A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítménye a parti ingatlanok védelme érdekében nem a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon, hanem a hullámtérben, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén valósuljon meg úgy, hogy a pontos nyomvonal kijelöléséről később döntenek, a part menti telekhatárokon vagy beljebb húzódó nyomvonal szakmai vizsgálatának figyelembe vételével – határozott mai rendkívüli ülésén a Fővárosi Közgyűlés 18 igen, 7 nem szavazattal. A testület egyúttal hatályon kívül helyezte áprilisi döntését, miszerint az árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon épüljön.
A Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés emlékeztet rá, hogy a III. kerületnek az Aranyhegyi-patak, a Szentendrei út és a Barát-patak által határolt része a főváros árvízvédelmi szempontból legkitettebb területe, a Csillaghegyi-öblözet területén – beleértve a Római-partot is – közvetlenül hozzávetőleg 55 ezer ember árvíz elleni biztonságának megteremtése kiemelt fővárosi feladat.
Az elfogadott előterjesztésben kitérnek rá, hogy a közgyűlés áprilisban úgy döntött: a III. kerületi képviselő-testület, valamint a Fővárosi Közgyűlés korábbi határozatai, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc tanácsának szakvéleménye, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsa munkabizottságának szakmai állásfoglalása figyelembe vételével, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem összehasonlító szakértői értékelése alapján a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítménye a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén valósuljon meg. Ezzel a döntéssel szemben – olvasható az előterjesztésben – Lányi András és munkacsoportja „ellenjavaslatot” készített azzal a szándékkal, hogy a védmű a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon épüljön, a Fővárosi Közgyűlés e javaslatot szeptemberben elutasította. Egyúttal arról döntött a testület szeptemberi ülésén, hogy – Bús Balázs III. kerületi polgármester javaslatának befogadásával – meg kell vizsgálni a Duna-parton, de az ingatlanok telekhatárán, illetve a kerítések vonalában húzódó nyomvonal megvalósíthatóságát.
Az előterjesztésben emlékeztetnek arra, hogy az áprilisi közgyűlési határozat visszavonására népszavazási kezdeményezés indult, amelyről jogerős döntést hozott a Kúria, a népszavazás pedig „akár fél évvel is elodázhatja a továbblépést”.
A napirend vitájában Bús Balázs III. kerületi polgármester méltatlanságnak nevezte, hogy „kis pártok egy árvízvédelmi létesítmény, emberek életének kérdését kampánytémává próbálják silányítani". Úgy fogalmazott: ebben sem teljesen őszinték, az egyik kezdeményező, Pataki Márton 2007-ben még MSZP-s, majd 2009-ben MSZDP-s képviselőként támogatta a part menti változatot, „most pedig az Együtt politikusként inkább úgy gondolja, választási kampánytémává teszi a kérdést, különösen nem érdekli őt az óbudaiak sorsa”. Hangsúlyozta, hogy az általuk végeztetett közvélemény-kutatás szerint az óbudaiak 59%-a azt mondja, a Duna-parton kell védekezni – azaz a 70 hektáros hullámtérben élőket is meg kell védeni – úgy, hogy a természetközeli állapot is megmaradjon. A legutóbbi közgyűlési döntés is erről szól, és a mostani is – tette hozzá.
Tarlós István főpolgármester a vitában azt mondta: a korábbi fővárosi MSZP-SZDSZ-koalíció 2009-ben egy olyan nyári gátat szavazott meg, amelynek különösebb értelme nem lett volna, és szintén fakivágásokkal járt volna. „Végig van egy élképesztő hazug csúsztatás a nyári gáttal kapcsolatban Gy. Németh Erzsébet és Horváth Csaba részéről, akik akkor gátlástalanul leszavazták két változatát is a Nánási úti fejlesztésnek, elutasították azt” – hívta fel a figyelmet. A főpolgármester az ellenzéki kis pártok viselkedését furcsának nevezte, úgy fogalmazott, „elszólták magukat, valamiféle összefogásról álmodoznak, az aláírásgyűjtésüknek nem a gát műszaki-gazdasági paraméterei lenne a témája”. „Nettó képmutatásnak” nevezte, amit Gy. Németh és Horváth csinál, és feltette a kérdést, 2009-ben hány szakvéleményt készítettek, mennyi vita volt, mennyiben kezdeményeztek népszavazást. „Eszük ágában sem volt, ahogy a 4-es metrónál sem” – jelentette ki.
