Új, modern játszóhellyel bővült a budapesti Thália Színház, a 141 nézőt befogadó Thália Télikertet szerdán adták át. Budapest egy XXI. századi kulturális térrel bővült - hangoztatta Kálomista Gábor, a Thália Színház igazgatója az ünnepségen.
A Télikert óriási lehetőséget jelent a belvárosban színházi és egyéb rendezvények tekintetében, lesz benne kiállítótér, pódium zongorával, de alkalmas könyvbemutatók, beszélgetőestek megtartására is - hangsúlyozta.
Az újjáépítés során egy sokoldalúan kihasználható tér jött létre, lehetővé vált a Télikert színháztermének újragondolásával például a játszási irány elfordítása 90 fokkal, vagy a nézőtér felemelése a mennyezet alá. A földszinten kávézó létesült, a pincében modern gépekkel felszerelt karbantartóműhelyeket és raktárteret alakítottak ki. A pinceszint és a színpadszint között teherlift üzemel. Az egész színházat akadálymentesítették - fűzte hozzá.
Az igazgató felidézte, hogy a rekonstrukció első fázisában - a 2018/2019-es évadkezdésre - a Thália Nagyszínpad előszínpadának átalakításával egy motoros zuhanófüggöny és egy 400 kilogramm terhelhetőségű díszlethúzó létesült.
A nagyszínpadi páholyokat klimatizálták, kicserélték a szellőzőberendezés befúvómotorját és kicserélték a színház klímagépházát. Korszerűsítették a hőközpontot, gázkazánokat cseréltek, LED-alapú fényforrásokkal modernizálták a teljes színházi épületvilágítást. Megújult a tűzjelző és épületautomatikai rendszer, fejlesztették az informatikai rendszert, az információs felületeket digitalizálták. Kicserélődött a biztonságtechnikai és az ügyelői kamerarendszer, az elérhető legmodernebb eszközökkel újították meg a színház szcenikai világítását, modernizálták a színház elektroakusztikai rendszerét és eszközparkját.
A Fővárosi Önkormányzat, a magyar kormány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával 2018-tól a Thália Színház több ütemben épülhetett újjá - emlékeztetett Tarlós István főpolgármester. Hozzátette, hogy a rekonstrukció második üteme a Thália Télikert átadása. Mint mondta, a több mint 140 nézőt befogadó játszóhely alkalmas komolyabb hangvételű, valamint a humort sem nélkülöző kamaradarabok előadására, emellett más kulturális események megrendezésére is. A Thália Színház ma már állandó társulattal, komoly művészeti koncepcióval és sokszínű repertoárral rendelkezik - hangsúlyozta.
A Thália Színház teljes körű felújításához a főváros mintegy félmilliárd forinttal járult hozzá, a kormány pedig egyedi döntéssel több mint egymilliárd forintot biztosított e célra - mondta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kitért arra is, hogy a kulturális célú kormányzati kiadások évről évre nőnek, ebben Magyarország az Európai Unión belül az egyik legjobb eredménnyel dicsekedhet. A 2020-as költségvetésben a GDP-arányos kulturális ráfordítások mértéke meghaladja a másfél százalékot - hangoztatta, hozzátéve: 2010-ben 172 milliárd forintot költöttünk kultúrára, 2020-ban a költségvetésben 578 milliárd forint áll rendelkezésre e célra.
A Thália Színházat és a volt Mikroszkóp Színpadot 2012 óta irányítja egy menedzsment, ekkor összevonták a két épületrészt, és ekkor készült el a két épületrész integrált működésének és a Mikroszkóp felújításának koncepcióterve. A Fővárosi Önkormányzat finanszírozásában 2016-ban készültek el az engedélyezési tervek, majd 2017-ben szintén a Fővárosi Önkormányzat finanszírozásában a Thália Színház Rekonstrukció II. kiviteli tervei. A kivitelezési munkák 2018 májusában kezdődtek el, költségeit - hozzávetőlegesen egymilliárd-hatszázmillió forintot - a magyar állam, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fővárosi Önkormányzat közösen biztosította.
MTI
Tarlós István főpolgármester beszéde az alábbiakban olvasható:
Tisztelt Miniszter Úr! Igazgató Úr! Tisztelt Jelenlévők!
Köszöntöm a Thália Télikert színpad átadásán megjelenteket.
Bizonyára az itt helyet foglaló vendégek közül is sokan tudják, hogy a honi színházi kultúra alapjait a magyar fővárosban rakták le. 1790-ben Pest-Budán a magyar színészek első társulatai kettős cél érdekében munkálkodtak: egyrészt művelni, terjeszteni akarták anyanyelvüket, másrészt közkinccsé akarták tenni a kor eszményeit.
Dicső elődeink nem is sejthették, hogy az általuk bevezetett nemes színházi hagyományok a 21. század elején is ugyanazokat az alapértékeket képviselik majd.
A Terézváros történelmének nehezen kihagyható része a színházak világa.
A mai Andrássy úttól a Paulay Ede utcáig tartó városrész Mária Terézia idején még ökörcsapásokkal tagolt sártenger volt. A fejlődés a plébániatemplom megépítésével kezdődött, majd a környező utcák kialakításával folytatódott. Amikor aztán a már széles sugárutak mentén a fényűző bérpaloták megépültek, a korábban elhanyagolt városrész viharos gyorsasággal sűrűn lakott nagyvárosi negyeddé vált.
A belső Terézváros Budapest kiemelkedő kulturális helyszíne és szórakoztató központja lett. Megfordultak itt a kiegyezés utáni aranykor nagy művészei, itt épültek fel a magyar komolyzenei élet legfontosabb intézményei: az Operaház, a Zeneakadémia és a Konzervatórium. Itt működtek a remek kabarék, orfeumok, revük és színházak, itt játszottak a kor neves színészei és színésznői. Ezen a kivételes kulturális pezsgést mutató területen zajlott a budapesti nagyvilági élet több, mint egy évszázadon át.
1913 decemberében új mulató nyitotta meg kapuit a Nagymező utcában. Előkelő nevét - Jardin d'Hiver (zsárden diver) - a félemeleten berendezett télikert után kapta. A tágas, új terem az igényes szórakoztatás helyszíne lett. Az artistaszámok és kabarétréfák után 1921-től már színielőadásokat is tartottak itt.
Innen indult hódító útjára Szép Ernő Lila ákác című vérbeli pesti története. A 20-as években olyan sztárok érkeztek a Nagymező utcába, mint Csortos Gyula, Törzs Jenő vagy Somlay Artúr.
A mai Thália Színház története leképezte a magyar történelem váratlan és sokszor drámai változásait. Az ötvenes években volt Ifjúsági Színház, majd Petőfi -, később Művész -, de rövid ideig Arizona Színház is.
1970-től két évtizedig ugyanaz a társulat, ugyanazon a néven, ugyanazzal a vezetéssel működött. Ez a rendhagyó időszak megalapozta az elmozdulást a modern kortárs prózai színjátszás újabb irányzatai felé.
„A mi művészetünk nincs életkorhoz kötve, csak az élethez. A művészetben nincs nyugdíj, tehetségünk csak akkor hagy el bennünket, ha lélekben öregszünk meg." Kazimír Károly írása a komoly művészi elkötelezettségről szól. A korszak neves direktorának visszavonulásával a Thália színház nagy korszaka zárult le.
A színház világában élők jól tudják, hogy minden előadás egyszeri és megismételhetetlen élmény. Egy elgondolkodtató történet felébresztheti, a kíváncsiságot, a megismerés iránti vágyat.
Egy átgondolt színházi program a nézők igényeire is épít, a vezetés ennek figyelembevételével tervezi a jövőt. A repertoáron, a színészi tehetségen, a rendezői koncepción, vagyis a társulati képességeken túl a népszerűség növeléséhez fontos a színházi környezet megújítása is.
A Fővárosi Önkormányzatának, az Emberi Erőforrások Minisztériumának és Magyarország Kormányának támogatásával 2018-tól a Thália Színház több ütemben épül újjá. A rekonstrukció második üteme, a mai ünnepélyes átadó helyszíne, a Thália Télikert.
A 141 nézőt befogadó játszóhely alkalmas komolyabb hangvételű, de a humort sem nélkülöző kamaradarabok előadására és kulturális rendezvények megrendezésére.
2012-ben az új vezetés, Bereményi Géza ügyvezető igazgató és Kálomista Gábor menedzser-igazgató befogadó színházként vette át az akkor még bizonytalan jövő előtt álló intézményt.
Ma már állandó társulattal, komoly önálló művészeti koncepcióval, sokszínű repertoárral rendelkezik a színház.
A nagymúltú teátrum vezetése és a társulat az elmúlt években sikeresen kialakította a Pesti Broadwayhez illő arculatot, amelyet a közönség is megszeretett.
A Thália Színház Nagymező utcai épülete több, mint 100 éves története során volt már mulató, mozi, de volt már átmenetileg otthontalanná vált színházak játszóhelye is. Ma már a felújításnak és az újító színházi ötleteknek köszönhetően többféle programot lebonyolítani képes közösségi tér működik a patinás falak között. Új, korszerű, közösségi. Ezek a szavak jellemzik a főváros itt látható megújult kulturális terét.
Ez a beruházás is bizonyítja, hogy egy valamit magára adó főváros nem létezhet új utakat kereső, minőségi színjátszás nélkül.
Budapest vezetése hosszú távú fejlesztési tervében is megkülönböztetett figyelmet fordít elsősorban a hozzá tartozó budapesti színházak támogatására, megújítására. A döntéshozók is tisztában vannak azzal, hogy a budapestieknek igényük van tartalmas szórakozásra. Különösen fontos ez a minőségi kikapcsolódás napjainkban, ebben a gyorsan változó, kiszámíthatatlan világban.
A színház egyfajta jótékony illúzió, amit egy emlékezetes előadásban átélnek az előadók és átélnek a nézők is.
Schiller Goethéhez írt levelében így írt erről: „Mert hol deszkából ácsolnak színházat,/ Eszményvilág az, amely ottan él,/ A könnyön kívül minden más csak látszat,/ S csak egy valódi ott, a szenvedély…"
Gratulálok a Thália Színház vezetésének, és minden dolgozójának a szenvedélyes munkával elért sikerekhez, és kívánom, hogy a megújult Thália Télikertben is emlékezetes előadások, tartalmas programok szülessenek.
