Elkészült az Alstom szerelvények beszerzését vizsgáló fővárosi bizottság jelentése, amelyet januári ülésén tárgyalhat a Fővárosi Közgyűlés. A jelentés megállapításai szerint a metrókocsik beszerzése során számos gazdasági, észszerűségi szempontból kifogásolható körülmény merült fel – mondta hétfőn Borbély Lénárd, a vizsgálóbizottság vezetője sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Tarlós István főpolgármester is.
A vizsgálóbizottság 2016 nyár elején alakult annak apropóján, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala (SFO - Serious Fraud Office) azzal a feltételezéssel kereste meg Magyarországot, miszerint Alstom-vezetők 2,3 millió euró kenőpénzt adhattak a budapesti megbízás elnyeréséért. (A Főváros az M2-es vonalra 22, az M4-es pedig 15+7 szerelvényt vásárolt.) Borbély Lénárd hozzátette: az ügyben a Fővárosi és a Legfőbb Ügyészség is nyomoz, gyanúsítottak is vannak, az eljárás áprilisban fejeződhet be.
A fővárosi vizsgálóbizottság a beszerzéssel kapcsolatos döntési mechanizmusokat, a szerződéskötések körülményeit vizsgálta. Több, az ügyben érintett személyt is meghívott, köztük Demszky Gábor volt főpolgármestert, aki nem ment el az ülésre. Szintén nem jelent meg a DBR Metró Projekt Igazgatóság egykori vezetője, a külföldön tartózkodó Gulyás László sem. (A BKV-n belül ez a szervezet felelt közvetlenül az operatív eljárás lebonyolításáért.) Eleget tett ugyanakkor a vizsgálóbizottság meghívásának Aba Botond volt BKV vezérigazgató, valamint Szabó Tamás, a közbeszerzési eljárást segítő bírálóbizottság egykori elnöke. Mint Borbély Lénárd elmondta: Aba Botond arról számolt be, hogy emlékei szerint az egész beszerzés a Városháza nagyon szigorú ráhatása, nyomásgyakorlása mellett történt, közvetlen instrukciók érkeztek többek között az akkori főpolgármestertől is.
A bizottság a vizsgálata során rögzítette: az eljárás felelőse a BKV volt, a közlekedési társaság igazgatósága hozta meg a döntéseket. (Az ügyben egyébként Aba Botondot többször is meghallgatták az ügyészségen.) A közbeszerzés lefolytatását több bizottság segítette, valamint az Eurometro Kft. mint műszaki közbeszerzési tanácsadó. Borbély Lénárd kiemelte: 2006-ban, a balliberális városvezetés idején a Fidesz-KDNP mint legnagyobb ellenzéki frakció nem vehetett részt a beszerzéssel foglalkozó bizottságok munkájában.
A Borbély Lénárd vezette bizottság jogszerűségi, gazdasági és észszerűségi szempontok alapján is vizsgálta a beszerzést. Ez alapján aggályosnak találta, hogy a közbeszerzés során nem az ár volt a legmeghatározóbb szempont, így fordulhatott elő, hogy több alkalmas pályázó közül korántsem a legkedvezőbb ajánlat nyert. A vizsgálóbizottság több ezer oldal iratanyagot tanulmányozott át, megállapítva, hogy egyes pénzügyi folyamatok nem nyomon követhetők, a cégek által beadott ajánlatok és a végső árajánlatok a papírok alapján nincsenek szoros összefüggésben. A közbeszerzést úgy készítették elő, hogy szinte kódolva volt: a nyertes nagy valószínűséggel az Alstom lesz. Az értékelésnél szubjektív szempontokat alkalmaztak, amelyeket menet közben megváltozatták, ami a vizsgálóbizottság álláspontja szerint jogszerűtlen. A végső pontozásnál például dupla súllyal szerepelt a szerelvények esztétikai kialakítása.
A vizsgálóbizottsági elnök hangsúlyozta: a főváros és a magyar állam számára óriási hátrányt jelentett, hogy a fizetendő előleg mértékét a kiírásban szereplő 25-ről végül 50%-ra emelték. (Ennek háttere az iratok alapján nem állapítható meg.)
A jelentés szerint kifogásolható volt az is, hogy egy szerződésben szerepelt a két metróvonalra történő szerelvény-beszerzés, holott azok között nem volt műszaki összefüggés. Ha külön-külön biztosították volna az ajánlattételi lehetőséget, nagyobb verseny alakulhatott volna ki. Pénzügyileg hátrányos volt a Fővárosnak, hogy indokolatlanul korlátozták az ajánlattevők számát, az egyébként alkalmas 6 részvételre jelentkező közül csak 5 cégtől kértek ajánlatot. A szerződésekben a karbantartási költségek hosszú távú vállalásokként szerepeltek, holott azokra a kontraktusok semmilyen garanciát nem biztosítottak. Értékelési szempontként szerepelt a zajszint: 40%-ban vették figyelembe a vezetőfülke, 60%-ban az utastér zajterhelését, annak ellenére, hogy a 4-es metrót vezető nélküli közlekedésre tervezték.
Gazdaságilag indokolatlan módon nem a beszerzési kiírásnak megfelelő szerződést kötötték meg, ami mind a Fővárosnak, mind a Magyar Államnak valószínűsíthetően különösen jelentős vagyoni hátrányt okozott.
Borbély Lénárd érthetetlennek nevezte a vis maior feltételek meghatározását: a BKV magára vállalta azt a kockázatot, ha a gyártó nem tudja megszerezni a hatóságtól a szükséges típusengedélyt a szerelvényekre, akkor is ki kell fizetnie a megrendelőnek a kocsikat, annak ellenére, hogy azokat nem tudja használatba venni.
A vizsgálóbizottsági elnök kiemelte, hogy az 50%-os mértékűre emelt előleg – mintegy 30 milliárd forint értékben éveken keresztül az Alstom számláján kamatozott. A teljes beszerzés értéke egyébként 263 millió euró (mintegy 69 milliárd forint) volt.
A vizsgálóbizottsági jelentés megállapította azt is, hogy az előlegek visszafizetését és az egyébként is alacsony összegben meghatározott kötbér megfizetését biztosító bankgaranciákat úgy kötötték ki, hogy azt ne magyar bank biztosítsa, jogvita esetére pedig nem kötötték ki magyar bíróság joghatóságát. Mindez alapján a szerződésbe volt kódolva, hogy bármilyen jogvita esetén, ahol magyar-francia ellenérdekelt felek vannak, a magyar közpénzek felhasználása kapcsán nem magyar bíróság dönt, hanem francia. A szerződés felmondásakor ez a helyzet elő is állt, azonban a Főváros 2010-ben hivatalba lépett új vezetése Franciaországban pert tudott nyerni a francia céggel szemben.
Az ajánlati árat és a karbantartási költségeket tekintve nem az Alstomé volt a legkedvezőbb ajánlat, a súlyozott pontoknál mégis jelentős lett az előnye. A tender pontrendszerében a műszaki tulajdonságok alapján a maximális pontszámot kizárólag az Alstom gyártmányú szerelvények kaphatták, a maximálisan kapható pontszámok értékhatárát éppen átlépve. Az Alstom összesítésben egyébként 905,39 ponttal nyert a második helyezett 894,68 pontjával szemben.
Borbély Lénárd hangsúlyozta: 2010 után, Tarlós István főpolgármester vezetésével sikerült olyan tárgyalásokat folytatni az Alstommal, amelyek révén új szerződéses feltételeket sikerült kialakítani, így „több milliárd forinttal jobban járt a főváros, mint Demszky Gábor idején”.
A vizsgálóbizottsági elnök elmondta: azt fogja javasolni a közgyűlés január végi ülésén, hogy jelentésüket terjesszék fel a Legfőbb Ügyészséghez.
A sajtótájékoztatón résztvevő Tarlós István újságírói kérdésre válaszolva elmondta: örül annak, hogy a vizsgálóbizottság megállapításai megerősítik a jelenlegi városvezetésnek az ügyben korábban tett megállapításait. Hangsúlyozta, hogy a Főváros nem nyomozóhatóság, a közgyűlés meghallgatja majd a vizsgálóbizottság elnökét, és szavaz a jelentés elfogadásáról.
Úgy fogalmazott: „tetszettek volna nem Alstom szerelvényeket rendelni”. Hozzátette: 2010-ben már adottságnak számított, hogy ezek a szerelvények lesznek, „egy dolgot tudtunk tenni, jelentősen feljavítani a korábban a Fővárosnak nem kedvező szerződéseket”. Emlékeztetett rá, hogy 2009 nyarán 22 szerelvénynek itt kellett volna lennie, ehhez képest 2010 őszén még csak a prototípus volt Budapesten, de annak sem volt engedélye.
Szintén kérdésre válaszolva a főpolgármester azt mondta: az M2-es metrón decemberben a Pillangó utcánál történt koccanás ügyében még folyik a rendőrségi és szakhatósági vizsgálat. Az M4-es metrón pedig a Siemens gőzerővel dolgozik az automatika javításán, a probléma megoldása még a garanciális időn belül van. Rámutatott, hogy az utóbbi napokban jelentkező zavarok 1-2 percesek, az utasbiztonságot semmilyen mértékben nem veszélyeztetik. (Az M4-es metró második szakaszáról szólva a főpolgármester elmondta: az csak az előző városvezetés szánalmas blöffje volt, az unióval arról sosem folyt komoly tárgyalás, egy vonal engedélyes terv sem született.)
Az M3-as metró felújítására vonatkozó újságírói kérdésre azt válaszolta: a kiviteli tervek alapján remélhetőleg nem fognak olyan valós vagy vélt kockázatokat beárazni az ajánlattevők, amik elfogadhatatlanná teszik az ajánlatokat. Ha így lesz, és a közbeszerzési döntést sem „hekkelik meg”, júniusban de facto a kivitelezés megkezdődhet.
