Karácsony Gergely főpolgármester költségvetési vitaindító beszéde
2020. február 26.
Laptartalom Tisztelt Közgyűlés, Kedves Vendégeink Több okból is rendhagyó közgyűlés a mai. Egyrészt mindig különleges alkalom, amikor a képviselőknek a költségvetésről, a város működésének kereteiről kell dönteni. A költségvetés ugyanis nem csak számok, összegek halmaza. A költségvetés legalább ennyire inkább hitek, meggyőződések, elvek és akaratok összefoglalója. Egész pontosan ezen hitek, elvek és akarat hozzáigazítása a lehetőségekhez. A költségvetés tehát értékválasztás. Ezt kell szem előtt tartania ma a közgyűlés minden tagjának. Rendhagyó a mai nap azért is, mert ez az október 13-án megválasztott új városvezetés első költségvetése. Tudjuk persze, hogy az első költségvetés még erősen – esetünkben fojtogató erővel - a múlt örökségével terhelt. Ez a költségvetés is túl sokat cipel magával az elmúlt 10 év terheiből. És ezek, kedves képviselőtársaim, igen súlyos terhek. Ezzel együtt is ennek a költségvetésnek már az a kiindulópontja, amire a budapesti polgárok meggyőző többsége felhatalmazást adott. Ez a költségvetés a zöld és a szabad Budapest programjára épül. Az elmúlt években kevésbé a főpolgármester, inkább a költségvetési helyettese vezette elő a büdzsét itt a közgyűlésben. Nehéz beszédhelyzet, mitagadás, értem én az ódzkodást. És bár ma is sok feladat hárul majd a költségvetés összeállításában hatalmas munkát végző Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes úrra, számomra világos: a közvetlen politikai legitimációval megerősített szerepből, a főpolgármesterségből mindenek előtt a világos értékválasztás és az őszinte beszéd felelőssége fakad. Ez elől ellépni én nem fogok, nem is akarok. Mert a nehéz beszédhelyzeteket is vállalni kell.
Tisztelt Közgyűlés Az előző városvezetés idején lett egy eposzi jelzője az akkori költségvetéseknek. Bagdy Gábor képviselő úr, még pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettesként pár éve úgy fogalmazott: nehéz és feszített helyzetben gazdálkodik a főváros. Egy másik évben azt mondta: továbbra is igen feszített a költségvetési helyzet. A rákövetkező évben így vezette elő a költségvetést: igen feszített terv van előttünk. Aztán, kissé bizakodóbban, egy év múlva már az hangzott el: nyugodt, de feszített a költségvetés. Feszített. Ez volt tehát a költségvetés eposzi jelzője. Jó szó. Kifejező.
Ha jól gondolom ez egy befejezett melléknévi igenév. Vagyis lakik benne egy ige. Hiszen ha valami feszített, azt valaki feszíti. Hogy ki feszíti, ezt az előző városvezetés elmulasztotta kimondani. De nekünk az a dolgunk, hogy őszinték legyünk a budapestiekkel. Mivel az ő részvételükre, bevonásukra is építjük a város vezetését, ezért tudniuk kell, ki az, aki évről évre egyre jobban feszíti Budapest pénzügyeit. Magyarország kormánya az, ha nem lenne világos. Budapest pénzügyi autonómiájának csorbítására ez a kormány négy módszert használ:
az önkormányzatok hatásköreinek elvonását az önkormányzat bevételeinek elvonását a megmaradt önkormányzati bevételek megcímkézését és az önkormányzati hitelfelvétel korlátozását
Teszi ezt azzal a várossal is, ahol az ország GDP-jének közel 40 százaléka keletkezik. Ennyit tesznek a közösbe a budapestiek. A fővárosban megtermelt értéknek azonban több mint 97 százalékát elveszi a kormány. Az itt megtermelt értékeknek mindössze 2,7 százalékáról dönthetünk mi, a budapestiek választott vezetői. Ez az arány Berlinben több mint 22 százalék, Bécsben több mint 15, Varsóban, Prágában is 7 százaléknál több. A régióban is Budapest a sereghajtó: vagyis itt von el a kormány a legtöbbet abból, amit a fővárosban élők megtermelnek. Ilyen tehát az örökség, ami jól leírható úgy is: a kormány évről-évre jobban szorítja a pisztolyt a városvezetés halántékához. Annyi változott csak az október választás eredményei után, hogy most már az ujjuk is a ravaszon van. Van ugyanis a kormány asztalán egy javaslat, amely tovább nyirbálná a város egyetlen érdemi bevételét, a helyi iparűzési adó bevételt. A javaslat ebben a ciklusban mintegy 100 milliárd forintot venne el Budapesttől, és további sok-sok milliárdot más városoktól és településektől. Tenné ezt úgy, hogy a városlakoktól elvett pénzből leginkább a multik zsebét tömné tovább. Azoké a multikét, amelyek az elmúlt években az Orbán-kormánytól már így is kaptak mintegy 400 milliárd forintnyi egyedi adókedvezményt, az Európai Unió legkisebb társasági adóját, leértékelt forintot és rabszolgatörvénnyel kizsákmányolt, még mindig alulfizetett munkavállalókat. A városlakóktól a multikhoz tolnák a pénzt egy igazságtalan, káros és tűrhetetlen javaslattal. Aki ezt az igazságtalan javaslatot támogatja az elveszíti jogát arra, hogy Budapest fejlesztéséért felelős emberként hivatkozzon magára. Aki ezt a javaslatot támogatja, az nem lehet más, csakis Budapest kivéreztetője. Nekünk, itt a Fővárosi Közgyűlésben az a dolgunk, pártállástól teljesen függetlenül, hogy megvédjük Budapest bevételeit, ezzel megvédjük Budapest önrendelkezését is. Az a dolgunk - mondom: pártállástól függetlenül -, hogy minden erönkkel azért küzdjünk: ebből a javaslatból soha ne legyen törvény. Én ezt fogom tenni, és merem remélni, hogy a budapestiekért felelősséget viselő polgármesterek és fővárosi képviselők is ezt fogják tenni. És tegyünk meg még valamit: vonjuk ebbe a küzdelembe a budapestieket. A következő hónapokban sok fórumon, sok csatornán fogjuk őket tájékoztatni arról, miből is gazdálkodhat a város, és hogy mi az oka ennek a „feszítettségnek". És arról is, ki az, aki egyre csak feszít. Kár lenne ezt fenyegetőnek látni, mert ez nem más, mint a budapestieknek megígért őszinteség követelménye. Mert a budapestieknek, meggyőződésem, szintén elegük van abból a látszatból, hogy itt a kormány valamiféle kegyet gyakorol akkor, amikor a költségek megosztásáról hajlandónak mutatkozik tárgyalni a városvezetéssel. Nem szívességet tesznek, amikor közfeladatokat közpénzből finanszírozni méltóztatnak. Itt az ideje újragondolni, újraszabályozni ezt a forráselosztást. Nem csak Budapest, de az ország érdekében is. Mert Budapest az ország motorja. Ha ez a motor leáll, vagy csak döcög, annak az egész ország látja kárát. Felvettem a miniszterelnöknek, amikor a kormányülésen jártam, felvetem most is, és fel fogom vetni újra meg újra. A Budapesten megtermelt bevételek nagyobb részének kell itt maradnia a városban. Cserébe én egyet ígérhetek a kormánynak: nem lesz egymással ennyi dolgunk. Szerintem ezzel jobban járnak ők is. Ez egy korrekt ajánlat, tegyünk róla, hogy komolyan vegyék.
Tisztelt Közgyűlés Ez a költségvetés másként készült, mint ahogy az elmúlt tíz évben megszokhatták. Más az elvi kiindulópontja, és hazug blöffök helyett partnerségre épít. Először a partnerségről. A közgyűlés egyik első döntésével életre hívott Fővárosi Érdekegyeztető Tanács keretei között sikerült megállapodnunk a szociális partnerekkel -mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldallal - sok kérdésben. Én ezt fontos eredménynek tekintem, a jövőben is őrizzük, tovább erősítjük ezt a partnerségi politikánkat. Ami a korábbi hazug blöfföket illeti. Nos, az előző városvezetés utolsó költségvetése, ami termeszétéből adódóan az idei büdzsének is egyik kiindulópontja, nagyjából úgy készült, hogy a fideszes városvezetés kiszámolta, mire lenne szerintük szüksége a városnak, majd rájött, hogy hiányzik 52 milliárd forint. És akkor elegánsan beírták a hiányzó összegre: kereskedelmi hitel. Csakhogy ennek a hitelfelvételnek nem volt meg a törvényes feltétele, hiszen nem volt hozzá kormányengedély. Nem csoda hát, hogy ennek az 52 milliárdnak a terhére beírt fejlesztésekből nem lett semmi. Sokféleképpen lehetne nevezni ezt az eljárást. A legjobban szándékkal is blöffnek nevezném. De szerintem a budapestiek őszinteséget és nem blöfföket érdemelnek. Mi ezzel az 52 milliárddal természetesen nem számoltunk, ezt a lufit kipukkasztjuk. És szakítunk a költségvetés készítésének eddigi gyakorlatával. Eddig abból indultak ki, mire van pénz. Mi abból indulunk ki, mire van szüksége a budapestieknek. Eddig nagyjából úgy készült ennek a városnak a költségvetése, hogy a városvezetés megszámolta mennyi pénz áll a rendelkezésére – mint látjuk, ehhez még papíron hozzárakott pár tízmilliárdot -, és azt kezdte el szétosztogatni a feladatok között. Mi megnéztük, mire van szüksége ennek a városnak és a városlakóknak, és azzal kalkuláltunk, mennyi pénz kell egy-egy adott terület fejlesztéséhez, a beazonosított problémák megoldásához. A maradékelv helyett tehát a szükségletekből indultunk ki. Persze, hogy mi az, ami igazán szükséges: na ez az igazi, mély politikai, világnézeti kérdés. Ennek a költségvetésnek, mint ahogy az egész politikánknak a fókuszában nem a beton, hanem az emberek állnak. Mert van-e fontosabb az emberi életnél? Van-e fontosabb annál, hogy jobban és tovább éljünk? Ez a költségvetés azt hivatott szolgálni, hogy a budapestiek tovább éljenek, egészségesen éljenek, minőségi életre legyen lehetőségük. Nem hiszem, hogy lenne ennél fontosabb, nemesebb cél.
Kedves képviselőtársaim Az embert a középpontba állító fővárosi költségvetést négy kiemelt területre, négy központi elemre bontottuk. Az ezeken belüli célokat pedig a főpolgármester-helyettesek korábbinál erőteljesebb felelősségvállalásával fogjuk érvényre juttatni. Először is: ez a költségvetés egy szociális és gondoskodó Budapestet épít. A szükséget szenvedő családok és idősek már ebben a fűtési szezonban megkapják a 20 ezer forintos rezsitámogatást. Folytatjuk az álláskeresők ingyenes közösségi közlekedését, és ha a jogszabályok lehetővé teszik elkezdjük sávosan bevezetni a gyerekek ingyenes utazását is. Kétmilliárd forintot költünk a szociális intézményeink felújítására. Iskolán kívüli programok finanszírozásával hozzájárulunk a budapesti gyerekek oktatásásának javításához. És ide, Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes által felügyelt területhez tartozik az is, hogy ennek a költségvetésnek alkalmasnak kell lennie még egy fontos ígéret betartására. Arra az ígéretre gondolok most, amit itt, a Madách téren, még decemberben tettem, több mint 10 ezer embernek. Nekik és mindenkinek, akik velünk együtt hitet tettek amellett, hogy a kultúra nemzeti alap. Egy rossz, a kultúrharc posványában fogant törvény utálatos helyzetet kényszerített Budapestre. Ebben a gyűlöletes, ránk oktrojált helyzetben az a felelősségünk, hogy megvédjük azokat a színházakat, amelyek művészi szabadságát fenyegeti a kormány törvényéből fakadó politikai befolyási szándék. Ez a költségvetés megteremti annak lehetőségét, hogy a Katona, az Örkény, a Radnóti és a Trafó színházakat, valamint a margitszigeti Szabad-tér színpadot állami befolyástól mentes, tisztán önkormányzati finanszírozásba vegyük. Meg kell teremtenünk annak a feltételeit is, hogy a független társulatok számára is biztosítsuk a szabad alkotás feltételeit. Ezzel teljesítjük amit a kultúraszerető budapestieknek ígértünk: megvédjük a színházainkat, amelyek szabadsága veszélybe került. Abból indulunk ki, amit ennek az utálatos törvénynek a logikája diktál, és amire előszeretettel hivatkoztak a Fidesz kultúrharcosai is. Amiben nincs állami pénz, abba nincs is beleszólása az államnak. És pont. Ehhez képest álságos és méltatlan az az ultimátum, ami a színházak finanszírozása kapcsán a kormány, a fővárosi Fidesszel az oldalán megfogalmazott. Semmiféle ultimátumnak, semmiféle zsarolásnak nincs helye, amikor a város sokszínű kulturális élete a tét. Várjuk hát vissza a tárgyalóasztalhoz a kormány képviselőt annak érdekében, hogy a fővárostól elvont pénzek miatt saját hatáskörben finanszírozni nem tudott színházak és a független társulatok működéséről tárgyaljunk tovább.
Tisztelt Közgyűlés Az előttünk lévő költségvetés egy új intézményt vezet be Budapesten. Kerpel-Fronius Gábor felügyeletével létrejön a részvételi költségvetés. Egymilliárd forint felhasználásáról nem a politikusok, hanem maguk a városlakók dönthetnek mostantól. Sok európai nagyváros tapasztalatait felhasználva a budapesti részvételi folyamat keretében módja lesz minden budapestinek megismerkedni a város valós pénzügyi lehetőségeivel, és véleményt nyilvánítani arról, hogyan és mire költsön még a város. A folyamatot online platformok és közterületi részvételi pontok segítik majd. A folyamat hetek belül elindul, a pénz elosztásáról, több körös véleménynyilvánítás után ősszel születhet döntés. Elkezdődik idén az a munka, amelytől a városi közszolgáltatások minőségének javulását várjuk Tüttő Kata főpolgármester-helyettes felügyeletével. A jobb minőséghez, tudjuk, magasabb bérek is járnak. Ennek jegyében sikerült megállapodni a szakszervezetekkel a BKV és az FKF idei béremeléséről, és ezért vezetjük be idén a Budapest pótlékot, amellyel a városért régebb óta dolgozó kollégáink munkáját kívánjuk honorálni. Tisztább várost szeretnénk. A körforgásos gazdaság jegyében azon leszünk, hogy kevesebb hulladék legyen Budapesten, annak egyre növekvő hányadát szelektíven gyűjtsük, és ez a költségvetés megteremti végre a komposztálás elterjesztéséhez szükséges költségeket is. Növelni fogjuk a megújuló energia arányát a távfűtésben, és folytatjuk a kéménymentes Belváros programját. Lesz dolga elég Tüttő Katának. Zöld és klímatudatos város megteremtésében Dorosz Dávidé a feladat. Nem csak a zöldterületeket óvjuk és terjesztjük ki, hanem emberközpontú, gyalogos és biciklibarát közlekedés felé mozdítjuk a várost. A közösségi közlekedés támogatása mellett több zebra, biciklisáv, bicikliút segíti majd, hogy biztonságosabban, egészségesebben és tisztább levegőjű városban élhessünk. Közben nem tagadjuk el a problémákat, Dávid okosabb, pontosabb szmogriadó-rendeletet készít elő, hogy a problémát valódi mélységében lássuk, mert ha a cselekvésben országos törvények megkötik a kezünket, a közvéleményhez kell fordulnunk.
Tisztelt Közgyűlés Miközben mi következetesen az embert választjuk, szeretnék szólni azokról a beruházásokról és fejlesztésekről, amelyek megindításához ezzel a költségvetéssel adhatunk zöld jelzést. Elsőként, és mindenek előtt a Lánchídról. A Lánchíd nem csak Budapest, de ennek az országnak is egyik legfontosabb és legismertebb szimbóluma. A Lánchíd, így március 15-éhez közeledve különösen, emlékeztethet bennünket arra is, hogy volt idő, amikor Magyarországon a tehetős elit saját pénzét sem sajnálta a város fejlesztésére. Volt idő, amikor a hidak építése volt a nemzeti cselekedet, nem az árkok mélyítése. A Lánchíd felújítása elengedhetetlen és halaszthatatlan feladatunk. Meggyőződésem, hogy nem csak a városvezetés feladata, hanem az országvezetésé is. A szükséges előkészületek után a Lánchíd felújítása még idén elkezdődhet. Ezen túl is jelentős közlekedési fejlesztések indulhatnak ebben a költségvetési évben. A 3-as metró felújítása az utasok biztonságát szolgálja, és ennek a beruházásnak része egy régi adósság törlesztése: az aluljárók akadálymentesítése is. A közösségi közlekedésben, ígéretünkhöz híven, a környezetbarát megoldásokat támogatjuk. Gyorsabban szeretnénk ebben haladni még annál is, ahogyan a technológiai fejlődik az elektromos buszok gyártásában és azok árazásában. Ezért idéntől Budapesten a környezetbarát trolihálózat fejlesztésébe kezdünk, ez élvez prioritást a soron következő járműbeszerzésekben. A közlekedés terén emellett ambíciózus, és – tudom – sok vitát is generáló, átfogó változásokba fogunk. Ez egy összetett forgalomcsillapító terv végrehajtását jelenti, a közúti forgalomszervezés és a parkolási szabályozás megújításával. Négy célból tesszük ezt. Egyrészt szeretnénk nullára, igen nullára csökkenti a halálos kimenetelű és súlyos közúti balesetek számát a városban. Ma minden héten meghal egy ember Budapest útjain, és ez tűrhetetlen, számomra elfogadhatatlan adat. Ahogy megtette Osló, ahogy megtette Helsinki, Budapesten is nulla az elfogadható szám. A második cél a közlekedésből fakadó légszennyezettség mérséklése. Minden budapestinek joga van a tiszta levegőhöz, éljen akár a Belvárosban, akkor is. A harmadik cél a komfortosabb és fenntarthatóbb közlekedési formák, mint a gyaloglás, vagy a biciklizés támogatása. A negyedik pedig a város élhető köztereinek gyarapítása. Ezt szolgálja az a komplex forgalomcsillapítási javaslatcsomag, amelyről sokat fogunk még beszélni az előttünk álló hónapokban. Már a nyári időszakban szeretnénk bemutatni, milyen is az, amikor a rakpartokat a városlakók visszafoglalják az autóktól. Idán júliustól augusztusig zölddel, programokkal, vagyis élettel töltjük meg a pesti alsórakpartot. Ragaszkodunk ahhoz az ígéretünkhöz is, hogy kizöldítjük ezt a várost, ehhez évente legalább 15 ezer fa ültetésére van szükség. Végül e helyen is szólnom kell arról, hogy a városvezetés visszavette a felelősséget a budapestiek egészségéért. Ennek jegyében idén, a kerületekkel közösen elkezdődik az a munka, amelynek végén elmondhatjuk majd: megszüntettük Budapesten a diagnosztikai várólistákat a daganatgyanús megbetegedések esetén.
Tisztelt Közgyűlés Ennek a költségvetésnek a fókuszában az ember, a város lakója áll. Ezért okkal hívhatjük ezt az esélyteremtés költségvetésének. Ez a költségvetés a budapestieket négy kiemelt területen szolgálja. Ez egy gondoskodó-szociális város költségvetése. Ez egy zöld-és klímatudatos város költségvetése. Ez a városlakók bevonásának, a városlakók részvételére épülő költségvetés.
És ez a hatékonyan, minőségi módon és megbízhatóan működő város költségvetése. Célja pedig világos és egyértelmű: hogy a budapestiek hosszabban, egészségesebben és jobb minőségű életet élhessenek a városukban. Lehet-e nekünk ma és itt ennél fontosabb? Köszönöm, hogy meghallgattak és kérem a támogatásukat.
|
|
|