A Fővárosi Önkormányzat a Budapesti Történeti Múzeummal és Budapest Főváros Levéltárával közösen támogatja a „Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete” című programot, kezdeményezi Budapesten az áldozatok emlékművének felállítását és hozzájárul az alkotás létrejöttét támogató projektek megvalósításához.
„A háborúk során a civilek ellen elkövetett erőszakos cselekmények közül, bár a társadalmi emlékezet részét képezik, a legkevesebbet a nőkkel szemben elkövetett erőszaktételekről tudunk. A téma még ma is tabukat döntöget, feldolgozása és reprezentációja ritka, kevéssé van jelen a társadalmi diskurzusokban. A Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című projekt célja, hogy társadalmi szinten segítse elő a téma feldolgozását a történeti, művészettörténeti kutatásokra alapozva, a művészet segítségével” – mondta el Népessy Noémi a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója.
A program több egyenértékű szakaszból áll. Az emlékezet-történeti előkészítő szakasz fókuszában az adatgyűjtés, az informálás, a főbb hazai és nemzetközi tudományos eredmények összegyűjtése, széles körű társadalmi megismertetése áll a háborúkban a nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekményekkel a középkortól a 20. század végéig történt esetekkel kapcsolatban. A program fontos részét képezi a források, visszaemlékezések gyűjtése. A témában szerkesztett honlap (www.elhallgatva.hu) tartalmazza a projekt fontosabb dokumentumait, a rendezvények ismertetőit, a témára vonatkozó magyar és nemzetközi tudományos művek bibliográfiáját, forrásait, tudományos munkákat, szépirodalmi műveket, interjúkat, filmeket és korabeli levéltári forrásokat, valamint bemutatja a hasonló nemzetközi kezdeményezéseket is. A honlapon keresztül lehetőség nyílik elsősorban a II. világháborús eseményekkel kapcsolatos magániratok, források, naplók, levelezések, visszaemlékezések beküldésére is. A honlapot és a hozzá kapcsolódó Facebook-oldalt Budapest Főváros Levéltára működteti majd. A magyar nyelvű előadás sorozat történelmi része a háborúkkal járó erőszak történetét ismerteti meg a tatárjárástól napjainkig. A művészettörténeti előadások résztvevői pedig áttekintik a háborúkban megerőszakolt nők megjelenítésének típusait a történeti előzményektől a kortárs, konceptuális vagy több nézőpontot érvényesítő ábrázolásokig, elemzik a köztér és emlékmű jelentését és annak változásait.
Egy közösség életét döntően meghatározza, hogy miként emlékszik a történetére, a közösséghez tartozók történeteire. A rendszerváltás óta sokszor, sokféleképpen, többnyire szenvedélyektől telten, indulatosan beszélünk a múltunkról - egyre többször kizárólagosságra törekedve és versengve. – hangsúlyozta Kerpel-Fronius Gábor, Budapest okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettese. Hozzátette: Fontos, hogy sokfelől tépett és szaggatott közösségünk emlékezetében olyan pontokat találjunk, amelyek inkább összekötnek mint szétválasztanak. Ezért örömmel tölt el, hogy a közgyűlésben a háborúkban megerőszakolt nők emlékművéről szóló határozat egyhangú szavazással ment át, azaz közös politikai akarat van mögötte.
Az Állandó Bizottság (András Edit művészettörténész, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet, Kenyeres István történész, levéltáros címzetes egyetemi tanár, a Budapest Főváros Levéltár főigazgatója, Mélyi József művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, Népessy Noémi történész, közgazdász, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója és Pető Andrea történész, az MTA doktora, a Central European University egyetemi tanára) által felügyelt előkészítés után kerül sor a művészeti pályázat kiírására, amely a ma emberének megfogalmazott, nemzetközi összefüggésben is értelmezhető, vagy akár példát mutató, újszerű vizuális nyelvet használó, színvonalas mű vagy művek létrehozását célozza. Az Állandó Bizottság munkáját Szakértői Testület segíti, melynek tagjai jelenleg Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, Erő Zoltán, Budapest főépítésze, Földváryné Kiss Réka történész, néprajzkutató, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, Kunt Gergely társadalomtörténész, Miskolci Egyetem, Nagy Pintér Jolán, Gulag Alapítvány, Pótó János történész, MTA (jelenleg ELKH) Történettudományi Intézete, Róka Enikő művészettörténész, muzeológus, Kiscelli Múzeum-Fővárosi Képtár, Skrabski Fruzsina dokumentumfilmes, producer, Magyar Filmakadémia, Turai Hedvig művészettörténész, műkritikus, International Business School). A nyertes pályamunka nyomán ez a budapesti kezdeményezés felkerülhet a kortárs nemzetközi művészeti élet térképére.
A honlap, a visszaemlékezések, a dokumentumok gyűjtése, a konferenciakötet, az előadás videók és podcastok segítségével mindenki számára hosszú távon elérhető infrastruktúra jön létre, mely nemcsak a széles nagyközönségnek szól, hanem a későbbiekben az egyetemi oktatásban is használható, illetve későbbi kutatási és művészeti projektek alapjául szolgálhat” – nyilatkozta Kenyeres István történész, a Budapest Főváros Levéltára főigazgatója.
A művészeti pályázatra beérkezett pályaművekből, makettekből és dokumentumokból rendezendő kiállítás bemutatja, hogy a pályázó művészek milyen irányokból közelítették meg a pályázati felhívásban megadott témát, arra milyen válaszokat adtak.
A projekt a lehető legnagyobb társadalmi nyilvánosság előtt zajlik majd, 2020. augusztus 4-én indul a honlap megjelenésével, és 2023. tavaszán zárul az emlékmű avatásával és a BTM-kiállítással. A pandémiás helyzetre való tekintettel, amennyiben ez szükséges, az eseményeket online formában követhetik az érdeklődők.
