Megkezdődtek az előkészületek Budapest új stratégiai zajtérképének megalkotásához: a megvalósításra vonatkozó pályázatot a Fővárosi Önkormányzat még az idén kiírja. A feladat szakmai felügyeletére korábban kiírt fővárosi pályázatot az Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület (OPAKFI) nyerte el.
A légszennyezés után a zaj a környezeti károk legnagyobb előidézője, ezért az élet minőségének megóvására az EU minden 100 ezer lakosú város számára előírja a stratégiai zajtérkép elkészítését, amely útmutatóul szolgálhat többi között az új építkezéseknél, a városi forgalom tervezésénél – közölte Kvojka Ferenc, az OPAKFI főtitkára. A térképeket ötévente kötelező megújítani. Következő lépésként a városvezetés hamarosan közbeszerzési pályázatot ír ki az új térkép elkészítésére. A leendő nyertes munkájának szakmai felügyeletét látja majd el az OPAKFI – tette hozzá a szakember.
A zajtérképkészítés egy igen komplikált tudományos feladat, fizikusok, akusztikusok, geodéták, számítástechnikusok munkáján alapul. Ehhez Budapestet egy sűrűre szőtt virtuális hálóval fedik le, amely 20 millió ponton 6500 útszakasz, 424 ezer lakótömb zajterhelését rögzíti különféle napszakokban és összesen 240 millió felvett adatot kell majd kiértékelni, átlagolni – így rajzolódott ki a jelenlegi zajtérkép is. Az eltelt néhány év különféle beruházásai következtében – a főtitkár ismertetése szerint – mára jórészt elavult a térkép. Az átadott M0-ás körgyűrű, a Megyeri híd, a felújított Margit híd, a 4-es metró hatása vagy az átépített Kossuth tér jelentősen megváltoztatták az érintett környék zajterhelését, de tapintható hatással van rá az M3-as és az M5-ös autópályák bevezető szakaszai mentén kialakított zajvédőfal-rendszer is. Az M0-ás körgyűrűnek szinte az egész városra kedvező a hatása, mivel az utak nagy részén már nem dübörögnek a nehézjárművek, jelentősen csökkent a Hungária körút zajterhelése.
Budapest egyébként Európa más fővárosaival összehasonlítva a "lakossági érintettséget" tekintve átlagos zajos metropolisznak tekinthető – mondta Kvojka Ferenc.
A pontos összehasonlítást nehezíti, hogy az egyes tagállamokban alkalmazott érintettség-számítási eljárások továbbra sem teljesen egységesek. Zajérzetünk szubjektív, azaz több tényezőtől is függ az, hogy a decibelben mért zaj milyen mértékben zavar bennünket. A zaj objektív értékeléséhez megállapított és jogszabályban rögzített küszöbértékeket (azaz ami feletti zajszintek már nem kívánatosak) sok-sok vizsgálat alapján állapították meg.
A mérések tanúsága szerint Budapest leginkább zajjal terhelt környékei az autópályák bevezető szakaszai. A Margit-sziget csendje is viszonylagos, mert a Dunán a pesti és a budai oldalról átsodródik a rakparti autóforgalom zaja, ami éjjel is 45-50 decibelnyi zajt generál. Csendes viszont például a Normafa környéke, ahol a lombok hozzávetően 20 decibellel "suttognak", és a város belső udvarai is idegnyugtató „oázisnak” számítanak a városi zajok tengerében.
