Mintegy hatvan napirendi pontot tárgyalt meg idei utolsó rendes ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Négymilliárd forintból fejlesztik a csillaghegyi öblözet árvízvédelmének keretében az Aranyhegyi-patak menti és a pünkösdfürdői védvonalat. Szakmai grémiumot hozott létre a Főváros, amely a parttal párhuzamos védmű nyomvonalára tesz javaslatot. Döntöttek arról, hogy a lengyel-magyar barátságot kifejező emlékpark épül Budafokon, elnevezést kap 11 eddig névtelen közterület, valamint zajrendeletet fogadtak el a Margitszigetre. Jóváhagyták a közvilágítási oszlopok reklámcélú hasznosításának pályázatát is.
Négymilliárd forintból fejlesztik a csillaghegyi öblözet árvízvédelmének keretében az Aranyhegyi-patak menti és a pünkösdfürdői védvonalszakaszt - döntött a Fővárosi Közgyűlés 21 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett. A Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyezett előterjesztés értelmében a két védvonalszakasz 2018-ban és 2019-ben megvalósuló fejlesztéséhez szükséges négymilliárd forintot a főváros saját forrásból előlegezi meg. Az összeget a későbbiekben a csillaghegyi öblözet teljes árvízvédelmére vonatkozó támogatásból visszapótolják a fővárosi költségvetésbe.
A közgyűlés október 25-én meghozott döntésével két részre osztotta a csillaghegyi öblözet árvízi védekezést, aminek eredményeként az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak védelme a part menti védműtől független projektben valósulhat meg. A testület akkor döntött arról is, hogy a patakok esetében folytassák le a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást, míg a Dunával párhuzamos - római-parti - védműről mint második ütemben megvalósuló létesítmény fejlesztéséről annak pontos nyomvonalának kijelölését követően, később határoznak.
A jóváhagyott előterjesztéshez mellékelt engedélyokiratban jelezték, hogy a Barát-patak mentén húzódó létesítmény tekintetében egyes nyitott tulajdonjogi kérdések késleltetik az engedélyezést, így a feladat részeként csak az Aranyhegyi-patakot és a pünkösdfürdői töltést érintő beruházás valósul meg.
A pünkösdfürdői védvonalszakaszra tervezett fejlesztés - a felelős tervező nyilatkozata szerint - nem determinálja a római-parti szakasz nyomvonalát - írták az elfogadott javaslatban, amely szerint a fejlesztések műszaki tartalma a vízjogi létesítési engedély december közepére várható kiadásával véglegessé válik. Tekintettel arra, hogy az engedélyek végrehajthatóak lesznek, a műszaki tartalom nem kérdéses, továbbá az árvízvédelem megoldását mind az érintett lakosság, mind a civilek sürgetik, a közbeszerzés és a megvalósítás elindulhat - tették hozzá.
Az Aranyhegyi-patak menti teljes védvonal hossza hozzávetőleg 2 kilométer, a pünkösdfürdői töltés menti, amely a Barát-patak torkolati szelvényétől a Római-part vonaláig tart, hozzávetőleg 1,7 kilométer.
A napirend vitájában Tarlós István főpolgármester elmondta: a pünkösdfürdői védvonal magasítását az időtakarékosság szempontjából érdemes elvégezni, az pedig nem befolyásolja, hogy hol legyen délebbre, a Római-parton a Dunával párhuzamos, 3 km hosszú védműszakasz nyomvonala. Hozzátette: az Aranyhegyi-ároknál minden tulajdonosi hozzájárulás rendelkezésre áll. A Barát-patak torkolati műtárgya pedig elsősorban Pomáz és Budakalász érdekeit szolgálja, azt az Országos Vízügyi Főigazgatóság fogja saját hatáskörben megépíteni, ennyivel is olcsóbb lesz a védmű – tette hozzá.
A főpolgármester bejelentette, hogy az FCSM megrendelt egy részletes összehasonlító szakvéleményt a Mélyéptervtől a Nánási út – Királyok úti nyomvonallal kapcsolatban, „a tiltakozó kör ismétlődő felvetésére". Tarlós István hangsúlyozta, hogy a kerület felvetése a kerítések vonalának vizsgálatáról indifferenssé vált, a Sajtháztól délre lévő, mintegy 2 km-es szakaszon a kerítések vonalának fogalma nem értelmezhető, azok cikk-cakkban haladnak, így pedig védművet nem lehet építeni.
A főpolgármester közölte: a főváros vezetése összehívott egy kifejezett szakmai grémiumot, amelyben részt vesz három műegyetemi tanszék – köztük az a Koncsos László professzor, aki a Lányi-féle tanulmány egy részét is írta –, Csemez Attila, a Kertészeti Egyetem professzora, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, ökoszakemberek, az FCSM, valamint sok évtizedes vízügyi tervezői praxissal rendelkező, az ügyben nem érintett külső tervezők. Az a feladatuk, hogy szakmai álláspontot alakítsanak ki, hol érdemes a parttal párhuzamos védművet megépíteni – tette hozzá. Kiemelte, hogy a grémiumban a tiltakozók két képviselője is részt vehet, megfigyelőként. „Ennek a grémiumnak nem az a feladata, hogy döntsön, az a mi politikai felelősségünk, ahogy a védmű műszaki, megfelelőségi, stabilitási paramétereinek a biztosítása pedig elsősorban a tervező, másodsorban a kivitelező felelőssége" – jelentette ki. Hozzátette: március végén kerülnek abba a helyzetbe, hogy döntsenek, „de ez nem baj, mert az FCSM szakvéleménye szerint, amennyiben épül az Aranyhegyi- és a Barát-patak védelme, akkor a Csillaghegyi-öblözet egyelőre biztonsággal megvédhető".
Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes közölte: a pünkösdfürdői töltést 20 centiméterrel magasítják meg, valamint egy egy méter magas mobil védművet alakítanak ki. A beruházás során elvégzik a tereprendezést és építenek egy játszóteret is, a munka jövő tavasszal, nyár elején indulhat.
M3-as metró: „egyetlen liftet sem spórolunk ki!"
Mivel az M3-as metró felújításával kapcsolatban a kiviteli terveket és a műszaki előkészítési feladatokat a rendelkezésre álló IKOP-forrás terhére megvalósították, a Főváros a költségvetésében e feladatokra biztosított 2,2 milliárdos előirányzatból nem történt kifizetés, ezért az összeget átcsoportosítják a beruházási és fejlesztési tartalékba, valamint 50 millió forintot biztosítanak a BKV-nak közműkiváltással kapcsolatos költségekre – döntött a közgyűlés.
A metró akadálymentesítésével kapcsolatban Tarlós István úgy fogalmazott: egyrészt nem szabad a rászorultak igényeit figyelmen kívül hagyni, másrészt nem szabad politikai kampányt alakítani az ügyükből. Emlékeztetett rá, hogy a 2-es metrónál csak részleges felújítást végzett „az előző garnitúra", az 2010-ig nem is fejeződött be, „a szerelvények cseréjéről már nekünk kellett gondoskodni", és mindössze 1 db liftet építettek be a felújítás során. Ezzel szemben az M3-as metró északi szakaszán csak egyetlen olyan állomás lesz, ahová nem kerül lift. Kitért rá, hogy a törvény nem írja elő az akadálymentesítés feltételeként a lift építését, csak azt, hogy biztosítani kell az akadálymentes közlekedést. „Csak a politikai ellenzék egy része hitette el a közvéleménnyel, hogy lift kell, a törvény betűje és szelleme nem így szól. Ameddig el tudunk menni, akár a kormány segítségével, addig el fogunk menni. Amíg a fedezet rendelkezésre áll, egyetlen liftet sem fogunk kispórolni" – fogalmazott. Megismételte: az volt a kérdés, hogy mindenhol legyen-e lift és legmagasabb szintű akadálymentesítés, vagy ne újítsák fel egyáltalán az M3-as metrót.
Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes a vitában elmondta: a biztosítóberendezések felújított rendszere 25 évig bírni fogja a felújított szerelvények ellátását. Emlékeztetett rá, hogy az M3-as metró 20 állomása közül eddig kettő volt teljesen akadálymentes, a rekonstrukció végére ez a szám 12-re nő. A felújítást egyébként úgy végzik el, hogy később, ha lesz rá forrás, a maradék 8 állomást is teljesen akadálymentesíteni tudják.
Lengyel-magyar barátság emlékhely lesz Budafokon
A lengyel-magyar barátságot ábrázoló emlékhely jöhet létre Budafokon, a javaslatot támogatta legutóbbi ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere előzőleg azt kezdeményezte, hogy a kerületében állítsanak szobrot a 2010-es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt Lech Kaczynski lengyel elnöknek. A kormánypárti politikus az előterjesztés vitájában jelentette be, hogy az emlékműállítás jogát átruházná Budafokra. Karsay Ferenc, Budafok polgármestere közölte, a kerületben a Duna-parthoz közeli Hajó utca környékén alakítanak ki egy új parkot, ebben kaphat helyet egy lengyel-magyar barátságot ábrázoló emlékhely, amely a szmolenszki katasztrófára is megemlékezik. A kerület vezetője szerint Lech Kaczynski az utóbbi alkotáson jelenne meg, de nem főszereplőként.
Tizenegy névtelen közterület elnevezéséről döntöttek
Tizenegy eddig névtelen közterület elnevezéséről döntött hat kerület kérésére a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag. A II. kerületben lakossági kezdeményezésre Kass János Kossuth-díjas grafikus, szobrász nevét veszi fel egy közterület mint Kass János lépcső. A III. kerületben az óbudai kötődésű labdarúgóról, korának világhírű kapusáról, Zsák Károlyról neveznek el egy utcát. A IV. kerületben az egykori Wolfner Bőrgyár területén lesz a bőrgyáros család nevét viselő utca. A XI. kerületben, Sasadon egy lakópark területén újonnan kialakult közterületek neveznek el: lesz Szedersor, Körtevirág utca és Sasad Liget park. A kerületben a Feneketlen tó mellett a közelmúltban elhunyt Olofsson Placid bencés szerzetesnek állítanak emléket egy róla elnevezett - Placid atya - parkkal. A Balatoni útból nyíló névtelen közterület a Koszorúslány utca nevet veszi fel, míg a Neszmélyi út-Péterhegyi út találkozásától északi irányba induló névtelen közterület Zelk Zoltán útként őrzi emlékét a továbbiakban a Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költőnek, prózaírónak. A XVII. kerületben lakossági szavazás eredményeként Schell Gyulánéról neveznek el egy teret. Ifj. báró Schell Gyuláné (1891-1941) Rákoskert területét felparcellázta, megteremtve a mai lakóhelyek kialakításának lehetőségét. Neki köszönhető, hogy Rákoskert bekapcsolódott a vasúti forgalomba, saját jövedelméből építette fel a mai állomásépület elődjét, 1936-tól saját költségén működtetett iskolát - olvasható az elfogadott javaslatban. A XIX. kerület kezdeményezésére a festőművészről elnevezett Derkovits Gyula utcából nyíló névtelen közterületet Derkovits Gyula köznek nevezik el.
Elfogadták a margitszigeti zajrendeletet
A margitszigeti szabadidős létesítmények és a közterületi tevékenységek zavaró hanghatásainak, zajterhelésének tartamát is korlátozó zajrendelet megalkotásáról is döntött a közgyűlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett. Az előírások kiterjednek a zavaró zajhatások időbeni korlátozására közterületi, valamint nem közterületi zajhatással járó eseményekre egyaránt. A döntés értelmében jövő márciustól például kulturális célú létesítmény naponta 10 és 24 óra között, sport vagy más létesítmény 10 és 22 óra között használhatna csak hangosító berendezést. Sportlétesítmény szabadtéri területén a sporttevékenység megvalósításához 10 és 23 óra között, alkalmi rendezvény esetében 9 és 20 óra között lehetne hangosító eszközt használni. A Margitsziget területén hangosító eszköz használata nélküli, de zajhatással járó tevékenység szabadtéren legfeljebb naponta 10 és 22 óra között lenne végezhető. A korlátozások megsértése esetén a főjegyző jogosult eljárást indítani, bírságot kiszabni.
Az elfogadott javaslatban azt írták, hogy a Margitsziget Budapest egyik legkedveltebb közparkja, amely évszázadokon át megőrizte természeti adottságait, történelmi, kulturális örökségét, miközben a közösségi használati szempontok közül kiemelkedett, majd hagyományt is teremtve megerősödött, illetve alapvetővé vált a pihenőparki jellege.
Jóváhagyták a közvilágítási oszlopok reklámcélú hasznosításának pályázatát
Pályázat útján hasznosítja a Főváros a Budapest területén lévő, a saját, a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft, valamint a BKK tulajdonában lévő közvilágítási oszlopokat „tájékozódást segítő jelzést megjelenítő, reklámcélú eszköz kihelyezése céljából" – döntött a közgyűlés. A hasznosítás nem terjed ki a világörökségi részt képező területeken, valamint a belvárosban a József Attila utca – Károly körút – Múzeum körút és a Duna által határolt területen lévő oszlopokra. A pályázat lebonyolításával a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központot bízták meg. A pályázat nyilvános, és ötéves hasznosítási időtartamot határoz meg. A haszonbérleti díj a használatarányos díjelem (naponta minimum 245 Ft+áfa oszloponként) mellett tartalmaz egy 60 millió forintos fix éves alapdíjat is.
A közgyűlés arról is döntött, hogy megállapodást köt az EMSA Reklám Kft-vel a reklámcélú berendezések elhelyezése során felmerülő közterület-használati díj elszámolásáról és megfizetéséről. E szerint a társaság a Fővárosi Önkormányzatnak nettó 39,5 millió forintot, a BKK-nak 2,5 milliót, a BDK-nak 82,5 millió forintot plusz késedelmi kamatot fizet.
