A Fatimai Szűzanya tiszteletére épített Szent István plébániatemplom kertjében emlékezett meg György István Budapest főpolgármester-helyettese, Kubatov Gábor országgyűlési képviselő, Földesi Gyula országgyűlési képviselő valamint Geiger Ferenc XXIII. kerületi polgármester a Nemzeti Összefogás Napja alkalmából rendezett ünnepségen. Az eseményt ökumenikus istentisztelet zárta.
„Mert más lóg a fán, nem cukorkák: népek Krisztusa, Magyarország. És elmegy sok ember előtte: a katona, ki szíven döfte, a Farizeus, ki eladta, aki háromszor megtagadta. Vele mártott kezet a tálba, harminc ezüstpénzért kínálta, s amíg gyalázta, verte, szidta: testét ette és vérét itta – most áll és bámul a sok ember, de szólni hozzá senki nem mer” – hangzottak Márai Sándor gondolatai a Menyből az angyal című versből. A templom kertjében Geiger Ferenc a városrész polgármestere mondott rövid köszöntőt, majd Pitti Katalin és Nemcsák Károly emlékeztetett a nemzeti összefogásra előadásában.
Ezt követően György István Budapest főpolgármester-helyettese beszédében elmondta: Európa és a világ egyik legnagyobb történelmi igazságtalanságára emlékezünk most. Emlékezünk a trianoni békediktátumra, arra a nagyhatalmak által szentesített csonkításra, amely Magyarország területe kétharmadának és lakossága egyharmadának elveszejtését eredményezte. Aztán jött 1948 után 42 évnyi hazugság, amelyet a rendszerváltozás után sem sikerült maradéktalanul kitisztítanunk. Ugyan a múlt század 90-es évei Európa népeinek meghozta a nagyhatalmi tévedések korrekcióját, megtörtént a német egyesítés, szétestek a mesterségesen létrehozott államok – Csehszlovákia, Jugoszlávia –, Szlovákia saját államiságot nyert, Horvátország pedig önálló államiságot harcolt ki. A nagyhatalmak elővették Koszovó ügyét is, kizárólag hazánk nem kapott a történelmi igazságtalanságra semmilyen gyógyírt. Mindezt csupán enyhíti az országgyűlés által életre hívott Nemzeti Összetartozás Napja. A többi között ennek célja, hogy elkezdődjön a 90 évvel korábbi döntés okozta nemzeti trauma kibeszélése. Továbbá üzenet, hogy hajtsunk fejet azok előtt, akik magyarságukért hátrányt szenvedtek, vagy életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért – idézett a főpolgármester-helyettes a nemzeti összefogásról szóló törvényből.
György István arra szólított fel: nézzünk szembe a hibáinkkal őszintén és alázattal, ismerjük be azokat legjobb tudásunk szerint jóakarattal, szeretettel. Munkálkodjunk a közjón, hazánk tágabb és szűkebb közösségünk, benne szeretteink és a magunk boldogulása érdekében. Ha ezt kötelező sorrendnek fogjuk fel, akkor nem marad el a pozitív eredmény sem, és az ország erkölcsi és minden más értelemben emelkedő pályára kerül. Zárásként Somogyváry Gyula: Magyar miatyánk című versével búcsúzott a jelenlévőktől.
Mint ismeretes, az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a nemzeti összetartozás napja lesz. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme". Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjai és közösségei kapcsolatának fenntartása és ápolása, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényük támogatása mellett.
Megemlékezések június 4-én országszerte, és a határon túli magyar lakta területeken
Hétfő délután a trianoni békeszerződés aláírásának időpontjában -16.30 órakor- magyarországi helyszíneken és több, külhoni magyarlakta településeken egyszerre kondulnak meg az emlékezés harangjai, kifejezve a nemzet határokon átívelő egységét. A harangzúgást követően Szarvason, valamint több határon túli település templomkertjében - Nagyszelmencen, Kisszelmencen, Marosvásárhelyen, Királyhalmán, Csúzán, Szerdahelyen, valamint Őriszigeten -, hagyományteremtő céllal almafa-csemetéket ültetnek, amelyek a közös múltat, a közös gyökereket és a közös jövőt jelképezik majd.
Budapesten ismét megnyitja kapuit az Országház az érdeklődők előtt, a nap folyamán előzetes regisztráció nélkül, szabadon lesz látogatható az épület. A Kossuth téren: Hazatértünk! mottóval egész napos színes forgatag várja a látogatókat: lesz határon túli kézműves kirakodóvásár, kóstoló a Kárpát-medence gasztronómiai kincseiből, táncház, bábszínház, irodalmi beszélgetések és zenés programok. Óbuda-Békásmegyeren a csillaghegyi Országzászló újbóli felállításával egybekötött ünnepi megemlékezést tartanak, amelyen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mond beszédet.
Miskolcon az országzászlónál, Hajdúszoboszlón az I. világháborús emlékműnél, Zalaegerszegen a Hősök Kertjében, Nyíregyházán a Hősök terén tartanak ünnepségeket. Kaposváron a Berzsenyi parkban levő Trianon-emlékműnél tartanak megemlékezést, amelyen Kövér László, az Országgyűlés elnöke is felszólal.
