A Magyar Nemzeti Galéria Lépésváltás című kiállításának megnyitójával kezdődött meg pénteken a Café Budapest Fesztivál, amely tíz napon keresztül 44 helyszínen 77 programmal várja az érdeklődőket. A 22. alkalommal megrendezett programsorozatot Csomós Miklós kulturális főpolgármester-helyettes nyitotta meg.
Ez a fesztivál más arculatú, mint a Budapesti Tavaszi Fesztivál, más a célközönsége is. A tavaszi fesztivál egy tradícionálisabb fesztivál, a nyári fesztivál a színházak nyári szünete miatt könnyedebb rendezvény. Az őszi fesztivál, a Café Budapest sokkal jobban tered enged a kísérletezésnek, az olyan műfajok megjelenésének, mint amilyenek a hagyományosnak mondható fesztiválokon nem jellemzőek – emelte ki köszöntőjében Csomós Miklós.
A Café Budapest programsorozatába idén olyan jelentős, új intézmény is bekapcsolódott, mint például a Budapest Music Center, az A38 hajó. Emellett idén - a nem elhanyagolható turisztikai jelentőségű - romkocsmák is csatlakoztak a programsorozathoz – tette hozzá.
Az a fajta együttműködés, ami az állami, önkormányzati és a kulturális közéleti szervezők között létrejött, vonzóvá és sokszínűvé teszi a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivált – hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes.
Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője a fesztivál programjából többek között a Nemzetközi Monodráma Fesztivált, a Jazzmaraton koncertjeit, a Kortárs Galériák Éjszakáját emelte ki. A Café Budapest keretében tartják meg Mundruczó Kornél és Wéber Kata Demencia című darabjának ősbemutatóját is.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum és az MNG főigazgatója arról szólt, hogy a tavaly újraegyesített két múzeum egyik legfontosabb feladata állandó kiállításaik megújítása, azok összeegyeztetése a változó világ elvárásaival. Ezért gondolták újra a Nemzeti Galéria 1945 utáni állandó tárlatát is: a Lépésváltás címet kapott új kiállítás a második világháború utáni magyar művészet leggazdagabb gyűjteményéből mintegy 150 munkát tár a közönség elé.
Petrányi Zsolt kurátor célja egyfelől az volt, hogy a jelenkori magyar képzőművészet legfontosabb munkái végre behelyezhetők legyenek az európai kontextusba, másrészt be kívánta mutatni azt a sokszínűséget, amely korszak művészetét jellemzi.
Baán László emlékeztetett arra, hogy az újragondolás során erőteljesen átalakították az 1975-ben létrehozott enteriőrt, így a Lépésváltás cím a több mint 1000 négyzetméteres kiállítótér átépítésére, korszerűsítésére és az új kurátori megközelítésre egyaránt utal.
