A Nyitott Levéltárak 2014 nevű országos programsorozat keretében, Budapest Főváros Levéltárában ünnepélyesen megnyitották a „Széttépett esztendők (1938–1944) – A holokauszt budapesti megéléstörténete" című kiállítást. Az esemény szorosan kapcsolódik a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából tartott Magyar Holokauszt Emlékévhez.
Csomós Miklós főpolgármester-helyettes megnyitó beszédében elmondta, hogy a kiállítás a Budapesten 1938-1944 között átélt kirekesztés és üldöztetés hatását mutatja be, eddig fel nem tárt és nem tanulmányozott személyi és családi irategyüttesek, valamint egyéb hivatalos dokumentumok segítségével. A fővárosi közlekedési vállalat egykori baleseti jegyzőkönyvei például drámai módon tükrözik azt a sokkhatást, amelyet a német megszállás, valamint az 1944 júniusában történt csillagos házakba való összeköltöztetés, a vidéki deportálások megindulása, majd ősszel a nyilas hatalomátvétel váltott ki a budapesti zsidó lakosságból. A katasztrófa idején jelentősen megnőtt a zsidó öngyilkosságok száma, a leggyakoribb elkövetési mód a villamos elé ugrás volt – derült ki az eddig nem dokumentált és eredetileg kiselejtezésre szánt jegyzőkönyvekből.
Dr. Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltára főigazgatója köszöntőjében elmondta: nagy örömükre szolgál, hogy már harmadik alkalommal lehet a fővárosi levéltár házigazdája a Nyitott Levéltárak országos programsorozatnak, amelynek egyik fő célja a levéltári anyagok megismertetése és népszerűsítése a nagyközönséggel.
Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke kiemelte, hogy a levéltárak „alapvető szerepet játszanak a társadalom fejlődésében azáltal, hogy fenntartják és táplálják az individuális és közösségi emlékezetet”.
Idén harmadik alkalommal indult útjára a Magyar Levéltárosok Egyesülete által kezdeményezett Nyitott Levéltárak 2014 programsorozat, amelynek célja a levéltárak megismertetése és népszerűsítése a nagyközönséggel. A „Széttépett esztendők” című kiállítás eddig jobbára rejtve maradt forrásokat tár a nyilvánosság elé, zömmel az utóbbi években begyűjtött személyi és családi, valamint a kirekesztés és üldözés mindennapi rutinja során keletkezett hivatali iratok felhasználásával.
