Ráth Károly (1873-1897)
Ráth Károly (Buda,1821 - Bp., 1897): ügyvéd, tisztviselő, Bp. első főpolgármestere. Már ügyvédi működése idején részt vett a pesti községpol.-ban,1867-ben néhány hónapig a Józsefváros képviselője is volt. Közszolgálatát az áll. igazságügy keretében kezdte, 1871-ben a kir. tábla alelnöke lett. 1873.okt. 25-én a főv. alakuló közgyűlésén főpolgármesterré választották. Ezt a tisztséget haláláig viselte, a kormány érdekeit képviselvén a főv. vezetésében.
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Kamermayer Károly (1873-1896)
Kamermayer Károly (Pest, 1829 - Abbazia, 1897): az egyesített Bp. első polgármestere. 1857-ben a pesti dologháznál volt tisztviselő, 1861-ben Buda főjegyzője, 1867-től Pest város tanácsnoka. 1873. nov. 4-én nagy szavazattöbbséggel Bp. polgármesterévé választották. 1879-ben, 1885-ben és 1891-ben újraválasztották. Városvezetésének 23 éve alatt épült ki az új közig. rendszer. Szobra a Városház u.-ban áll, a Fov. Önkormányzat és a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal között (Szabados Béla, 1942).
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Márkus József (1896-1897), (1897-1906)
Márkus József (Szombathely, 1852 - Bp., 1915). jogász, tisztviselő, Bp. második polgármestere és főpolgármestere. 1875-től városi tisztviselő, Kamermayer Károly polgármester mellett dolgozott. 1894-ben alpolgármesterré, 1896-ban polgármesterré választották. Tizenegy hónapig viselte ezt a tisztséget, s ezalatt előkészítette a központi igazgatás reformját. 1897-ben főpolgármester lett. Az önkormányzatért folytatott harcok során a főv. érdekeit képviselte a kormánnyal szemben, s 1906-ban lemondott megbízatásáról. Domborműves emlékoszlopa a Normafánál áll.
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Fülepp Kálmán (1906-1912)
Fülepp Kálmán (Ruszkabánya, 1851 - Bp., 1919): jogász, főpolgármester. 1875-től főv. ügyész, majd tiszti főügyész. 1906-ban választották főpolgármesterré. Támogatta Bárczy István városfejlesztési programját. 1912-ben nyugdíjba ment.
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Heltai Ferenc (1913)
Heltai Ferenc (Szentes, 1861 - Bp., 1913): újságíró, képviselő, a főv. gázművek első ig.-ja , főpolgármester. A képviselőházban egyik előkészítője volt a ker.- i elöljáróságokról szóló 1893. XXXIII. tc.-nek.1910-től a Gázművek vezérig.-ja. 1913. febr.-aug.-ban főpolgármester.
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Bárczy István (1918-1919)
Bárczy István , Sacher (Pest, 1866 - Bp., 1943):jogász, liberális politikus, polgármester, igazságügymin. Jogi tanulmányai után 1889-ben lépett fővárosi szolgálatba. 1901-től tanácsnok, 1906-18 között polgármester, 1918. ápr.-tól 1919. jan.-ig főpolgármester. Neve egy korszakot jelöl Bp. igazgatásának történetében. Széles látókörű, művelt várospolitikus volt, a községi pol. minden területén újat kezdeményezett. Programjához megnyerte a haladó (liberális, radikális, szabadkőműves ) polgárság támogatását. Nevéhez fűződik a főv. alkalmazottak fizetésének rendezése, a közüzemek megváltása, új üzemek létesítése, a lakásépítkezés, az isk.hálózat kiépítése kölcsönökkel, a városi nyilvános könyvtár megteremtése. Terveinek nagyobb része az I. vh. miatt megvalósítatlan maradt. 1909-ben kezdeményezte a M. Városok Orsz. Kongresszusát, 1915-ben kezdeményezésére jött létre az Orsz. Stefánia Szöv. 1919-20-ban a Huszár-kormányban igazságügymin. 1920-ban, 1922-ben és 1926-ban szabadelvű-liberális programmal képviselővé választották. 1920-tól 1930-ig ugyanezen programmal tagja a főv. tvhat. biz.-ának. 1926-ban a baloldali demokratikus blokk polgármester jelöltje, de az okt.-i közgyűlési választásokon kevés szavazattal Sipőcz Jenővel szemben kisebbségben maradt. 1931-ben örökös tvhat. biz.-i taggá választja meg a főv. közgyűlése. 1928-31 között a BSZKRT elnöke.
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Sipőcz Jenő (1920-1923)
Sipőcz Jenő (Bp., 1878 - Bp., 1937):ügyvéd, politikus, polgármester, majd főpolgármester. Jogi és államtudományi doktorátust és ügyvédi oklevelet is szerzett a bp.-i egyetemen. 1906-ban lépett a főv. szolgálatába. Előbb tiszti főügyész, 1920-tól kormánybiztos. Az 1920. évi VIII.tc. alapján újjászervezett tanács polgármesterré választotta, s ezt a megbízatást 1926-ban és 1931-ben megújította. 1934-től haláláig Bp. főpolgármertere volt. Munkássága alatt alakult meg 1923-ban a Bp.-i Szfőv. Közlekedési Rt. (BSZKRT).
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Terstyánszky Kálmán (1924)
Ripka Ferenc (1924-1932)
Ripka Ferenc (Isaszeg, 1871 - Bp., 1944): jogász, várospolitikus. Újságíróként kezdte pályáját. 1906-tól tagja a főv. tvhat. biz.-nak. 1910-24 között a Gázművek ig.-ja és vezérig.-ja. 1924-ben a Bethlen István által létrehozott Községi Polgári Párt vezetője és a főv. kormánybiztosa, 1925-32 között választott főpolgármester. Nevéhez fűződik az Óbudai Gázgyár építése. Része volt a főv. elektromosáram- szolgáltató üzeme megvásároltatásában és a főv.-i üzemek fejlesztésében.
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Huszár Aladár (1932-1934)
Huszár Aladár (Ipolybalog, 1885 - Mauthausen, 1945): jogász, politikus, főpolgármester. A megyei közigazgatásban dolgozott vezető beosztásban, 1928-tól Győr vármegye főispánja. 1932-ben a kormányzó ajánlása alapján Budapest főpolgármesterévé választották. 1934-ig viselte ezt a tisztséget, utána az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) elnöke lett. 1944-ben a németországi Mauthausenbe hurcolták.
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Borvendég Ferenc (1934)
Borvendég Ferenc (Ács, 1876 - Bp., 1934): jogász, 1897-től főv. tisztviselő, 1923-tól tanácsnok, 1931-34 között alpolgármester. 1934. jún.-nov.-ben főpolgármester. Főleg a közüzemek gazdálkodásával foglalkozott.
(Budapest Lexikon, 1993.Akadémia Kiadó)
Sipőcz Jenő (1934-1937)
Sipőcz Jenő (Bp., 1878 - Bp., 1937):ügyvéd, politikus, polgármester, majd főpolgármester. Jogi és államtudományi doktorátust és ügyvédi oklevelet is szerzett a bp.-i egyetemen. 1906-ban lépett a főv. szolgálatába. Előbb tiszti főügyész, 1920-tól kormánybiztos. Az 1920. évi VIII.tc. alapján újjászervezett tanács polgármesterré választotta, s ezt a megbízatást 1926-ban és 1931-ben megújította. 1934-től haláláig Bp. főpolgármertere volt. Munkássága alatt alakult meg 1923-ban a Bp.-i Szfőv. Közlekedési Rt. (BSZKRT).
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Karafiáth Jenő (1937-1942)
Karafiáth Jenő (Bp., 1883. júl. 31. - Bp., 1952. máj. 26.): politikus, miniszter. Jogi és bölcsészeti tanulmányai után tisztviselői pályára lépett. A Tanácsköztársaság megdöntése után, 1919. szept.-től belügyi, a Huszár-, majd a Simonyi-Semadam-kormány idején miniszterelnökségi államtitkár. A ngy., majd az ogy. tagja. 1922-től 1931-ig a képviselőház háznagya, 1923-tól 1931-ig az Országos Testnevelési Tanács elnöke. 1931.dec.16-tól 1932. okt.1-ig a Károlyi Gyula-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. 1937-től 1942-ig Bp. főpolgármestere.
(Magyar Életrajzi Lexikon, 1967. Akadémiai Kiadó)
Homonnay Tivadar (1942-1944)
Homonnay Tivadar (Kalocsa, 1888 - Bp., 1964): politikus, képviselő, főpolgármester. Jogi tanulmányai után a M. Államvasutak szolgálatába lépett. 1919-ben a vasutasok keresztényszoc. szervezkedését vezette. Wolf Károly pártjában választott tagja volt a főv. tvhat. biz.-ának, később örökös tag. 1942. márc.-ban Bp. főpolgármesterévé választották. Működése a háborús főv. életfeltételeinek fenntartására korlátozódott. A német megszállás után, 1944. márc.-ban lemondott.
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Keledy Tibor (1944)
Keledy (született: Keil) Tibor (szül: 1895. október 23. Losonc megh: 1978. május 28. Grenada) Ügyvéd, 1936-39-ig kabinetvezetője s bizalmasa Dr. Szendy Károly kolozsvári polgármesternek, majd 1940-1943-ig Kolozsvár polgármestere, Budapest főpolgármestere 1944. november 11-ig, 1945-ben kivándorol Caracasba (Venezuela), 1962-ben Grenada szigetén telepszik le. Családi nevét az egyetlen lányának (Keledy Lívia) nevét viselő alapítvány őrzi, mely a Budakeszi Prohászka Gimnázium rászoruló diákjait és tanárait támogatja 1995 óta.
Halmos János (1897-1906)
Halmos János, Haberhauer (Pest, 1847 - Bp., 1907): jogász, Bp. harmadik polgármestere. 1873-tól állt városi szolgálatban, 1882-től tanácsnok, 1896-tól alpolgármester. 1897-1906 között polgármester. Elsősorban az igazgatási szervezettel és pénzügyekkel foglalkozott.
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Bárczy István (1906-1918)
Bárczy István, Sacher (Pest, 1866 - Bp., 1943):jogász, liberális politikus, polgármester, igazságügymin. Jogi tanulmányai után 1889-ben lépett fővárosi szolgálatba. 1901-től tanácsnok, 1906-18 között polgármester, 1918. ápr.-tól 1919. jan.-ig főpolgármester. Neve egy korszakot jelöl Bp. igazgatásának történetében. Széles látókörű, művelt várospolitikus volt, a községi pol. minden területén újat kezdeményezett. Programjához megnyerte a haladó (liberális, radikális, szabadkőműves ) polgárság támogatását. Nevéhez fűződik a főv. alkalmazottak fizetésének rendezése, a közüzemek megváltása, új üzemek létesítése, a lakásépítkezés, az isk.hálózat kiépítése kölcsönökkel, a városi nyilvános könyvtár megteremtése. Terveinek nagyobb része az I. vh. miatt megvalósítatlan maradt. 1909-ben kezdeményezte a M. Városok Orsz. Kongresszusát, 1915-ben kezdeményezésére jött létre az Orsz. Stefánia Szöv. 1919-20-ban a Huszár-kormányban igazságügymin. 1920-ban, 1922-ben és 1926-ban szabadelvű-liberális programmal képviselővé választották. 1920-tól 1930-ig ugyanezen programmal tagja a főv. tvhat. biz.-ának. 1926-ban a baloldali demokratikus blokk polgármester jelöltje, de az okt.-i közgyűlési választásokon kevés szavazattal Sipőcz Jenővel szemben kisebbségben maradt. 1931-ben örökös tvhat. biz.-i taggá választja meg a főv. közgyűlése. 1928-31 között a BSZKRT elnöke.
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Bódy Tivadar (1918-1920)
Bódy Tivadar (Pest, 1868 - Bp., 1934): jogász, politikus, polgármester. 1886-ban lépett a főv. szolgálatába, 1906-ban tanácsnok, 1913-18 között alpolgármester, 1920-ig - a Tanácsközt. és a Peidl-kormány időszakának kivételével - polgármester. A főv. igazgatásának valamennyi ágazatában működött, tanácsnokként a pénzügyi oszt.-t vezette. A főv.-nak külföldi kölcsönt szerzett, beindította a kislakásépítési programot, Bp. részére megszerezte a Bp.-i Villamos Városi Vasút Rt. részvénytöbbségét. Az I. vh. éveiben Bp. élelmiszer- és iparcikk-ellátását irányította. 1922-ben a Nova Közlekedési és Ip. Rt., a BHÉV és a Kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Rt. elnök-vezérig.-ja. 1925-ben bekapcsolódott a várospol.-ba, és az Egyesült Liberális Párt listáján megválasztották a főv. tvhat. biz. tagjának. 1926-ban Bárczyval, s még néhány demokrata városatyával átlépett az Egységes Községi Polgári Pártba, a kormány főv. pártjába. Elismerésként mint Bp. küldötte élete végéig felsőházi tagságot viselt. 1931-től a tvhat. biz. örökös tagja. Mellszobra a Sváb-hegyen, az Eötvös parkban áll (Lányi Dezső, 1936).
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Sipőcz Jenő (1920-1934)
Sipőcz Jenő (Bp., 1878 - Bp., 1937):ügyvéd, politikus, polgármester, majd főpolgármester. Jogi és államtudományi doktorátust és ügyvédi oklevelet is szerzett a bp.-i egyetemen. 1906-ban lépett a főv. szolgálatába. Előbb tiszti főügyész, 1920-tól kormánybiztos. Az 1920. évi VIII.tc. alapján újjászervezett tanács polgármesterré választotta, s ezt a megbízatást 1926-ban és 1931-ben megújította. 1934-től haláláig Bp. főpolgármertere volt. Munkássága alatt alakult meg 1923-ban a Bp.-i Szfőv. Közlekedési Rt. (BSZKRT).
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Szendy Károly (1934-1944)
Szendy Károly (Bp., 1885 - Bp., 1953): jogász, polgármester. 1905-ben lépett főv. szolgálatba, különböző beosztások után 1911-13-ban a közoktatási oszt.-on dolgozott Wildner Ödön mellett, utána a közeü. oszt.-on. 1930-ban tanácsnokként az okt.ügy élére került. 1934-ben alpolgármesterré, az év végén polgármesterré választották. Ezt a tisztségét a német megszállásig, 1944. márc.-ig viselte. Polgármestersége első éveiben konszolidált körülmények között a közigazgatási munka szakszerűsége érvényesült a város vezetésében, lehetőség nyílt az igazgatás korszerűsítésére, több középítkezésre és Nagy-Bp. ált. rendezési tervének kidolgozására. Szerk. a Budapest Története c. sorozatot (I-III., Bp., 1941-43). - Bp.-i vonatkozású m.: Adalékok a táncoktatás fejlődéséhez a székesfővárosban (Bp., 1934), A székesfőváros közigazgatási praktikuma (Bp., 1937.), Tanulmány Nagy-Budapestről (Bp., 1942), Budapest és a Balkán kulturális kapcsolatai (Bp., 1943). (Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Dorogi Farkas Ákos (1944-1945)
Farkas Ákos, Dorogi (Tiszakürt, 1894 - Vác, 1955): Bp. polgármestere. 1919-től Szfőv. fogalmazó, Sipőcz Jenő polgármester titkára (1920-33), tanácsnok (1933-39), majd az üzemgazd. oszt. vez.-je. A német megszállás miatt lemondott Szendy Károly helyett választották polgármesterré (1944). 1946-ban a népbíróság tízévi kényszermunkára ítélte. - M. Budapest tisztviselői hajdan és most (Bp., 1937).
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Mohay Gyula (1944-1945)
Csorba János (1945)
Csorba János (Makó, 1897 - Bp., 1986) : ügyvéd, kisgazdapárti politikus. 1929-től Makón és Csanád vm.-ben vett részt a pol. életben, 1941-től ogy.-i képviselő, 1944 őszén Bajcsy-Zsilinszky Endre legközelebbi munkatársaként a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Biz.-ának alelnöke. 1945. jan. 19-én a Bp.-i Nemzeti Biz. kinevezte Bp. polgármesterévé, és ezt az állást jún. 4-ig töltötte be. 1950-ig a Közig. Bíróság elnöke. 1950-53 között mint kitelepített Dévaványán élt. 1954-től 1970-ig, nyugdíjba vonulásáig ügyvéd Bp.-en. (Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Vas Zoltán (1945)
Vas Zoltán (Bp., 1903 - Bp., 1983): politikus, író. 1919-ben részt vett a Tanácsközt. harcaiban mint az ifjúsági mozgalom egyik vezetője. A Horthy-rendszer idején illegális forradalmi tevékenységéért két ízben összesen 16 évig volt börtönben. 1941-ben a SZU-ba került. A II. vh. alatt a szovjet hadseregben harcolt. 1945-ben visszatérve vezető posztokon folytatta pol. tevékenységét, febr.-tól a főv. közélelmezési kormánybiztosa, máj.-tól nov.-ig polgármester volt. Utána vezető gazd. és pol. tisztségeket viselt. 1956-ban, a forr. alatt Nagy Imre kormányában közellátási kormánybiztos volt, a főv. élelmezéséért felelős. A forr. leverése után Romániába internálták. 1958. aug.-ban tért vissza Bp.-re. Fordítói és írói tevékenységet folytatott. - Bp.-i vonatkozású m.: A dolgozók egységével Nagybudapestért (Bp., 1945), Horthy Miklós (Bp., 1975), Viszontagságos életem (1980), Akkori önmagunkról (Bp., 1982). (Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Kővágó József (1945-1947)
Kővágó József (Csömödér, 1913 - ) : katonatiszt, kisgazdapárti politikus, Bp. főv. ny. polgármestere. A Ludovika elvégzése után (1935) gépészmérnöki oklevelet szerez (1943). 1939-től a Haditechnikai Int. munkatársa, majd rövid ideig frontszolgálatot teljesített. 1944. okt. 15-e után bekapcsolódott a katonai ellenállási mozgalomba. Tagja Nagy Jenő vezérkari ezredes csoportjának, majd Kiss János altábornagy segédtisztjeként részt vett a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága munkájában. A Nemzeti Számonkérő Szervezet emberei 1944. nov. 22-én letartóztatták, a rögtönítélő hadbíróság ügyét dec. 8-án áttette a rendes katonai bírósághoz. Szabadlábra került és ismét a frontra küldték. 1945. márc.-ban megszökött. 1944. nov.-től a kisgazdapárt tagja, 1945. máj. 15-től az FKgP felkérésére Bp. alpolgármestere. 1945. dec. - 1947. jún. között Bp. polgármestere és ogy.-i képviselő. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A börtönből 1956. szept. 18-án szabadult. Az 1956. októberi forr. idején részt vett az FKgP újjászervezésében. 1956. nov.1-én a Bp.-i Nemzeti Biz. újra a főv. polgármesterévé választotta. A forr. leverése után nov. 30-án külföldre távozott, az Egyesült Államokban telepedett le. 1960-ig az emigráns M. Biz. alelnöke. Aktív szerepet vállalt a forr. kérdésének napirenden tartása, és a szovjet katonai invenció elítélése érdekében. 1961-től 1978-ig kutatómérnök, 1978-tól 1983-ig egyetemi magántanár. (Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Bognár József (1947-1949)
Bognár József (Szombathely, 1917 - ): közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja, állami díjas (1970). 1938-ban végezte tanulmányait, utána a rákosszentmihályi polgári isk.-ban tanított. Kisggazdapárti politikusként kapcsolódott be a közéletbe. 1945 után a párt főv. tvhat. biz. tagja. 1946-tól 1947-ig tájékoztatási min. 1947-49-ben Bp. polgármestere. Polgármestersége idején kezdődött meg a főv. autonómiájának és önálló gazdálkodásának fokozatos felszámolása, az ún. népidemokratikus átalakulást segítő régi városházi igazgatási és intézményi szaktisztviselők eltávolítása. Bel-, ill. külkereskedelmi min. (1949-54, 1954-56), min.elnök-h. (1956). Az MTA Világgazd. Kutató Int.-ének ig.-ja (1963-87), az MTA Gazd.-i Kutató Int.-ei foig.-ja (1985-ig). 1959-től 1990-ig a magyarok Világszöv.-ének elnöke. A hazafias Népfront Orsz. Tanácsának alelnöke (1972-89). (Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Pongrácz Kálmán (1949-1950)
Pongrácz Kálmán (Pestszenterzsébet, 1898 - Bp., 1980): várospolitikus, jogász, eredetileg esztergályos. 1945-től a főv. tvhat. biz. , 1945-47-ben a kispesti képviselőtestület tagja. 1947-től a Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár vezérig.-ja. 1949-ben Bp. első munkáspolgármestere. 1950-től nyugdíjazásáig, 1958-ig a Főv. Tanács elnöke volt. (Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
Demszky Gábor (1990-2010)
Demszky Gábor (Bp., 1952 - ) jogász, szociológus. Az ELTE jogi karán végzett (1976). 1976-78 között a Világosság c. folyóirat munkatársa. Bekapcsolódott a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) munkájába. 1981-ben létrehozta az AB Független Kiadót, majd a Beszélő c. lap munkatársa, s publikációs tilalom alá került. 1988-tól az SZDSZ ügyvivője, 1989-ig az AB-Beszélő Kft. ügyvezető ig.-ja. 1990. máj. 2-tól 1990. nov. 27-ig ogy.-i képviselő. 1990. okt. 31.-től 2010. okt. 3-ig Bp. főpolgármestere.
(Budapest Lexikon, 1993. Akadémia Kiadó)
