Az M3-as metró felújítása miatt november 6-tól zárják le a vonal északi szakaszát, a vonatok a Lehel téren fognak megfordulni, a csuklós pótlóbuszok 45 másodpercenként indulnak csúcsidőben – jelentette be a Budapestinfón, szokásos pénteki tájékoztatóján Tarlós István főpolgármester. Hétvégenként a következő 3 évben a teljes vonalon pótlóbuszok járnak a metró helyett. A főpolgármester azt mondta: a felújítás járni fog kellemetlenségekkel, főleg az első napokban. Tarlós István bejelentette: külön projekt keretében oldják meg a Csillaghegyi-öblözetben az Aranyhegyi-árok és a Barát-patak védelmét.
Az M3-as metró felújítása miatt november 6-tól zárják le a vonal északi szakaszát, a vonatok a Lehel téren fognak megfordulni, a csuklós pótlóbuszok 45 másodpercenként indulnak csúcsidőben – jelentette be a Budapestinfón, szokásos pénteki tájékoztatóján Tarlós István főpolgármester. Hozzátette: várható forgalmi nehézség, főleg az első napokban, mivel egy buszviszonylat óránként 5000 főt képes elszállítani, míg a földalatti akár 40 ezret, így „metrót csak metróval lehetne kiváltani”. A főpolgármester úgy fogalmazott: a felújítás fog járni kellemetlenségekkel, de olyan metrót kapnak a budapestiek, amely 25-30 éven keresztül biztonságosan fogja szállítani az utasokat.
Szinte lehetetlenség a pótlás, olyan mennyiségű az utasáramlás, amit csak földalattival lehetne elszállítani, félmillió embert kell a felszínre terelni – mondta a sajtótájékoztatón résztvevő Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója. Hozzátette: csúcsidőben 59-60 csuklós pótlóbuszt fognak beállítani, ezek el tudják vinni a metró utasainak 60%-át, „többet nem lehet”. A 12-es és 14-es villamosok sűrűbben és több kocsival fognak járni, ezenkívül további 20 buszt közlekedtetnek alternatív vonalakon, ráhordó járatokként. A BKV a végállomásokon és más helyeken tartalékbuszokat is beállít, ha nagy lesz az utasáramlás. A pótlóbuszok nem Újpest-Központig, hanem tovább, az újpesti Árpád Üzletházig fognak járni, és a Lehel téren fognak visszafordulni.
Bolla Tibor felhívta a figyelmet, hogy az alagúti munkák nemcsak északon folynak majd, hanem a teljes vonalon, ezért hétvégenként a metró teljes vonalán pótlóbuszok fognak közlekedni a következő 3 évben. Ehhez 70-80 busz kell, valamint 150-200 sofőr, mindkettő rendelkezésre áll – tette hozzá a vezérigazgató, elismerve, hogy valóban van munkaerőhiány, de további sofőröket toboroznak. A BKV állományában jelenleg 2100 buszsofőr van, de ez a szám jövő év elejére néhány százzal növekedhet.
A BKV vezérigazgatója kitért rá: elengedhetetlen lesz, hogy az autósok türelmet tanúsítsanak a Váci úton, amelynek 3-3 sávjából egyet-egyet lezárnak, a Lehel téren pedig lámpa fogja segíteni a buszok fordulását. „Tudomásul kell venni, hogy nem lehet félmillió embert a földfelszínen probléma nélkül elszállítani, ha így volna, nem lenne szükség a 3-as metróra” – jegyezte meg. A BKV vezérigazgatója kérdésre válaszolva elmondta: a pótláshoz használt buszok túlnyomó többsége új vagy majdnem új, 1-3 éves jármű lesz.
A főpolgármester a metrópótlással kapcsolatban elmondta: a BKV egyeztet a BRFK-val, hogy kellő számú rendőr segítsen a forgalomirányításban. Kitért rá, hogy a 14-es villamos Lehel tértől Nyugati pályaudvarig való meghosszabbítása, amit egy civil szervezet javasolt, legalább 2 milliárd forintba kerülne, és a szakma a felvetést blöffnek tartja, mivel a villamosnak „át kellett volna mennie a West Enden, ami igencsak futurisztikus volna”.
A főpolgármester úgy fogalmazott: a felújítás fog járni kellemetlenségekkel, de olyan metrót kapnak a budapestiek, amely 25-30 éven keresztül biztonságosan fogja szállítani az utasokat.
A főpolgármester azt javasolja, hogy külön projektként kezeljék a Csillaghegyi-öblözetben az Aranyhegyi-árok és a Barát-patak védelmét, erről akár már októberben szavazhat a Fővárosi Közgyűlés. Hozzátette: jogi akadálya nincs a fejlesztésnek, az elkészült tervek felhasználhatók, a vízjogi engedély pedig kiadható, ami nagy előrelépést jelent, hiszen az Aranyhegyi-ároknál a 2013-as rekordárvíznél majdnem nagy baj történt, a víz majdnem elöntötte a Pók utcai lakótelepet. Tarlós István úgy fogalmazott: „arra kellett végleg rádöbbennem, hogy ezzel az egész kérdéssel jövő áprilisig nem nagyon érdemes foglalkozni, ez mindenről fog szólni, csak az árvízvédelemről nem”. Kérdésre válaszolva hozzátette: „lehet ezentúl szakvéleményt kérni sok helyről. Mondjuk adhat szakvéleményt a Magyar Narancs szerkesztősége, adhat a HVG.hu, adhat a Fodrász Szakszervezet főtitkára, feltéve, ha szabadelvű és a Nánási utat támogatja, és a végén mondjuk Ungvári Tamás és Szabadai Viktor egy ankét keretében bizonygathatja az ott élőknek, hogy az odaszületett főpolgármester nemcsak hogy rosszat akar nekik, és nemcsak hogy el akarja őket áztatni vízzel, hanem suttyomban tűzvészt is szervez, vagy ha az sem lenne jó, akkor készenlétbe helyezett némi ekrazitot, és ezt önkívületi állapotban mondta el egyszer annak az informátoruknak, aki neve elhallgatását kérte."
Hangsúlyozta: a patakok védelmével érdemben és ténylegesen megkezdődik az árvízvédelmi fejlesztés, az FCSM pedig írásbeli nyilatkozatot adott, hogy a patakok árvízvédelmi fejlesztésével, valamint a Nánási út – Királyok útján lévő védmű képességét ideiglenesen emelve az öblözetben a védekezés egyelőre biztosítható. A főpolgármester hozzátette: a parttal párhuzamos védmű nyomvonaláról később döntenek, további egyeztetések és nyomvonalváltozatok vizsgálatának függvényében.
Tarlós István hangsúlyozta: a patakok levédésével előrelépést tudnak elérni, sokkal többet, mint az elmúlt 20 évben, a fejlesztés a Csillaghegyi-öblözetben „a két fenyegető veszély közül az egyiket megszünteti”. A két patak védelme várhatóan 4-5 milliárd forintba kerül, a beruházás akár 2018 végére elkészülhet.
A főpolgármester azt mondta: így nem kell tovább vitatkozni, nem kell olyasmivel foglalkozni, mint a kerítésvonal – annál is inkább, mert a kerítések cikk-cakk vonalban húzódnak, így pedig védművet nem lehet építeni –, valamint „nem lehet tovább garancsizni és mindenféle rosszhiszemű közellenségnek beállítani a városvezetést”. Úgy fogalmazott: minden félreértést szeretne elkerülni, de „a született tájékozatlant nem tudom megkülönböztetni a fizetett tájékozatlantól”. Hozzátette: „ezt kérték, ezt akarták, nekem ez a javaslatom, hogy béke legyen és fejlesztés”.
Beszélt arról is, hogy az árvízvédelem nem olyan kérdés, amit mindenki megért – ellentétben azzal, hogy akar-e tandíjat fizetni –, így egy népszavazásnak az a veszélye volna, hogy nem mindenki lenne olyan helyzetben, hogy tudná, miről szavaz. Ráadásul egy összbudapesti szavazáson a közvetlenül érintettek kisebbségben maradhatnak. Megjegyezte, hogy személy szerint nem fél a népszavazástól, de annak kommunikációjában egyáltalán nem a védműről volt szó.
