Több mint 300 kérdést tettek fel az állampolgárok az idei közmeghallgatás kapcsán: a legtöbbeket érdeklő téma a csillaghegyi öblözet árvízvédelme volt, mintegy 240 beküldött kérdés erre vonatkozott.
„Két fővárosi nagyprojekt van, amiért elkeseredett és dühödt küzdelmet folytatok: az árvízvédelem és az M3-as metró felújítása" – mondta a több mint két órás, szerda esti fórumon Tarlós István, főpolgármester. Hozzátette: az FCSM által készített árvízvédelmi állapotfelmérés az – egyébként állandó lakossal nem rendelkező – Margitszigetet jelölte meg legveszélyeztetettebb területként, amelyet Csillaghegy követ.
A főpolgármester felidézte, hogy korábbi sajtóhírek szerint ő leállíttatta az árvízvédelmi mű munkálatait. Mint Tarlós István hangsúlyozta, ez nem igaz, és kiemelte, hogy a Nánási út - Királyok útja alternatív nyomvonalról január közepére részletes tanulmányt készítenek. Elhangzott: a területen van egy vízfőnyomócső, amelyet ki kell váltani, de az a parti védművet közvetlenül nem érinti. „Ha mégis elkezdődne a munka, még az ügyhöz jóindulatúan hozzáállók is azt mondanák, hogy kamu volt a Nánási úti tanulmányterv felvetése. Ennek nem akartam magamat és a Fővárost kitenni, ezért nem engedtem meg, hogy a vízcsőkiváltási munkák meginduljanak" – mondta a főpolgármester.
Tarlós István közölte: az árvízvédelmű mű kiviteli tervei jövő év elejére elkészülnek. Mint fogalmazott, „azt felejtsék el, hogy a Fővárosnak valamilyen manipulatív, alamuszi vagy kitérő szándékú terve volna a part menti védművel". Emlékeztetett rá, hogy a part menti változatot támogatta a Főváros korábbi vezetése, a kerület, a Magyar Tudományos Akadémia, a Műszaki Egyetem és a vízügyi hatóság. A főpolgármester hangsúlyozta: a védmű azon a nyomvonalon fog megépülni, amelyet az első számú vízügyi hatóság írásban a legjobbnak ítél. Az, hogy ez a part vagy a Nánási út, januárban ki fog derülni – emelte ki.
Tarlós István nyomatékosította: az a szándékuk, hogy megvédjék Budapest utolsó, árvízvédelmi szempontból védtelen partszakaszát. „A védműnek valahol meg kell épülnie. Ezt a vitát valahol le kell zárni. Könnyű egy elszánt csoport tagjaként gúnyolódni, tiltakozni. Van itt egyéb is, mint a tiltakozók akarata, nem ez az egyetlen tény, nekünk pedig mindegyiket figyelembe kell venni" – jelentette ki. Úgy fogalmazott: „senki sem állíthatja, hogy rosszat akarunk", a Nánási úti nyomvonal tanulmánytervét pedig januárban be fogják mutatni a lakosságnak.
A főpolgármester megemlítette, hogy jelentős probléma Budapesten az árvízvédelem: több mint 50 milliárd forintba kerülne, hogy az árvízvédelmi művek megfeleljenek az új, mértékadó árvízszinthez kapcsolódó jogszabályi előírásoknak.
Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes a témával kapcsolatban elmondta: az első számú cél a biztonságos védelem kiépítése a parton, hogy megoldott legyen a Csillaghegyen élő 55 ezer ember élet- és vagyonbiztonsága. Hozzátette: januárban rendelkezésre fognak állni az összehasonlítható tervek, a végleges döntést ez alapján fogják meghozni, a felmerülő kérdéseket pedig lakossági fórumokon fogják megválaszolni a szakemberek. Kitért rá, hogy a Római-partot „végre valahára rendezetté tesszük, megszüntetjük a mostani áldatlan állapotokat". Tavaszra meglesz az engedélyes tervdokumentáció, a források nagy része rendelkezésre áll, a beruházás 2017 nyarán indulhat, a kivitelezés másfél-két évet vesz igénybe. A főpolgármester-helyettes megjegyezte: nem az a cél, hogy a Rómain egybefüggő vendéglátó-ipari létesítmények legyenek, hanem a sportfunkciók felélesztése, a még meglévő csónakházak megtartása. Fontosnak nevezte, hogy a védett fák megmaradhassanak, és a lehető legkevesebb fát kelljen kivágni.
A közmeghallgatáson felmerült témaként a közterületek elnevezése, az elnevezések felülvizsgálata. Az erre adott válaszból kiderült: 1990 májusa és 2010 között 457 közterület nevét változtatták meg, és 884 új közterület kapott elnevezést. Az elmúlt hat évben további 72 utcanév változott és 132 új közterületnévről döntöttek. Vitatható esetekben az MTA állásfoglalását vették figyelembe, a helytelennek talált elnevezéseket pedig már megváltoztatták. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nevének megváltoztatását nem tervezik: ehhez ugyanis a könyvtár 48 fiókintézményének és a központi könyvtár cégéreit, logóit, állományazonosítóit is meg kellene változtatni, ami sokba kerülne. Ráadásul a könyvtárat megalapító Szabó Ervin nevét az MTA a használható kategóriába sorolta. A Frankel Leó utca nevét sem tervezik megváltoztatni, az utcában több mint száz házszám található, az átnevezés több céget, vállalkozást és nagyszámú lakosságot érintene, ezért „az átnevezési javaslat nem kapott megfelelő támogatottságot." Volt olyan lakossági kezdeményezés, hogy a Lukács György utca a jövőben legyen inkább Plébános utca, de a névváltoztatást a kerület nem támogatta.
A Blaha Lujza tér felújítása a jelenlegi tervek szerint EIB-hitelből valósulhat meg – tűnik ki az egyik lakossági kérdésre adott hivatali válaszból –, erről azonban még nincs megállapodás. Ha rendelkezésre állnak a források, a kivitelezés a jelenlegi uniós tervezési időszak második felében indulhat.
A III. kerületi Mocsárosdűlő csatornázásával kapcsolatban az erről érdeklődő kérdező azt a választ kapta, hogy a vízjogi létesítési engedélyeket még nem vagy csak részben sikerült megszerezni. A kivitelezés legkorábban 2017 végén indulhat, a beruházás jelentős része 2018-ban valósulhat meg.
Volt, aki kifogásolta, hogy miért nem büntetik a Városligetben a fűre és a lezárt utakra behajtó, ott parkoló autósokat. A válasz szerint a Városligetben idén eddig összesen 5703 esetben intézkedtek a közterület-felügyelők a védett övezetbe behajtó vagy jogszerűtlenül várakozó gépjárművel szemben. A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) fokozottan ellenőrzi a kiemelt zöldterületeket és védett övezeteket, a forgalmat akadályozó vagy balesetveszélyt okozó járműveket pedig elszállíttatja. Egy, a FÖRI-t érintő másik kérdésre adott válaszból az is kiderült, hogy az 1-es villamos vonalán a megnövekedett számú lakossági bejelentések miatt sűrűbb ellenőrzést rendeltek el.
Akadt olyan – egyébként névtelenül beküldött – javaslat, amely a Szabadság-szobor pálmaágának aranyozását vetette fel. A Fővárosi Önkormányzat – derült ki a válaszból – ezt nem érzi szükségesnek, „tiszteletben tartjuk Kisfaludi Stróbl Zsigmond eredeti alkotói elgondolását művével kapcsolatban". A szobor és a Citadella 2003-ban felújított díszvilágítása pedig megfelelő állapotú, összhangban van a főváros esti panorámáját meghatározó kivilágításokkal, ezért annak módosítását sem tervezik.
A több mint két órán át zajló közmeghallgatáson minden ott megjelent kérdező szóban is választ kapott, az írásbeli válaszokat 15 napon belül kapja meg minden érintett.
