy a magyar és az izraeli gazdasági együttműködésben egyre nagyobb lehetőségek rejlenek, ezért úgy döntött, hogy külgazdasági képviseletet nyit Jeruzsálemben, hogy személyes jelenléttel is segítse a kapcsolatépítést. Magyarországon ma több, mint 200 izraeli cég működik.
Budapest Magyarország gazdasági központja, ezért a magyar főváros előre lepésében is érzékelhető az izraeli üzleti jelenlét felhajtó ereje.
2019-ben, a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 30. évfordulóján a két város vezetésének a legfőbb célja egymással: a békére való törekvés mellett a gazdasági, kulturális és turisztikai együttműködések erősítése.
Budapest nemcsak kelet és nyugat kapuja, kivételes turisztikai látványosság, hanem az utóbbi időszakban vonzó célpontja a sikerekre törő külföldi vállalkozásoknak is. 2019-ben Budapest elnyerte az „Európa legjobb úticélja" címet, ami nem vitatható elismerés. Ezzel még nagyobb ismertséget és népszerűséget szerzett a világ utazási palettáján, és közvéleményében.
Jeruzsálem ma is történelmi, spirituális és nemzeti központ, egyszerre ősi település és modern metropolisz, kultúrák és nemzetiségek keveredése, a vallásos és világi életmód színtere, világunk egyik szellemi ütőere.
A világ egyik leghíresebb és legérdekesebb városa minden bizonnyal az elkövetkező évszázadokban is megőrzi múltját és építi jövőjét.
A légvonalban mért távolság Jeruzsálem és Budapest között alig több, mint 2000 kilométer.
Budapest új, Jeruzsálemről elnevezett közparkja a mai naptól az emlékekben, és a jövő építésében is egyaránt közelebb hozza a két történelmi települést egymáshoz.
Budapest őszintén tiszteleg a magyar nemzet fővárosának exkluzív helyszínén létrehozott Jeruzsálem parkkal a történelem, az Ó- és Újszövetség, valamint Izrael népe előtt, Izrael nemzeti ünnepének emlékére.
