Ahhoz képest, hogy Budapestnek milyen körülmények között kell ma működnie, a városvezetés elmúlt 2 évének eredményei nem lebecsülendőek – mondta keddi tájékoztatóján Tarlós István főpolgármester, bemutatva az elmúlt két évet összefoglaló Félidőben című fővárosi kiadványt.
Hangsúlyozta: minden eredményt csak az origóhoz képest lehet számon tartani. Kitért rá, hogy a kiadvány rövid bevezetővel indul, amely tartalmazza a 2010 októberi indulás számait. A bevezető érinti az előzményeket, a korábbi virtuális politizálást, az ügyesen kezelt médiát, és azt, hogy a 4-es metróval húsz éven át sikerült szédíteni az embereket.
A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy választási programjában is szerepelt az új városüzemeltetési modell kialakítása. Hangsúlyozta, hogy a főváros számos projektjét támogatja a kormány. „Mégiscsak Orbán Viktor segített megmenteni a romokban heverő BKV-t, soha akkora támogatást nem kapott a cég, mint tavaly az Orbán-kormánytól” – jelentette ki. Tarlós István azt mondta, számára a legfontosabb eredmény a stratégiai közszolgáltató cégek visszaszerzése, élén a Fővárosi Vízművekkel, amit a ciklus eddigi legnagyobb eredményének tart.
Megemlítette a CET-projektet; a 8,5 milliárd forintos beruházásnál a városnak 25 év alatt 31 milliárdot kellett volna kifizetnie. A világ legrosszabb üzlete volt, a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, Bagdy Gábor több mint 1 évet nyüglődött a problémával” – jegyezte meg. A főpolgármester azt mondta, csalódást okozott a városvezetésnek, hogy miközben 21 milliárdot sikerült visszaszerezniük a városnak, „a liberális média és sajtó volt olyan szíves erről megfeledkezni, inkább azt emelték ki, hogy állítólag át akarjuk nevezni a CET-et, köszönjük az igazán pártatlan és arányos állásfoglalást” – fogalmazott.
A közlekedést Tarlós István a város legnagyobb problémájának nevezte. Emlékeztetett rá, hogy a BHKV működésének finanszírozása sosem volt tisztességesen megoldva, az új városvezetést hivatalba lépésekor hihetetlen adósságállomány és lepusztult jármű állomány fogadta, „olyan kép, amit az ellenségünknek sem kívánunk”. A főpolgármester elmondta, hogy a BKV finanszírozását meg tudják oldani, de ettől a cég még nem menekült meg. A 62 milliárd forintos működési hitelállományt 2015-ig sikerült ugyan refinanszíroztatni, de akkor majd ezt vissza kell fizetni, ehhez pedig a városnak pluszforrások szükségesek. „Tudomásul kell venni, egy kétmilliós nagyvárosban elképzelhetetlen, hogy nem biztosítják a tömegközlekedést, ami pedig pénzbe kerül, és csak központilag, egységesen, egy helyről lehet megszervezni” – hangsúlyozta.
Az eredmények között említette a főpolgármester, hogy sikerült megoldani az Alstom-ügyet, ami teljesen kilátástalannak tűnt. Visszaszerezték az indokolatlanul kifizetett 50 %-os előleget, nagymértékben tudtak javítani az összes szerződéses paraméteren, törölték azt a képtelen passzust, hogy a hatósági engedély megszerzésének elmaradása vis maiornak minősült volna, amiért a szállítót nem terhel felelősség. Az első Alstom-szerelvény már fut a 2-es metrón, 2013 tavaszára pedig az összes üzembe áll a vonalon.
A 4-es metróról szólva elmondta: a projekt műszaki helyzete kielégítő, 70-80 % közötti a készültségi állapota. Ha a jogi problémákat sikerül rendezni, 2014-ben átadható. Ehhez kapcsolódva a Siemensszel még egyeztet a főváros „minden idők legpocsékabb szerződéséről”.
Eredménynek tartja a főpolgármester a Duna mint közlekedési folyosó bekapcsolását a város közlekedésébe, ami turisztikai szempontból is jelentős. Kitért rá, hogy a kormány is támogatja: a budapesti Duna-partok egységesen a főváros kezelésébe kerüljenek.
Tarlós István szót ejtett a járműbeszerzésekről, az 1-es és 3-as villamos projektjéről, a kerékpáros hálózat fejlesztéséről („már nem sárga vonalak, hanem valódi kerékpárutak épülnek, a kerékpárosok egyes buszsávokat is használhatnak, ami igen népszerű intézkedésnek bizonyult”). Beszélt a Széll Kálmán tér átépítésének megkezdéséről, és a hosszú távú közlekedési projektekről – a kisföldalatti meghosszabbításáról vagy a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötéséről –, amelyeket szintén támogat a kormány. Megvalósult a Budapest Szíve Program, sikerült befejezni a Margit híd vitatott felújítását, ami végül 21 milliárd forintba került, közel az első, 2007-es költségbecsléshez. Csak a Műegyetem által felülvizsgált és felmért számlákat fizettük ki 2010 után, amiből elég komoly viták voltak – mutatott rá.
A főpolgármester beszámolt arról, hogy a Margitszigeten megújul a szökőkút és a rózsakert, még ebben a ciklusban rendezik a város egy régi adósságát, és megépül a Római-parton az árvízvédelmi mű, amelynek már készülnek a kiviteli tervei. Röviden kitért a szociális ellátórendszer fejlesztésére, az idősotthonok fejlesztése, a hajléktalanprogramra („amelyet amekkora támadás ért az elején, végül akkora sikert aratott”). A főváros együttműködési megállapodást kötött az MTA-val, a HOÖK-kal és a nagy budapesti egyetemekkel.
Kérdésre válaszolva Tarlós István elmondta: igyekszik az ellenzéket is emberszámba venni. Emlékeztetett rá, hogy az új városvezetés valódi ellenőrző szerephez engedte az ellenzéket, amellyel rendszeresen egyeztetnek. „Úgy látom, az ellenzék a politikai közösségünk egészét támadja, országosan és Budapesten is, ez nyilván nem véletlen. Túlzottan megsértődni sem érdemes, az ellenzék teszi a dolgát, másra nemigen van lehetősége, emberi szempontból ezt megértéssel tudom fogadni” – mondta. „Én egy viszonylag nyers modorú politikusnak számítok, ez talán különös hang a politikában. Szeretem az egyszerűsített eljárásokat, nem szoktam becsomagolni a mondanivalómat, szeretem, ha tudják, hányadán állnak velem. Sajnos én nem mindig tudom, kivel hányadán állok” – fogalmazott
Szintén kérdésre válaszolva Tarlós István közölte, hogy a temetkezési intézetnél közfelháborodást kiváltó eset fordult elő, amelynek a mélyére kell nézni. A vezérigazgatót a főpolgármester nem eltávolította, hanem felfüggesztette, a történtek kivizsgálásával pedig György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettest bízta meg. A vizsgálat eredményétől függően kerül vissza vagy nem kerül vissza az állásába a vezérigazgató – jelentette ki. Tarlós István emlékeztetett arra, hogy csak két cégvezető került a fővároshoz az ő javaslatára. A kéményseprő cég vezetőjét még a ciklus elején lecserélték, „nem erkölcsi vagy szakmai okokból, hanem vezetői készséggel kapcsolatos problémák miatt”. Hangsúlyozta, hogy a közszolgáltatóknál 2010 előtt kialakult „bizonyos szokásjogokat” meg akarták szüntetni, azok nagymértékben vissza is szorultak, ez pedig szükségszerűen járt együtt személyi változásokkal.
Ugyancsak újságírói kérdésre a főpolgármester azt mondta: Budapestnek többet szeretne, hiszen a hazai GDP 40 %-át a főváros állítja elő. „Itt születtem, anyai ágon a dédanyám is, ős-budapesti vagyok, elfogult a várossal. Minden országnak szükség van erős fővárosra, ezért keveslem, amit a főváros kap” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a kormány a BKV-nak adott támogatás mellett fejlesztési pénzeket is juttatott a fővárosnak, így több projekt fog megvalósulni, mint 2006 és 2010 között. . A főpolgármester úgy vélekedett, hogy a jelenlegi közigazgatási struktúra nem a legmegfelelőbb a város érdekei szempontjából. A kerületek megszüntetését sosem vetetette fel és pártolta, de vannak olyan dolgok, ahol értelmetlen kerületi érdekeket emlegetni, ilyen például a közösségi közlekedés vagy a városrendezés. Ezek nem politikai vagy ideológiai problémák, hanem a város pragmatikus működésével függnek össze – szögezte le.
