Ünnepélyes keretek között, a lengyel és a magyar államfő jelenlétében felavatták a III. kerületben a katinyi mártírok emlékművét. Tarlós István főpolgármester szerint a brutális és aljas tömeggyilkossághoz fűződik az újkor egyik legcsúnyább történelemhamisítása. Schmitt Pál köztársasági elnök szerint a lengyelek és a magyarok számtalanszor adták életüket egymásért, Bronislaw Komorowski lengyel államfő pedig arról beszélt, hogy a katinyi mártírok budapesti emlékműve az igazság bizonyítéka, győzelem a hazugság felett.
„Felemelő érzés számomra, hogy Budapest főpolgármestereként lehetek jelen, egykori iskolám előtt ennek az emlékműnek a felavatásán” – mondta ünnepi nyitóbeszédében Tarlós István. Budapest főpolgármestere Vergiliust idézve úgy fogalmazott, vannak pillanatok, amikor mindenki elhallgat, vannak tettek, amelyektől mindenki megnémul. Emlékeztetett arra, hogy a katinyi vérengzésként megismert brutális és aljas tömeggyilkosságot a szovjet Központi Bizottság 1940. március 5-i politikai utasítására hajtották végre az NKVD egységei, zömében lengyel tisztek és főtisztek ellen. Az áldozatok száma meghaladta a húszezret. A tömeggyilkosságnak bizonyítottan magyar áldozata is volt, Korompay Emánuel százados személyében.
Az újkor egyik legcsúnyább történelemhamisítása fűződik Katinyhoz, a szovjetek ugyanis a szörnyű bűn elkövetésével a németeket vádolták meg. Csak 1990-ben és 1992-ben, Gorbacsov és Jelcin intézkedései tették világossá a valóságot a lengyel és a világ közvéleménye előtt. A lengyel parlament 2007-ben nyilvánította április 13-át a Katinyi Bűntény Áldozatainak Emléknapjává. „A katinyi erdők csendje már örökre rémisztő marad, és a hátborzongató érzést csak fokozza az a tragédia, ami 2010. április 10-én a lengyel államfővel és kíséretével a helyszín közelében történt” – említette Tarlós István, utalva a lengyelországi vezetők akkori repülőgép-szerencsétlenségére. „Mi, magyarok, részben saját történelmünk alapján, részint pedig a lengyel néphez fűződő természetes barátságunk okán, különösen képesek vagyunk beleélni magunkat a történtekbe” – tette hozzá.
Budapest főpolgármester köszönetet mondott az emlékmű alkotóinak, Széri-Varga Gézának és Zoltánnak, valamint külön kiemelte Joanna Stempinska korábbi nagykövet, Demszky Gábor korábbi főpolgármester, Bús Balázs III. kerületi polgármester érdemeit az emlékmű felállításában, és megemlékezett Andrzej Przewoznikról, korábbi lengyel miniszterről, aki szintén életét vesztette a tavalyi légi balesetben, és aki fáradhatatlanul és megrendítő érzelmi elkötelezettséggel munkálkodott a megemlékezés előkészítésén.
Schmitt Pál köztársasági elnök arról beszélt, a 71 évvel ezelőtti tragédia egyetlen szóban összpontosul: Katiny. Elmondta, az 1940-es mészárlás egyik magyar áldozata, Korompay Emánuel a Varsói Egyetem magyar lektora volt, aki megtestesítette a lengyel–magyar barátságot. A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta: a krisztusi tanítás szerint a legnagyobb szeretete annak van, aki az életét adja barátaiért. Lengyelek és magyarok számtalanszor adták az életüket egymásért – tette hozzá. ”A szívünkben már régóta felállítottuk a kereszteket, de kellett egy hely, ahol közösen emlékezhetünk. Az emlékmű súlyos tömbjének belsejében meghúzódik a titok, amit sokan akartak elhallgatni, meghamisítani” – fogalmazott.
A katinyi mártírok budapesti emlékműve az igazság bizonyítéka, győzelem a hazugság felett – jelentette ki Bronislaw Komorowski lengyel államfő. Úgy fogalmazott, a katinyi szörnyűség csak egyike a kommunista hatalom által elkövetett szörnyűségeknek, mint mondta, éveken keresztül hallgatni kellett a katinyi igazságról. Hozzátette, a katinyi igazság hatalmas szerepet játszott a mai független, demokratikus Lengyelország létrejöttében, az emlékmű pedig tovább erősíti a lengyel és magyar nép közötti, ezer éve fennálló barátságot, amely „minden vihart kibírt és történelmi közösségünkre épül”.
Az emlékművet a köztársasági elnökök és a főpolgármester avatta fel, majd Janusz Juliusz apostoli nuncius szentelte fel. Az emlékmű közelében az államfők, a főpolgármester és Andrzej Kunert miniszter emléktölgyeket ültetett el a magyar áldozatok, Korompay Emánuel és Kühnel Rudolf tüzérségi tiszt emlékére.
Budapest az első főváros Közép-Európában, amely a katinyi vérengzés néven ismert tömeggyilkosság mementójaként emlékparkot létesített 2010-ben (a III. kerületben, az Árpád Gimnázium előtti téren). Az április 8-án az emlékparkban felavatott kocka alakú emlékmű, amelybe stilizált fákat véstek az alkotók, a katinyi erdőt jeleníti meg.
