Csaknem hatvan napirendi pontot tárgyalt meg december 3-i ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A városatyák több személyi kérdésben is döntöttek: új vezetője lett a Budapesti Közlekedési Központnak és Budapest Főváros Vagyonkezelő Központjának. Döntöttek az új bizottsági struktúráról és tagokról.
Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés 29 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett az új szervezeti és működési szabályzatot (szmsz). A november 7-én tartott
alakuló ülésen a közgyűlés már módosította az szmsz-t, megválasztotta a főpolgármester-helyetteseket és az önkormányzati és rendészeti tanácsnokot. Időközben hatályba lépett az önkormányzati törvény újabb módosítása, ezért volt szükség most az új, egységes szerkezetű szmsz elfogadására.
Új vezetőt választottak a BKK és a vagyonkezelő központ élére
Zárt ülésen döntött személyi kérdésekről a közgyűlés. Felmondással megszüntették Vitézy Dávidnak, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójának a munkaviszonyát. A BKK új vezérigazgatójának dr. Dabóczi Kálmánt választotta a közgyűlés.
Dabóczi Kálmán 1970-ben született, nős, hat gyermeke van. Okleveles közgazdászként végzett 1994-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodási Karán, 1997-ben jogi szakokleveles közgazdász diplomát szerzett az ELTE-n. 2000-ben a gazdálkodástudományok doktora lett (PhD fokozattal) a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen. 2011 óta a KTI Közlekedéstudományi Intézet közlekedéstudományi üzletágának vezetője, az ügyvezető általános helyettese volt. Korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Stratégiai Projekt Igazgatóságának igazgatója volt, 2006 és 2014 között pedig főosztályvezetőként, illetve tanácsadóként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infrastruktúráért Felelős Államtitkárságán dolgozott.
Ugyancsak felmondással szüntették meg Nagyunyomi Sényi Gábornak, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. vezérigazgatójának a munkaviszonyát, utódja Barts J. Balázs lett.
Barts J. Balázs 1958-ban született. Okleveles építészmérnökként végzett 1982-ben a Műszaki Egyetemen, 2001-ben oklveles mérnök-közgazdász diplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, 2002-ben pedig okleveles facility manager végzettséget szerzett. 2013 óta a Fővárosi Vízművek ingatlangazdálkodási igazgatója volt, korábban a Magyar Nemzeti Bank Működési Szolgáltatások vezetőjeként, valamint a MOL eszköz- és szolgáltatásgazdálkodási igazgatójaként is dolgozott.
A közgyűlés tájékoztatást kapott arról, hogy a főpolgármester Horváth Bélát nevezte ki a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. élére, Mitnyan Györgyöt pedig a Főtáv Zrt. vezérigazgatójává.
Hét bizottsága lesz a közgyűlésnek
Döntött a közgyűlés az új bizottsági struktúráról és a tagokról. Eszerint hét testület alakul: az Emberi Erőforrások és Nemzetközi Bizottsága (elnöke Nagy Gábor Tamás), a Költségvetési Bizottság (elnöke Kovács Péter), a Közbeszerzési Bizottság (elnöke Trippon Norbert), a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság (elnöke Szaniszló Sándor), a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság (elnöke Láng Zsolt), az Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság (elnöke Borbély Lénárd), valamint a Városfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság (elnöke Riz Levente). A bizottságokban hét képviselő és négy nem képviselő, azaz külsős tag foglal helyet, kivéve a városfejlesztési bizottságot, amelynek 8 képviselő és 3 külsős tagja van.
Módosították a hajléktalanrendeletet
Módosította a hajléktalanokra vonatkozó rendeletet a Fővárosi Közgyűlés. Az elfogadott előterjesztésben utaltak arra, hogy azért kell módosítani a szabályozást, mert a Kúria megsemmisítette annak egyik pontját, jogtechnikai okokból. Mint a Kúria korábban kifejtette, a sérelmezett rendelkezés egy másik, parkolásra vonatkozó rendeleti szabályozásra utalással, és nem konkrétan jelölte ki a közterületek tilalmazott részeit. Ez nem elégítette ki az egyértelműség követelményét, továbbá a megsemmisített rendelkezés összekapcsolta a parkolást és a közterületen való kényszerű életvitelt a tilalmazás szintjén. A módosított rendelet immár nevesíti, hogy az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül a Római-parton, a Népligetben, a Normafa környékén, valamint a Margitszigeten.
Kilencmilliárdos kormányzati plusztámogatás a 4-es metróra
Kilencmilliárd forint támogatást kap a kormánytól a főváros a közösségi közlekedés üzemeltetésének támogatására. A közgyűlés egyhangúlag fogadta el a magyar állam és a fővárosi önkormányzat között a 4-es metróvonal üzembe helyezésével bővülő fővárosi közösségi közlekedés üzemeltetése érdekében nyújtandó támogatás felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól szóló szerződés megkötéséről szóló javaslatot. Az ülésen kérdésre válaszolva Tarlós István főpolgármester elmondta, hogy prognózisok szerint a 4-es metró üzemeltetése 6-7 milliárd forintba kerül majd évente.
Pályázat a roma kulturális központ vezetésére
Pályázatot írnak ki a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) igazgatói posztjára. Kathy Horvát Lajos vezetői megbízása jövő áprilisban jár le. A Fővárosi Közgyűlés arról döntött hogy a kiírandó pályázat egyéves vezetői megbízásra vonatkozik majd. Az indoklás szerint azért, mert az országos feladatot ellátó FROKK koncepciójának kialakítása és ezzel összefüggésben a fővárosi feladatellátás egyeztetése folyamatban van. Az egyeztetések lezárulása, a szakmai feladatmegosztás kialakítás után írhatják ki újból a központ vezetésére vonatkozó pályázatot.
Digitális fejlesztés a Tabán moziban
Támogatta a Tabán Kinotéka digitális fejlesztésének pályázatát és az ehhez szükséges 4,1 millió forintot önrészt is biztosítja a Fővárosi Közgyűlés. A november 21-én meghirdetett pályázaton azok az önkormányzatok vehetnek részt, amelyek a fejleszteni kívánt mozi vagy a mozit tulajdonló gazdasági társaság többségi tulajdonosai vagy vállalják, hogy a nem önkormányzati tulajdonban lévő filmszínház működéséhez a pályázat megvalósulását követő három évben folyamatosan, az éves működési, üzemeltetési költségek legalább 10 százalékát biztosítják. A Fővárosi Önkormányzat a Budapest Film Zrt. 100 százalékos tulajdonában álló Tabán Kinotéka mozi fejlesztési igényét nyújtotta be a pályázatra. Az elbírálást követően a pályázatot kiíró emberi erőforrások minisztere legkésőbb december 19-ig köti meg a támogatási szerződést a kedvezményezettel - áll az előterjesztésben.
Az előterjesztés szerint a fejlesztés célja a főváros egyetlen budai artmozijának hosszú távú sikeres üzemeltetése, ehhez a Kubrick Terem eddigi bérelt, első szériás DCI-vetítőgépe helyett saját tulajdonú, korszerűbb berendezést helyeznének üzembe. A beruházástól nagyobb üzembiztonságot remélnek a bérleti díj megszűnése mellett. A fejlesztés megvalósításának teljes költsége 16,6 millió forint, az igényelt támogatás 12,4 millió forint, amelyhez 4,1 millió forint önrész szükséges - áll az előterjesztésben, amely felidézi, hogy a Tabán mozi 2013 decemberében bezárt, miután az üzemeltető cég bérleti szerződése lejárt. A filmszínházat 2014 januárjában a Budapest Film Zrt. visszavette, majd rövid felújítás - a mozi belső terének megújítása és a modern digitális vetítő- és hangrendszerrel történő ellátása - után 2014. március 20-án újra megnyitotta azt.
Audi köz lesz egy eddig névtelen óbudai gyalogút
Az Audi köz nevet adta egy III. kerületi, eddig névtelen, felújítás alatt álló gyalogútnak a Fővárosi Közgyűlés, a képviselők 25 igen szavazattal, 4 ellenzéki tartózkodás mellett döntöttek a közterület-átnevezésről. A gyalogút elnevezését az Óbudai Autójavító Kft. kezdeményezte arra hivatkozva, hogy az elengedhetetlen része az Audi Centrum Budapest Audi Terminál épületének házszámozásához. Az előterjesztés alapján az Audi közt december 17-én adhatják át.
Elfogadták Budapest Integrált Területi Programját
Elfogadta Budapest Integrált Területi Programját (ITP) a Fővárosi Közgyűlés. Az ITP a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési tervezést segítő részdokumentum, amely a fővárosi és a kerületi adatszolgáltatás alapján beérkező fejlesztési elképzeléseket projektenként nevesíti. Ezek között szerepel a Duna menti területek összehangolt fejlesztése, a barnamezős területek fejlesztése, a szociális városrehabilitáció, az intelligens közlekedés, az épületenergetikai fejlesztések, valamint a gazdaságélénkítési és a munkahely-teremtési projektcsomag.
Mint a dokumentumban olvasható, a főváros stratégiai fejlesztési irányait meghatározó Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció a Duna menti zónát - a Duna-parti területeket és a szigeteket magába foglaló térséget - markáns városi fejlesztési tengelyként definiálja.
A jövőkép a Duna közelségére, a partszakaszok tagolt karakterére, természeti adottságainak és épített örökségének kihasználására, a gazdaság- és turizmusfejlesztés számára nyújtott lehetőségeinek kiaknázására, a hazai és nemzetközi közlekedési rendszerekben betöltött szerepének erősítésére, a hajózás feltételeinek javítására épít. Ezzel szoros összefüggésben célul tűzi ki a minőségi szabadidős kínálat megújítását és bővítését, a barnamezős és alulhasznosított területek funkcióváltásának előmozdítását, a partszakaszok kapcsolatának erősítését a mögöttes városszövettel, illetve a szigetekkel.
A dokumentumban az is szerepel, hogy Budapesten mintegy 1250 hektárnyi olyan terület található, amely korábbi funkcióját elveszítette és barnamezősnek tekinthető. E területek komplex rehabilitációja egyrészt feladatot, másrészt lehetőséget jelent a város megújulásában - írták.
