Budapest portál

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdés a) és b) pontjai a települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe utalta a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítását, valamint a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodás. Fentiek alapján a helyi jelentőségű védett természeti területek védetté nyilvánítására a fővárosban a Fővárosi Közgyűlésnek és a kerületi képviselő-testületeknek is joga volt.

1997. január 1-től azonban hatályba lépett a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, melynek 24. § (1) bekezdés b) pontja alapján a fővárosban a Fővárosi Közgyűlés a védetté nyilvánító a természeti értékek helyi védetté nyilvánítása során. Azonban a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 85 § (1) bekezdés a) és b) pontjai tartalmazták a települési önkormányzatok, tehát a kerületi önkormányzatok védetté nyilvánítási jogosultságát is, egészen 2001. február 17-ig, mikor a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról alkotott 2000. évi CXXIX. törvény 3. § b) bekezdése az 1991. évi törvény 85. § (1) bekezdés a)-b) pontjait hatályon kívül helyezte.

1991. július 23. és 2001. február 17. közötti időszakban, a fent említett felhatalmazások alapján a kerületi önkormányzatok is védetté nyilváníthattak természeti értékeket. Ezzel a lehetőséggel több kerületi önkormányzat is élt. Az ebben az időszakban elfogadott kerületi önkormányzati rendeletek alapján védett területek léteznek, de az ezekkel kapcsolatos feladatok ellátására, a területek gondozására, őrzésére, fejlesztésére, illetve a védettség esetleges megszüntetésére már nincs felhatalmazásuk. Ilyen helyzet – a kétszintű önkormányzati rendszer kialakítása miatt – csak a fővárosban áll fenn. A kerületi önkormányzatok által megállapított védettségeket ezért a Fővárosi Önkormányzatnak kellett felülvizsgálni. Azokon a helyszíneken, ahol valóban természeti érték került védelem alá, a védettséget kötelezően fent kell tartani, ugyanis a 28/1994 (V. 20.) AB határozat 1. pontja értelmében az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog, vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elengedhetetlen. Azokban az esetekben, ahol nem természeti, hanem épített zöldfelületi szempontból fontos, vagy a 2001. február 17. után hozott rendelet alapján szerzett védettséggel rendelkező értékek kerületek oltalom alá, a jogszabályoknak megfelelően a védettség fenntartását meg kell szüntetni.

Az 1970-es évektől, a Fővárosi Tanácsban kezdődő, később a Fővárosi Önkormányzat keretein belül folytatódó védetté nyilvánítások egészen 1997-ig úgy zajlottak, hogy az egyes természeti értékeket kezdetben külön határozatokkal, később külön rendeletekkel helyezték oltalom alá, ezeket a Rendelet egységesítette.Az azóta eltelt időszak során igen sok, elsősorban ingatlan-nyilvántartási adatokat érintő változás következett be Budapesten, ezért esedékessé vált a védettség alá eső helyrajzi számok pontosítása* is.

*A védettséggel részben érintett helyrajzi számokon belül a ténylegesen védett területek határainak EOV koordinátákkal való meghatározása jelenleg is folyik, a rendelet-tervezet frissítése ennek alapján folyamatosan zajlik. Az EOV koordináták pontos meghatározásáig a részben védett helyrajzi számon belüli határok tekintetében a rendelet-tervezet részét képező térképek nyújtanak információt.