Elvégezték a Rákóczi híd, a Nádorkerti úti híd és a Budafoki úti híd teherbírási ellenőrzését, amely az utolsó feltétele annak, hogy az 1-es villamos új vonalszakaszán elkezdődhessen az utasforgalmi próbaüzem. A terhelési teszt adatainak értékelése és eredményessége esetén a fővárosi utazóközönség rövid időn belül birtokba veheti az 1-es villamos meghosszabbított, újbudai szakaszát.
Az 1-es villamosvonal meghosszabbításának utolsó lépéseként 2015. február 14-én és 15-én, szombaton és vasárnap elvégezték a Rákóczi híd, a Nádorkerti úti híd és a Budafoki úti híd statikus és dinamikus próbaterhelését. A teherbírási ellenőrzésre azért volt szükség, hogy a Budapesti Közlekedési Központ, illetve a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) is meggyőződjön a hidak biztonságos használhatóságáról.
A teszt során több mint ezer tonna teher kerül a hídra – mondta Dabóczi Kálmán a próbaterhelés előtt tartott sajtótájékoztatón. A Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója hozzátette: ennél nagyobb terhelést normál körülmények között nem fog kapni a Rákóczi híd. A BKK vezetője szerint a híd teherbírásának mostani ellenőrzése történelmi jelentőségű, hiszen ilyen formában még sosem tesztelték a szerkezetet.
A próbaterhelést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék szakemberei végezték el a Nemzeti Közlekedési Hatóság által jóváhagyott tervek alapján. Szombaton délelőtt előbb egy, majd két Combino villamossal és két tehergépkocsival kezdődtek meg a tesztek, majd délután már 8 közúti járművel történt a vizsgálat. Ezt követően a Rákóczi hídon villamosokkal, illetve a Budafoki és a Nádorkerti hídon tehergépjárművekkel folyt a szerkezetek próbaterhelése. Vasárnap egész nap a teljes hídrendszer globális próbaterhelését végezték el a szakemberek, négy Combino villamossal és húsz tehergépkocsival. A tesztek befejezésével a Rákóczi hidat legkésőbb vasárnap este ismét megnyitják a közúti és gyalogosforgalom előtt.
A próbaterhelés után néhány nappal az egyetemen elkészítik a vizsgálat eredményeit összesítő előzetes szakvéleményt. Ennek birtokában adhatja ki a Nemzeti Közlekedési Hatóság a műszaki próbaüzemre szóló engedélyt az 1-es villamosvonal új szakaszán. A végleges értékelés a mérések után nagyjából 2 héttel készülhet el. Majd az értékelés és annak jóváhagyása után az új szakaszon elindulhat a villamosvezetők képzése és vizsgáztatása, ami körülbelül 10 napig tart. Az engedélyek beszerzése után a szükséges járművezetői oktatások befejeztével, tavasszal megindulhat az utasforgalom az 1-es villamos új szakaszán.
A próbaterhelés előzményei
A hídon 1996-ban végeztek utoljára próbaterhelést. Az akkori teszt alkalmával az akkor még el nem készült villamospálya terhelését is vizsgálták közúti többletterheléssel. Ez a megoldás a híd összterhelésének felmérésére több szempontból megfelelőnek bizonyult, de teljes mértékben nem tudta helyettesíteni a villamos tényleges közlekedését, ezért nem volt alkalmas a tényleges keresztirányú terheléseloszlás, illetve a dinamikus terhelések vizsgálatára. Ezért 2014. december 8-án az NKH az építési engedélyben foglalt részletes előírásokon túlmenően egy próbaterheléses ellenőrző vizsgálatot is előírt, amit ezen a hétvégén elvégeztek.
A Rákóczi híd úgy épült meg, hogy tizenöt tonnás tengelyterhelésű villamosok is biztonsággal tudjanak rajta közlekedni – egyezően a szabványokkal, ezt igazolja a híd törzskönyve is. Az átkelőn évenként hídvizsgálatot és tíz évenként fő vizsgálatot végeznek. Az utolsó fő vizsgálat 2018-ig érvényes.
Az 1-es villamos felújításáról és meghosszabbításáról
Az 1-es villamos vonalának fejlesztésével 2015 elejére megújult a teljes infrastruktúra, csökkent a környezetterhelés, nőtt az utazási sebesség. Akadálymentesítették a megállókat, valamint új forgalmi rendet vezettünk be, figyelembe véve, hogy az új megállókkal a teljes vonal menetideje is változik. A vonal újbudai meghosszabbítása a Rákóczi híd 1995-ös átadása óta napirenden van. A fejlesztés 2004-ben került az európai uniós finanszírozással megvalósítható projektek közé, az előkészítés azonban később elakadt. A BKK 2010-es megalakulásával új lendületet kapott a projekt, ezért az még ebben a finanszírozási ciklusban megvalósulhatott. A villamosvonal déli szakaszán megépült 3,2 kilométer hosszúságú új pálya a Rákóczi híd–Szerémi út–Hengermalom út útvonalon éri el az ideiglenes végállomást, amelyet a Fehérvári út és a Hengermalom út kereszteződésében alakítottunk ki.
A térség közösségi közlekedését az segítené igazán, ha a vonal egészen az Etele térig érne, és közvetlen átszállási kapcsolat jöhetne létre az 1-es villamos és az M4-es metró, valamint a Kelenföld vasútállomás között. Ennek tervezése európai uniós forrásból folyamatban van. A megvalósíthatósági tanulmány alapján az 1-es villamosvonal meghosszabbítása Kelenföld vasútállomásig a megtérülő projektek közé tartozik. A fejlesztés eredményeként Észak- és Dél-Buda között létrejöhet egy akadálymentes, korszerű és kényelmes járművekkel ellátott, kör irányú villamosvonal, mely érinti a nagy forgalmú távolsági autóbusz-pályaudvarokat és több vasútállomást.
A Fővárosi Önkormányzat és a BKK kiemelt közlekedésfejlesztési beruházása része az „1-es és 3-as villamosvonalak továbbfejlesztése I. üteme, a budapesti körgyűrűs, kötöttpályás hálózat fejlesztésének részeként” című projektnek, amelyet az Európai Unió Kohéziós Alapja az Új Széchenyi Terv alapján támogat. A projekt 93,92% európai uniós támogatás felhasználásával összesen 44.442.766.724 forint értékű. Az 1-es villamosvonal kivitelezési költsége mintegy nettó 27,49 milliárd forint.
A beruházás Bécsi út és Kerepesi út közötti kivitelezője a BKK megbízásából a Városi Vasútépítő Konzorcium, amelynek tagja a Colas Alterra Zrt. és az A-HÍD Építő Zrt., a déli szakasznak pedig az S VILLAMOS KONZORCIUM, amelynek tagja és egyben a konzorcium vezetője az A-HÍD Építő Zrt. és a Colas Alterra Zrt.
Budapesti Közlekedési Központ
