Új, menetrend szerinti hajójáratok indulnak július 1-jén Budapesten a Haller utcától az újpesti Árpád útig, illetve a Kopaszi-gáttól a Római-partig. Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV Zrt. a budapesti folyamszakaszon összesen kilenc kikötőt alakított ki európai uniós forrásból. A fejlesztés célja, hogy a Duna kihasználásával új és korszerű közösségi közlekedési alternatívát biztosítson a fővárosban élőknek és az idelátogató turistáknak.
György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes a Jászai Mari téri kikötő átadásakor hangsúlyozta: amikor két évvel ezelőtt megkezdték a munkát, fontos cél volt, hogy a közösségi közlekedés területén megoldják azokat a problémákat, amelyeket az eltelt években nem sikerült. Ezért hozták létre a BKK-t, és ezért indítják most a közforgalmú hajójáratokat is. A városvezető hangsúlyozta, hogy nyereségessé nem lehet tenni a szolgáltatást, mert a menetdíjbevételek csak az üzemeltetési költségek mintegy felét fogják fedezni, de "a puding próbája az evés", ha az utasok elégedettek lesznek a szolgáltatással, akkor még fejleszteni is fogják a hajójáratokat.
Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója elmondta: a menetrendet és az útvonalat úgy alakították ki, hogy elsősorban a hivatásforgalmú hajózást, és ne a turistaforgalmat szolgálják ki. A 493 milliós beruházás keretében, amelynek 90 százalékát az unió finanszírozta, főként a kikötőket újították fel, egységes arculatot kaptak, a hajók belterét is modernizálták, és ingyenes wifi is van a járműveken. Mint a vezérigazgató elmondta, a járatokat hétköznap 400 forintos, helyszínen váltott menetjeggyel vagy 24 órás, illetve annál hosszabb érvényességű jeggyel vagy bérlettel lehet igénybe venni, hétvégén viszont csak helyszínen váltott jeggyel. A 6 éven aluliak és 65 év felettiek mindennap ingyen használhatják a járatokat.
A július 1-jén induló járatok közül kettő hétköznapokon (D11, D12), egy pedig hétvégén (D13) közlekedik:
A munkanapokon közlekedő D11 járat hét pesti kikötő – Újpest, Árpád út, Meder u., Népfürdő u. (Árpád híd), Jászai Mari tér (Margit híd), Petőfi tér (Erzsébet híd), Boráros tér (Petőfi híd), Haller utca – mellett három helyen Budán is megáll, a Batthyány téren, a Szent Gellért téren és az A38 Hajónál (Egyetemváros).
A szintén munkanapokon közlekedő D12 és a hétvégéken, illetve ünnepnapokon induló D13 járatok a Római-part és a Kopaszi-gát között közlekednek majd. A hétvégén közlekedő D13-as járat a munkanapitól annyiban különbözik, hogy felfűzi a régebbről meglévő óbudai-szigeti, margitszigeti és Dráva utcai kikötőket is, így eljutási lehetőséget kínál a főváros legfontosabb folyómenti közparkjaiba.
A járat valamennyi kikötője új vagy felújított. A projekt 493 millió forintos költségének 90 százalékát az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Unió támogatása biztosította. A kikötők akadálymentesek, sőt a Boráros téren külön lift is épült a mozgáskorlátozottaknak.
A kikötőkben épültek kerékpártárolók, néhány helyszínen pedig P+R parkolók is – mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyekkel –, de a hajókra is fel lehet szállni biciklivel és kerekes székkel. A hajókon mozgatható kerekesszék-emelő berendezés lesz elhelyezve, a mozgáskorlátozott utasok egyelőre a személyzet segítségével tudnak beszállni.
A hajójáratokra érvényes jegy a helyszínen, a hajón váltható, 400 forintért. A járatokon a kedvezmények a többi járattal azonos módon érvényesek, így a 6 éven aluliak és 65 éven felüliek ingyenesen utazhatnak. A hajójáratokra munkanapokon jegy nélkül is bárki felszállhat, akinek van érvényes Budapest-bérlete vagy bármilyen 24 órás vagy annál hosszabb érvényességű jegye. Akinek nincs ilyen, a helyszínen válthat 400 forintos menetjegyet.
A hajók munkanaponként a reggeli munkakezdéstől a kora esti hazajárásig közlekednek. A D11-es teljes üzemidőben jár 60 percenként, ezt a D12-es csúcsidőben szintén 60 percenként sűríti. Ezáltal közös szakaszukon, tehát a teljes belvárosi folyamszakaszon a két járat közösen csúcsidőben 30 perces követést biztosít.
A hajójárat beindítása évi közel 200 millió forintba kerül, további fejlesztése, üzemidejének bővítése, sűrítése az első időszak tapasztalatai, utasszámai alapján lehetséges. A hajók többsége felújított, ugyanakkor nem a legmodernebb, városi közlekedésben néhány nyugat-európai városban működő gyorshajók. Tarlós István főpolgármester felkérésére a BKK a hajóközlekedés első időszakának tapasztalatai alapján a továbbfejlesztésre javaslatot dolgoz ki, így a járműpark korszerűsítésére és a járatok agglomeráció felé történő kiterjesztésének lehetőségére vonatkozóan is.
A főváros első közforgalmú közlekedési gőzhajója még 1820-ban indult útjára, a Vigadó tértől Óbudáig közlekedett. A bécsi illetőségű Első Duna-gőzhajózási Társaság az 1880-as években már több mint 4 millió utast szállított egy esztendőben. A budapesti hajózás aztán hanyatlásnak indult, melynek okai egyfelől a villamos megjelenése, másrészt pedig azok a látványos fővárosi építkezések voltak, amelyek során kialakult Budapest közúthálózata. A hajók utasszáma az 1920-as évekre a korábbi egyharmadára csökkent. Ez a tendencia aztán folytatódott, és a 2-es metró második szakaszának átadása, 1972 után gyorsult fel a hanyatlás. A járatoknak 1980-ban 3 millió, 1990-ben 1 millió, 1997-ben pedig már csak 53 ezer utasa volt, és az elmúlt években a hajóközlekedés gyakorlatilag egyet jelentett a turisztikai célú sétahajózással. Az elmúlt években aztán az igények ismét megváltoztak, ezért döntött Budapest vezetése és a BKK a közösségi közlekedési funkció újraélesztése mellett.
