Budapest portál

A Főváros továbbra sem zárkózik el a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) támogatásától, a kérdésről március 30-i ülésén dönthet a Fővárosi Közgyűlés – mondta a Budapestinfón Tarlós István főpolgármester. Hangsúlyozta: ez egy önként vállalt feladata a fővárosnak, „amelynek önhibáján kívül a kötelező feladatokra fennálló forrásai is szűkültek, így jó néhány önként vállalt feladat kényszerűen kimarad a csomagból”. Tarlós István emlékeztetett rá, hogy tavaly a Főváros 260 millió Ft-os támogatást adott a zenekarnak, „amely egyébként nem a mi intézményünk”. A főpolgármester hangsúlyozta: a zenekar világszínvonalú teljesítményét messzemenőkig elismerik, a főváros ezért is adta a támogatást, „amely fajlagosan, a költségvetéshez viszonyítva felülmúlta az állami támogatást”. Kitért arra is: a BFZ által vállalt koncerteket illetően „nem tudjuk fellépésnek tekinteni azt, ha 4 fiatal zenészt elküldenek egy idősek házába, hogy adjanak egy bár színvonalas, de rövid műsort, ezt a kérdést még tisztáznunk kell egymás között.”

A Városházán tesz látogatást a jövő héten az Európai Unió Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának európai regionális fejlesztési igazgatója, a Magyarországért felelős területi igazgatóval együtt, hogy áttekintsék a 2010-2016 közötti fővárosi fejlesztéseket, valamint a Főváros 2014-20 közötti, támogatási listákon szereplő fejlesztéseit – jelentette be a főpolgármester. Tarlós István ezek között említette az M3-as metró felújítását, az 1-es villamos Kelenföldig tervezett meghosszabbítását, a Külső Bécsi útra építendő villamost, az M4-es metróhoz kapcsolódó, az előző városvezetés által „kifelejtett” őrmezői intermodális csomópont megépítését, a villamos- és trolivásárlásokat és cseréket, a csillaghegyi öblözet árvízvédelmét, az új hulladékhasznosító mű megépítését és a meglévő korszerűsítését, a pusztazámori hulladéklerakóban egy mechanikai előkezelő megvalósítását, az elavult, azbesztcement vízcsövek rekonstrukcióját, a Városháza fűtéskorszerűsítését és a Margitsziget csatornázását.

A 2010 óta megvalósult fejlesztéseket illetően Tarlós István kiemelte az M4-es metró befejezését („4 évig kínlódtunk vele, már másfél éve üzemzavar nélkül üzemel”), a 47 új CAF villamos beszerzését, azt, hogy 1300 busz közül 850-et már lecseréltek, valamint megtörtént az M2-es metrón a teljes járműcsere. Megépült a budai fonódó villamoshálózat, amelynek lánchídi műtárgya – a Clark Ádám tér alatti új villamosalagút – március 14-ére elkészül. Tarlós István úgy fogalmazott: a fonódó jelentőségét és minőségét egyesek próbálják dehonesztálni, ami kár, mert óriási a kihasználtsága és nagyon népszerű. „Soká fog a közlekedési múzeumba kerülni a fonódó, ott nem erről, hanem az omnibuszokról kell érdeklődni” – jegyezte meg. Elmondta: ahogy ígérte, a fonódó villamos beruházásának csak egy hivatalos átadása lesz, május 10-e környékén, a Széll Kálmán tér átadásával együtt, utóbbit „15 év ígérgetése után mi végre megcsináltuk”. A 2010 óta elkészült beruházások között említette a 300 új jegyautomatát, a FUTÁR utastájékoztató rendszert – az e-jegyrendszer bevezetése folyamatban van, 2017-re megtörténik –, a 249 millió euróból megvalósult központi szennyvíztisztító telepet, a házhoz menő, szelektív hulladékgyűjtő rendszer bevezetését, 64 új hulladékszállító gépjármű beszerzését, a hidaknál, rakpartokon önerőből megvalósított árvízvédelmi beavatkozásokat. Kitért rá, hogy a Margitszigeten hat kisebb beruházás megvalósult: elkészült az új szökőkút, megújult a víztorony, a szabadtéri színpad, a Japánkert, a Zenélő-kút, megújult és kibővült a futókör, elkészült egy ökojátszótér, valamint kamerarendszer és wifi épül. A már megvalósult beruházások között sorolta az állatkert folyamatos fejlesztését, a fürdőfelújításokat, valamint 27 közösségi, kerületi városrehabilitációs projektet. A főpolgármester kitért arra is, hogy az uniós szakembereket érdeklik a fővárosi városfejlesztési dokumentumok is, ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Budapestnek van 2030-ig szóló városfejlesztési koncepciója, 2020-ig szóló, integrált városfejlesztési stratégiája, területfejlesztési koncepciója, településfejlesztési programja, árvízvédelmi koncepciója, valamint a Duna-partok hasznosítására és fejlesztésére vonatkozó koncepciója is.

A 2017-es vizes vb-hez kapcsolódó beruházásokhoz a Főváros összesen 9,5 milliárd Ft-tal járul hozzá – mondta a főpolgármester. A Margitsziget csatornázása és a kapcsolódó útfelújítások 4,8 milliárdba kerülnek, a munkák júniusban indulnak és jövő márciusra fejeződnek be. A pesti alsó rakpart rendezéséhez a fővárosi hozzájárulás 600 millió Ft, a beruházás júliusban indul, 2017 márciusában fejeződik be. A Margitsziget rekonstrukciója 2,4 milliárdba került, amelyhez kormányzati támogatást kap a főváros, a munka augusztusban kezdődik, és jövő júniusig tart. A Kárpát utca felújítása 381 millióba kerül (április és június között valósul meg), a Róbert Károly körút felújítása 3 milliárd (júniusban kezdődik, 2017 márciusig tart) a Népfürdő utca felújítása 472 millió Ft (szeptemberben kezdődik, jövő áprilisra lesz kész), a Rákos-patak feletti gyalogoshíd megépítése 100 millió forintot tesz ki (amiből 70 millió a saját forrás), a híd építése decemberben kezdődik és jövő májusra ér véget. A Margitszigeten 300 millió Ft-ból épül P+R parkoló jövő májusra, 800 millióból épül kompkikötő a rakparton, utóbbi üzemezéséről még egyeztetnek.

A turizmus kérdésében az a megállapodás született, hogy Budapest önálló marad, de együttműködik az állammal – mondta a főpolgármester. Hangsúlyozta: egységes turisztikai stratégiára van szükség, a turizmusból származó bevételek és a vendégéjszakák száma folyamatosan bővül, a befolyó bevétel a GDP 8,8% volt, a cél az, hogy ezt 12-15 %-os arányra növeljék. Új üzleti filozófia kidolgozása a cél, ami a Budapest brand gyűjtőfogalom alatt fogalmazható meg. A Főváros új céget is alakított erre, amelynek az arculatváltozás is a feladata – tette hozzá.

Ha Magyarország turisztikájáról beszélünk, abból a Főváros – amely Magyarország egyik legeladhatóbb turisztikai brandje – nem hagyható ki – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán területért felelős főpolgármester-helyettes. Nem beszélhetünk sikeres magyar turizmusfejlesztésről sikeres budapesti turizmus nélkül – tette hozzá. A város természetesen partnere mindenkinek – akár a piaci szereplőknek, akár a kormánynak –, aki Budapest fejlesztésért és fejlődéséért tenni kíván – hangsúlyozta. A főpolgármester-helyettes azt mondta: üdvözlendő az a kormányzati szándék, hogy a turizmusra – és ezen belül Budapestre – komolyabb figyelem és erőforrás jusson, e partnerség jegyében folytatott egyeztetést Tarlós István és Rogán Antal miniszter. Hangsúlyozta: az egyeztetéseken is elhangzott, hogy az állam nem kíván olyan feladatot elvenni, ami a Főváros kompetenciájába tartozik, viszont érdemi partnerként tekint rá.

Budapest a régió éllovasa lehet, de ez csak akkor érhető el, ha a Fővárosnak van jól kommunikálható és hiteles brandje és márkastratégiája – mondta a főpolgármester-helyettes. Az új budapesti arculat első eleme az új fővárosi logó, ami „identitást hordoz magában, méltó Budapest értékeihez, de modernitást és tükröz és időtálló”. A logó klasszikus elemeket használ, de az aktuális trendekre is reflektálhat. A logóban szereplő fővárosi címert áramvonalasították, az eredeti heraldikai színeket egyszerűsítették. Budapest új szlogenje – „a város, amely egyesít” – is megjeleníti azt az összetettséget, ami szerethető a városban. Szalay-Bobrovniczky Alexandra hozzátette: az év végére készül el az új arculat és az arculati kézikönyv. Kimenő rendszerben tervezik az arculatfejlesztést, hogy a lehető legkevesebb költséggel járjon. (Az új arculatról szóló prezentációt itt töltheti le.) 

Tavaly minden területen jelentősen javult a BKK által vagy a cég közreműködésével megszervezett közszolgáltatások megítélése – mondta Dabóczi Kálmán vezérigazgató, a cég által végeztetett felmérésre hivatkozva. (A vezérigazgatói prezentációt itt töltheti le.) Az utasok elégedettségi indexe 2014-ben 46% volt, ez tavalyra 66% fölé emelkedett. Az utasok biztonság- és komfortérzete nőtt a legjobban, és egyre többen érzékelik, hogy a közösségi közlekedési szolgáltatásért érdemes fizetni. Az utasok a BKK munkavállalóival voltak a leginkább elégedettek. A felmérés szerint csökken azok aránya, akik kényszerből használják a közösségi közlekedést, és egyre többen vannak, akik a gyorsasága miatt választják. A vezérigazgató elmondta: a „határozott bevételvédelmi intézkedéseknek” köszönhetően tavaly rekord árbevételt, 62 milliárd Ft-ot ért el a terület. Dabóczi Kálmán kitért arra is, hogy egyre nő az akadálymentesített járművek aránya, és egyre fiatalodik a járműflotta: a buszok átlagéletkora egy év alatt három évvel, a troliké négy évvel csökkent.

Megállapodás születhet az egészségügyi ingatlanokat és pénzügyi követeléseket érintően a Főváros és az állam között – jelentette be Tarlós István. Emlékeztetett rá, hogy a kórházakat az állam 2012-ben vette központi gondozás alá, az ingatlanok tulajdonjogi helyzetéről és a tartozásállomány kérdéséről eddig nem sikerült egyezségre jutni. Ha a közgyűlés is jóváhagyja a megállapodást, mintegy egy tucat szociális célú ingatlan – többek között az egykori Schöpf-Mérei kórház épülete – a Főváros birtokában marad, cserébe pedig lemond a pénzügyi követeléseiről, köztük a kórházaknak korábban nyújtott, visszatérítendő fenntartói támogatások visszafizetéséről.

Két ütemben fejlesztik a csillaghegyi strandot – tudatta a főpolgármester. Jövőre befejeződik az első ütem, amelynek során saját forrásból egy új uszodatömböt alakítanak ki, két medencével. A „régi NDK-s időkből” származó vasbeton tömb helyén wellness épületrészt alakítanak ki.

Mintegy hatvan új Mercedes busz vesz a BKV körülbelül 4 milliárd Ft-ért, erre egy korábbi közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés ad lehetőséget. A járművek legkésőbb jövő év elejéig forgalomba állhatnak – mondta a főpolgármester.

Kérdésre válaszolva Tarlós István azt mondta: a fővárosi parkolási rendelet módosítására – amely a parkolójegyek utólagos bemutatásának lehetőségét szünteti meg – a Kúria döntése miatt volt szükség. Hangsúlyozta: a rosszhiszemű autósokkal szemben próbálnak valamilyen megoldást találni, de nem zárta ki, hogy a későbbiekben felülvizsgálhatják a szabályozást.

Szintén kérdésre válaszolva Tarlós István azt közölte: gondolkodnak azon, hogy az újpalotai villamos megépítése helyett az arra szánt pénzeket az M3-as metró rekonstrukciójára fordítsák, hogy „a felújításnál ne egy fapados megoldást csináljunk meg”. Elmondta: az újpalotai villamos megvalósítási költsége a tervezett 25 milliárd Ft-ot meghaladhatja, és a megtérülési mutatója nem túl jó, de hosszú távon nem vetik el a beruházást, mert az mintegy 100 milliárd Ft-tal lenne olcsóbb, mint az M4-es metró meghosszabbítása.

Újságírói kérdésre a főpolgármester azt mondta: fokozott felügyeletet és ellenőrzést rendeltek el a Petőfi hídnál, de annak rekonstrukcióját a rosszabb állapotban lévő Lánchíd és az Alagút felújítása meg fogja előzni. „Nem tudunk egyszerre pótolni minden elmaradt beruházást” – fogalmazott Tarlós István, megjegyezve, hogy „a Petőfi híd sem az elmúlt öt évben öregedett el ennyire”.

A főpolgármester bejelentette: kedden lesz a következő egyeztetési forduló az agglomerációs közlekedés állam általi visszavételéről, a fejlesztési minisztériumot Fónagy János államtitkár, a fővárost pedig Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes fogja képviselni. Tarlós István hozzátette: a Főváros – térítés ellenében – továbbra is ellátja ezt a feladatot – akár az év végéig is, ha elhúzódnak a tárgyalások –, hogy az utasok az átadás-átvételből ne érezzenek semmit.