Nem tömegtájékoztatás, hanem tömegmanipuláció folyik az OLAF-jelentés körül – mondta a Budapestinfón Tarlós István. Kitért rá, hogy az előző városvezetéstől több mint 1100 többletkövetelést örököltek a 4-es metrónál, ezek 67,7 milliárdos összegét sikerült 32 milliárddal csökkenteniük. A főpolgármester elmondta: az olimpia fejlesztési lehetőséget jelentene Budapestnek, a rendezést pedig korábban támogatta az ellenzék is. Ha lesz népszavazás, a főpolgármester tiszteletben fogja tartani annak eredményét, mint fogalmazott, „messzemenőkig elzárkózom attól, hogy kijátsszuk a népakaratot".
Nem tömegtájékoztatás, hanem tömegmanipuláció folyik az OLAF-jelentés körül – fogalmazott szokásos pénteki tájékoztatóján, a Budapestinfón Tarlós István főpolgármester, megjegyezve, hogy azt teljesen felesleges volt kitenni az internetre, „úgyse arról beszélnek, ami abban van."
Beszámolt arról, hogy a 4-es metró kapcsán 67,7 milliárd forint volt az összes többletkövetelés „2011-ben, amikor mi elkezdtünk ezzel a problémával foglalkozni, és ezt mi 32 milliárddal csökkentettük, valamennyit kormányzati és szakhatósági előzetes írásbeli határozatokba foglalt felülvizsgálatot és jóváhagyást követően". Rámutatott, hogy e több mint 1100 többletköveteléssel ugyan a jelenlegi városvezetésnek kellett foglalkoznia, de azok kivétel nélkül 2010 előtt képződtek, ezt az OLAF és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is megerősítette.
A főpolgármester kitért rá, hogy az alagútfúrást illetően is messze túllépték a tervezett határidőket és költségkeretet, a munka 126 hetet késett. Ebből legalább 35 hét a beruházó elismert hibája volt, a terveket is csak a szerződés aláírása után 9 hónappal kapta meg a kivitelező, emiatt a beruházó önként elfogadta az alagútfúró 17,5 millió eurós többletigényét, ami önmagában körülbelül 5 milliárd forint. Emlékeztetett rá, hogy az OLAF az alagútfúrásról szóló, 2006 elején kötött szerződést illetően két súlyos szabálytalanságot is megállapított, és a büntetés mérséklésére sem lát lehetőséget.
Tarlós István megismételte: a jelenlegi városvezetés idejére egyetlen, az OLAF-jelentésben szereplő megállapítás esik, az ellenőrző mérnök cseréjét illetően. Az erre vonatkozó szerződést még 2006-ban kötötték, és az 2012 december végéig volt érvényes. határidővel). Az OLAF értékelése szerint súlyosan összeférhetetlen volt, hogy a korábbi ellenőrző mérnök, az Eurometro részt vett az értékelési bizottságok egyes társaságokat kiválasztó ülésein, majd e társaságok alvállalkozója lett, illetve fő szakértői e társaságoktól kaptak kifizetést. Ezenkívül ezen ellenőrző mérnöknek kellett ellenőriznie e vállalkozók kifizetés iránti kérelmét a BKV-nál, a megbízónál. Tarlós István hangsúlyozta: kormányhatározatra támaszkodva, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának engedélyével cserélték le az ellenőrző mérnököt egy saját, fővárosi cégre, úgynevezett in-house eljárás keretében, hogy megszüntessék a korábbi, törvénytelen állapotot. A főpolgármester felhívta a figyelmet, hogy ezt a pozitív változást az OLAF is figyelembe vette, és ez esetben a lehető legalacsonyabb büntetést szabta ki.
A Fővárosi Közterület-fenntartóról szólva a főpolgármester azt mondta: az állami hulladékholding megalakulásával és az új hulladékgazdálkodási jogszabályok miatt a cégnek összesen mintegy 4 milliárd forintot kellene kitermelnie a közbejött költségek és az eredménycsökkenés miatt, ráadásul a díjbeszedés jogát elvették a társaságtól és az önkormányzattól. A szakszervezet 36,5 %-os béremelési igényét ez alapján a főpolgármester irreálisnak nevezte, és felhívta a figyelmet, hogy az elégséges szolgáltatás szintjét nem a szakszervezet szabja meg, hanem azt a jogszabály határozza meg. Furcsának nevezte, hogy a szakszervezet béremelési követelése néhány nap alatt nőtt 25-ről előbb 34, majd 36,5%-ra. Ez nem jóhiszemű és életszerű, és nem veszi figyelembe a cég objektív lehetőségeit – mutatott rá. A bérekhez hozzá kell nyúlni – a menedzsment 4,5%-os emelést ajánlott -, de bármit is csinál a cégvezetés, fizikai képtelenség ekkora emelést biztosítani – mondta, hozzátéve, hogy az állami szférában ígért, 30%-os béremelést is három év alatt valósítják meg.
A főváros egészen biztosan nem tervezi a hagyományos meghajtású taxik kitiltását és elektromos járművekre cserélését 2023-ig – jelentette be a főpolgármester, hangsúlyozva, hogy „nincs ilyen döntés, ne hecceljük a taxisokat". Hozzátette: a távoli jövőben lehet az a cél, hogy csak elektromos járművek közlekedjenek. (Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesnek az ügyben kiadott közleményét itt olvashatja.)
Újságírói kérdésre válaszolva közölte: Kocsis Máté tanácsnokkal közösen előterjesztője annak a javaslatnak, hogy kibővített létszámú fővárosi vizsgálóbizottság vizsgálja meg az OLAF-jelentést, erről következő ülésén, jövő héten dönthet a Fővárosi Közgyűlés. Hozzátette: maga hívta fel Bánki Eriket, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökét, hogy szívesen részt venne a testület ülésén, hogy a 4-es metró ügyében elmondja „a tényszerű történetet".
Tarlós István az olimpiáról szólva emlékeztetett: a budapesti pályázat beadásáról a Fővárosi Közgyűlés másfél éve több mint 80%-os, a Magyar Olimpiai Bizottság százszázalékos többséggel döntött, a Parlament pedig konszenzussal, az ellenzék támogatásával. „Akkor a politika is maximális mellszélességgel kiállt az olimpia mellett. Most valamiért az ellenzéki politikusok többsége kihátrált ebből, a saját döntéséből. Ez az ellenzék részéről árulás. Nem illik így viselkedni, ez nem tisztességes" - fogalmazott. Megjegyezte, hogy az 1-2%-os pártok „bepánikoltak attól, hogy megjelentek a fiatalok, és bejelentették, hogy pártot alapítanak. Akik korábban két kézzel megszavazták és támogatták a budapesti olimpiát, azok most felállnak, és ország- és városvédői szerepben próbálnak tündökölni" – jegyezte meg. Kitért rá, hogy az Agenda 2020, a takarékos olimpia elvének megjelenése előtt maga is fenntartásokat fogalmazott meg, de azóta alapvetően változott a rendezés feltételrendszere. Emlékeztetett rá, hogy 2004-ben az akkori főpolgármester értekezletre hívta össze a kerületi polgármestereket, „ezerrel támogatták az olimpiát, mert az jó az országnak és a városnak", Demszky Gábor még támogató levelet is írt az ügyben.
Az olimpiai pályázat visszavonását célzó népszavazási kezdeményezésről szóló kérdésre azt válaszolta: „ha tényleg lesz népszavazás, sőt, ha már eldőlt, hogy a budapestiek kellő számban aláírták, hogy népszavazást akarnak, én személy szerint – bármi lesz a hivatalos terminológia – erősen el fogok gondolkodni, visszavonjuk-e a pályázatot". Tarlós István bírálta az ellenzéki, szocialista politikusokat, „akik erősen megszavazták másfél éve az olimpiát, ha ennyire aggódtak, nem kezdhettek volna saját akaratukból aláírásokat gyűjteni? Miért pont most jutott eszükbe? Nekik ez a népszavazás nem az olimpiáról szól, hanem másról" – jegyezte meg.
Hangsúlyozta, hogy egy olimpiarendezés esetén Budapesten számos olyan fejlesztés valósulna meg, ami nem vagy csak később, a rendezés a városnak fejlesztési források szempontjából jót tenne, „kevesebb pénzt lehetne elvinni vidékre". Újságírói kérdésre Tarlós István úgy fogalmazott: „nem fogom a népet se becsapni, se kijátszani, nem fogok lassítani folyamatokat, végső határiőt kivárni, erre akkor is figyelni fogok, ha jogi szempontból nincs ráhatásom. Messzemenőleg elzárkózok attól, hogy a népakaratot kijátsszuk. Ha lesz népszavazás, annak az eredményét messzemenőkig tiszteletben fogom tartani".
Ugyancsak újságírói kérdésre Tarlós István a 4-es metróval kapcsolatban beszélt arról, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek az államháztartási törvény alapján, ha szabálytalanság merül fel, intézkednie kell, hogy a pénzeket ne folyósítsák, sőt vegyék vissza. A főpolgármester hangsúlyozta: egyelőre a szabálytalanság gyanúja merült fel, és a pénz folyósítását felfüggesztették. Mint Tarlós István elmondta, a 4-es metró megépítéséhez volt 180 milliárd uniós támogatás – erről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kompetenciája dönteni -, volt banki hitel is, a harmadik vonulat pedig az a pénz, amit 80-20% arányban a magyar állam és a főváros adott. A most felfüggesztett 20 milliárd, amiről Lázár János beszélt, ez utóbbi tétel állami hányadát jelenti – mutatott rá Tarlós István. A főpolgármester elmondta: munkatársai jelenleg is vizsgálják, mekkora az az összeg, amelynek felfüggesztéséről a Főváros intézkedhet. Ennek túlnyomó többsége egyébként olyan összeg – emelte ki –, amit épp az alagútfúrónak kellene kifizetni a 2006 januárban megkötött szerződés alapján, amiről 2008-2009-ben derült ki, hogy az akkori fővárosi és BKV-vezetés felelőtlenül járt el.
Mint Tarlós István fogalmazott, az államnak és fővárosnak kutya kötelessége védeni a főváros érdekeit és vitatni érdemes azt az 59 milliárdot, ami büntetésként az OLAF-jelentés alapján a 4-es metrót érintő szabálytalanságok miatt szóba jöhet. A Főváros az erről szóló szakmai anyagot a február 28-i határidőre el fogja juttatni a Miniszterelnökségre és több szakminisztériumhoz. Tarlós István egyúttal rámutatott, hogy több évbe telik, mire jogerős határozat lesz az uniós támogatás egy részének visszafizetésről.
Újságírói kérdésre válaszolva a főpolgármester közölte: a csillaghegyi öblözet árvízvédelmi terveiről márciusban fórumot tartanak Békásmegyeren, amelyen részt vesz a szakvélemény készítője, a Műegyetem és a tervező is. „Ha lesz kérdés, azt a szakmával kell megbeszélni, mi kivonultunk abból, hogy kilátástalan vitákat folytassunk, a szakmai állásfoglaláshoz tartjuk magunkat" – fogalmazott.
