Budapestinfó: legkorábban 8-10 év múlva valósítható meg a dízelautók kitiltása

A dízelautók esetleges kitiltását nagyon gondosan elő kell készíteni – hangsúlyozta a Budapestinfón a főpolgármester. Tarlós István elmondta: az általa összehívott tudós társaság májusig dolgozik, szakmai véleménye alapján a Fővárosi Közgyűlés mondja ki a döntést a római-parti árvízvédelmi mű legnagyobb eleméről. A 3-as metró akadálymentesítése érdekében több gyártóval is tárgyalnak, a ferdekabinos megoldás megvalósítható a Kálvin téren, a Ferenciek terén, a Nyugatinál és a Klinikáknál, további két állomásnál még geodéziai beméréseket végeznek.

A dízelautók esetleges kitiltása legkorábban 8-10 év múlva realizálható – mondta Tarlós István főpolgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján, a Budapesinfón. Hozzátette, hogy ez ügyben felvették a kapcsolatot az autóklubbal, valamint hangsúlyozta, hogy a kitiltást nagyon gondosan elő kell készíteni, figyelembe véve a teherautók, buszok állapotát is, a járulékos intézkedések szükségességét, valamint a jogszabályi környezetet.

A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a fővárosi szmogrendelet tavaly októberben módosult, a forgalmi változások pedig lépcsőzetesen lépnek hatályba. Riasztási fokozatban, a kihirdetést követő nap minden nap 6 órától 22 óráig korlátozzák a 0-4 környezetvédelmi osztályú gépjárművek forgalmát, a 2017. november 11-én hatályba lépett szabályozás szerint ez kiegészül a belső égésű motorral hajtott, rendszámtábla nélküli segédmotoros kerékpárok forgalmának tilalmával. 2018. október 1-jén lép hatályba a 7-es és 8-as környezetvédelmi osztályú (Euro 3-as dízelüzemű) gépjárművek forgalmának tilalma, így a korlátozottak aránya az üzembentartók egyharmadáról gyakorlatilag 40%-ra fog emelkedni. 2019. október 1-jétől a fenti szabály kiegészül a 10-es és 11-es környezetvédelmi osztályú (Euro 4-es dízelüzemű) gépjárművek forgalmának tilalmával (ekkor a használt gépjárművek gyakorlatilag fele, a 2015-ös adatok alapján 52%-a fog a riasztási fokozat forgalomkorlátozása alá esni).

A főpolgármester elmondta: mivel a fővárosi szennyezettségi szint kialakulásához további – a közlekedési hatással összemérhető – források is hozzájárulnak, illetve ezektől független környezeti tényezők is alakítják azt, ezért az 55%-nál nagyobb mértékű fővárosi közlekedési korlátozás a mai ismeretek alapján már nem megalapozott. Ha a korlátozás alá eső, szennyezőbb gépjárművek aránya 45% alá fog csökkenni, akkor lesz indokolt a fővárosi szmogrendelet felülvizsgálata. (Természetesen ezek a korlátozások nem vonatkoznak a közösségi közlekedési járművekre és sürgősségi feladatokat ellátó járművekre, például a mentőkre, tűzoltókra).

Tarlós István közölte: a jogszabály következő felülvizsgálata – a 2018-as adatok és újabb tapasztalatok alapján – 2019-ben lehet időszerű. Kitért rá, hogy a magyar szabályozási környezet nem hasonlítható a némethez, mivel az általános közlekedési tilalom kimondására nincs törvényi felhatalmazása az önkormányzatoknak. Felvetette, hogy a szmogrendelet kapcsán a helyi szinten elfogadható szabályozás helyett jobb lenne állami rendelkezés, ami az országban egységesen határozná meg a feltételeket.

Tarlós István beszélt az Átlátszó.hu portálon februárban megjelent, a Római-partról szóló „oknyomozó" cikkről. A főpolgármester közölte, hogy a cikk írója az önkormányzatot nem kereste meg, ráadásul állítólagos meg nem nevezett informátorokra hivatkozik. A cikk miatt a Főváros vezetése levélben kereste meg a lap főszerkesztőjét, mert az újságíró nem csupán szakmája íratlan normáit szegte meg, hanem rossz színben kívánta feltüntetni a többlépcsős szakmai konzultációban résztvevő szaktekintélyek tevékenységét. Tarlós István hangsúlyozta: „az nem egy módszer", hogy az újságíró kompetens szakembereknek nevezi azokat, akik azt képviselik, amivel ő leginkább érzelmi alapon azonosul, aki pedig nem, azt kontárnak nevezi. A cikkben a főpolgármester által összehívott tudós társaság névsorát is közölte „a jól értesült újságíró", bár az első idézett hét név egyike sem tagja a testületnek. (A tudós társaság tagjai: Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes; Benkő Melinda professzor; Bogárdi István professzor; Csemez Attila professzor; Csoma Rózsa egyetemi docens; Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnökkamara elnöke; Kertai István nemzetközi vízügyi szakértő; Koncsos László professzor; Reich Gyula, az OVF Tudományos Tanácsa képviselője; Sármay András, Fővárosi Önkormányzat; valamint Takács Attila adjunktus.)

A főpolgármester nyomatékosította: ő semmit nem erőltet a Római-parton, és semmit sem akar kimondatni a tudós társasággal. Mint mondta, azt várja el a grémiumtól, hogy szakmai tanácsadó testületként olyan szakmai javaslatot tegyen, hogy a Fővárosi Közgyűlés a 4 elemből álló árvízvédelmi mű egyetlen, bár legnagyobb elemének a sorsáról végérvényesen dönthessen. Hangsúlyozta: ennyi vita, egyeztetés, tanulmány egyetlen budapesti projektről sem volt. „A tudósok májusig dolgozni fognak, majd a közgyűlés, a főváros választott köztestülete fogja meghozni a döntést, nem az Átlátszó nagy tudású újságírója" – jegyezte meg.

A 3-as metró akadálymentesítése kapcsán a főpolgármester emlékeztetett arra, hogy 2015-ben a közlekedés területén Budapest kapta az Európai Bizottság különdíját a 2010 után az akadálymentesítésben elért eredményekért: az elmúlt évek járműbeszerzéseinek köszönhetően mára a buszok 80%-a, a trolibuszok 60%-a és a villamosok 30%-a alacsonypadlós. A buszmegállók 97%-a, a trolimegállók 100%-a részlegesen vagy teljesen akadálymentesített. A járművek hatékony szervezésével hétvégente csak alacsonypadlós buszok és trolik közlekednek. A CAF villamosok érkezésével részben akadálymentes lett az 1-es és 3-as villamos vonala, valamint a budai fonódó villamoshálózat is. „Akik most kiabálnak, és ezekért semmit sem tettek, nevetségessé teszik magukat. Tudom, hogy választási kampány van, de attól, hogy vannak buta politikusok, a budapestiek még nem buták" – jegyezte meg.

A 3-as metró akadálymentesítésével, a ferdekabinos megoldással kapcsolatban eddig 31 európai gyártó képviseletét keresték meg műszaki leírás és árajánlat érdekében, érdemben hat jelentkezett be – mondta Tarlós István. Hozzátette: a ferdekabinos megoldás megvalósítható a Kálvin téren, a Ferenciek terén és a Nyugati pályaudvarnál, a Klinikák állomásnál „erősen valószínűsíthető", a Corvin-negyed és az Arany János utca megállóknál pedig még geodéziai beméréseket végeznek. A főpolgármester hangsúlyozta: célszerűbb ezt a megoldást választani a nehézkesebben megoldható, jelentősebb kockázatnak számító és jóval drágább liftekkel szemben. Kifejtette, hogy az ellenzékkel szemben a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége nem ellenzi a ferdekabinos megoldást.

Beszámolt arról, hogy a 3-as metró déli szakasza állomásai felújítására kiírt tenderen március 6-án járt le a jelentkezési határidő, az eredményről részletes tájékoztatást fognak adni, amint a döntés megszületik. A középső szakasz állomásainak felújítására vonatkozó tenderen a jelentkezési határidőt április 16-ig hosszabbították meg, elsősorban azért, mert az akadálymentesítésről szóló megállapodás még nem született meg.

Azzal kapcsolatban, hogy a szocialista Horváth Csaba sajtóhírek szerint több kérdést intézett a főpolgármesternek, Tarlós István azt mondta: ő is több kérdést tudna feltenni az említett képviselőnek. Többek között azt: hogyan képzelte az ingyenes közlekedést 251 milliárdos adósságra? Hogyan értette azt, hogy rendbe tette a BKV-t, mikor 80 milliárdos működési adóssággal maradt itt? Miért hagyta itt a 24 éves buszokat és a 48 éves HÉV-eket? „2010-ben a buszok kigyulladtak, a trolik áramütéssel jutalmazták az úri közönséget, a 3-as metró romokban hevert, a villamos tartóoszlopai 17-szer dőltek ki" – emlékeztetett. Hogyan értette a Duna alatt hosszában építendő alagutat? Mi volt az M2-es metró 10%-os akadálymentesítésével? Mi volt a káosz vizionálása és magyarázása tavaly novemberben az Árpád hídnál? Mi volt ez a vicc az akadálymentesítési aláírásgyűjtéssel, ami csúfosan befulladt, és olyan időpontban szakították meg – sikert vizionálva –, amikor a világon semmi nem történt? Tarlós István hozzátette: tekintettel arra, hogy korábban elkezdték az egyeztetéseket, jóval a referendum kezdeményezése előtt, megállapodás pedig a mai napig nincs, így nem érti, mit értek el, és nem látják a százezer aláírást, ami egyébként semmire nem volt elég, MSZP-s források szerint pedig negyven volt az a száz. A főpolgármester azt is megkérdezné, „mi ez az újabb ötlet, hogy vitassuk meg az ő vezényletével, hogy április 8-án hogyan tovább Budapest? Április 8-án parlamenti választás lesz, könnyű megmondani, hogyan tovább április 8-a után. Ugyanúgy. Képviselő úr ellenzékben fog kiabálni, igaz, többségben is ezt tette pusztán. Utolsó kérdésként pedig azt kérdezném meg, miért kényszerült idő előtti lemondásra főpolgármester-helyettesi pozíciójáról, amikor Demszky helyettese volt?"

A főpolgármester beszélt arról, hogy a Főváros hajléktalanellátó intézménye, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) fő feladata a hazai hajléktalanok segítése: 1993 óta éjszakénként közel 3000 hajléktalan embernek nyújtanak szállást, nappali melegedőikben mintegy 500 ember fordul meg naponta, utcai szolgálataik pedig több száz fővel tartanak kapcsolatot. Az intézmény 2010 óta két programot valósított meg: az egyik kifejezetten hajléktalanoknak nyújtott, elsőként lakhatási típusú program volt, a másik pedig jelenleg is elbírálás alatt van, önkormányzati bérlakások felújításával kínálnának tartós lakhatást a hajléktalan embereknek. A BMSZKI a Belügyminisztérium nyílt pályázati felhívására nyújtott be kérelmet és nyert támogatást szabályos menekültek és oltalmazott emberek, valamint a többségében magyar hajléktalanok lakhatásának segítésére. Felhívta a figyelmet, hogy az oltalmazott emberek, azaz a nemzetközileg védett emberek esetében az 1993-as szociális törvény szerint a BMSZKI-nak éppúgy ellátási kötelezettsége van, mint a magyar hajléktalan emberek esetében, az intézmény pusztán ennek tett eleget. „Ebből azt kiolvasni, hogy akár a városvezetés, akár a Fővárosi Közgyűlés többsége, akár a Főváros szakirányú cége az illegális bevándorlást támogató szemléletet vall, és ennek megfelelő gyakorlatot folytat, az hazugság, erőtlen, gyerekes próbálkozás, amit jó volna abbahagyni" – jelentette ki.

Kérdésre válaszolva a főpolgármester elmondta: soha nem mondta a miniszterelnök, hogy háború elől menekülő, rászorult menekülteket nem fog az ország befogadni, különösen ha igazolni tudják magukat. Ez nem mond ellent annak, hogy az illegális bevándorlóhullámot nem támogatják. Ez két különböző dolog. Az önmagával is nehezen zöldágra vergődő ellenzék megpróbálja különböző kommunikációs módszerekkel homályossá vagy megkérdőjelezhetővé tenni a kormány illegális bevándorlással kapcsolatos álláspontját – tette hozzá a főpolgármester. Mint mondta, az illegális bevándorlás nagyon komoly kérdés, ami a következő generációk sorsát alapvetően befolyásolja, és amelynek veszélyeire már csaknem egy évtizede próbálják Nyugat-Európában még baloldali gondolkodók is felhívni az európai vezetők figyelmét. 

Szintén kérdésre válaszolva a főpolgármester elmondta: a Margitszigeten nem fog 26 méter magas, 9 emeletes teniszcsarnok épülni, „ami fittyet hány a hatósági, köztük árvízvédelmi előírásokra, arra nem engedek tulajdonosi hozzájárulást adni", ezzel pedig a miniszterelnök is egyetért. Hangsúlyozta: a volt teniszstadion a szigeten a Főváros tulajdonában van, csak a Fővárossal egyeztetve kerülhet bármi is arra a helyszínre.

A 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbításával kapcsolatban újságírói kérdésre azt válaszolta: a Főváros előkészíti, megtervezteti a hosszabbítást, de nem életszerű feltételezni, hogy az akár a következő önkormányzati ciklusban elkészülhet.

Hírek

RSS megtekintés