Az M3-as metró felújításánál 12 liftet építünk, ez éppen tizenkétszer annyi, mint amennyit az M2-es metró rekonstrukciója során létesítettek. Vizsgáljuk, hogy a mozgáskorlátozottak érdekében a Kálvin téren is épülhessen felvonó – mondta szokásos pénteki sajtótájékoztatóján, az idei első Budapestinfón Tarlós István főpolgármester. Közölte: további 26 új CAF-villamos és 21 új Skoda-Solaris troli érkezhet Budapestre, a fővárosi hajléktalanprobléma kezelésére pedig ad hoc munkacsoport jött létre. A városvezetés minden fővárosi háztartásba kiadványt juttat el, amelyben beszámolnak a 2010 óta megvalósult, és a belátható időben megvalósuló, elinduló fejlesztésekről.
Az M3-as metró felújításánál 12 liftet építünk, ez éppen tizenkétszer annyi, mint amennyit az M2-es metró rekonstrukciója során létesítettek. Vizsgáljuk, hogy a mozgáskorlátozottak érdekében a Kálvin téren is épülhessen felvonó – mondta szokásos pénteki sajtótájékoztatóján, az idei első Budapestinfón Tarlós István főpolgármester. Úgy fogalmazott: erkölcstelennek tartja, hogy olyan „örökösen handabandázó szájhősök" kezdeményeznek hangoskodva népszavazást a metró akadálymentesítéséről, akik megbukott vezetőként 250 milliárd forint adósságot hagytak a városra, benne a BKV közel 80 milliárdos működési adósságát, akik az M2-es metró felújításánál összesen egy liftet építettek, és most olyan jogszabályra hivatkoznak, ami annak idején egyáltalán nem ajánlás volt, hanem ugyanúgy hatályos törvény, mint ma. A főpolgármester hangsúlyozta: az az állítás is hamis, hogy 2006 és 2010 között az állam több pénzt adott helyi közösségi közlekedésre mint 2010 után. A BKV kimutatása szerint az állam 2006 és 2010 között erre mindösszesen 188 milliárd forintot biztosított, míg 2010 után 217 milliárdot. Hozzátette: lobbihatékonyságot hiányolnak, „miközben jól tudják, hogy ők maguk az előszobákig sem jutnának el".
Tarlós István elmondta: a jelen formában népszavazásra javasolt kérdésre esetleg eredményesen adott válaszok semmi esetre sem jelentik liftek építésének a kötelezettségét. Erre a kérdésre olyan válasz nem adható, amiből ez következne – mutatott rá. „A kezdeményezés nyilvánvalóan képmutató, nem előre, hanem inkább hátramozdítja az ügyet, de lehet, hogy ez is a cél" – jegyezte meg. Mint mondta, ismert maga a felújítási kényszer, de ugyanúgy ismertek a város forrásainak a szűkösségei is, és „csak" 20 milliárdos többletköltséget emlegetnek. „Olyan ez, mintha valaki kinyomna egy 200 kilós súlyt, de a rekordhoz pusztán öt kiló hiányozna, és mindenki azt kiabálná: hogy lehet az, hogy ezzel a nyavalyás öt kilóval nem vagy képes megbirkózni a rekord érdekében." Hangsúlyozta, a főváros teljesítőképességének határáról van szó. Feltette a kérdést: amennyiben a legmagasabb szintű akadálymentesítést nem tudják biztostani (amit egyébként semmilyen jogszabály nem ír elő), akkor maradjon el a metrófelújítás? Felelős városvezetés ilyen döntést nem hozhat – hangsúlyozta. A népszavazás kezdeményezői elérhetik, hogy veszélybe sodorják a további metrószakasz felújítását, hiszen fedezet nélkül kellene kötelezettséget vállalni – fejtette ki. Tarlós István hangsúlyozta: folyamatosan dolgoznak az akadálymentesítés további javítása érdekében, az Egyenlő Bánásmód Hatósággal és az érintettekkel is tárgyalnak. „Nem rajtunk múlik, nem szándék vagy empátia hiánya, hogy az akadálymentesítés még jobb minőségű legyen, hanem egy arányos pénzügyi és műszaki gondolkodás kényszerű eredménye" – nyomatékosította.
A főpolgármester beszél arról is, hogy az M3-as metró középső és déli szakaszai állomásainak felújítására vonatkozó tenderen eredményes eljárás esetén júliusra várható szerződéskötés. Az északi szakasz lezárásával és pótlásával kapcsolatban megjegyezte, hogy elmaradt a káosz, bár semmi akadálya, hogy „valaki minden nap kiálljon az Árpád hídhoz és nevetségessé tegye magát".
Árvízvédelem
A főpolgármester beszámolt róla, hogy a csillaghegyi öblözet árvízvédelme ügyében az általa összehívott tudós bizottság folytatja a munkáját. „A Fővárosi Közgyűlés sok mindenre nyitott, semmi mást nem akarunk, mint ezt a problémát megoldani. Arra is nyitottak vagyunk, hogy a védmű a kerítések nyomvonalában épüljön" – jegyezte meg. Emlékeztetett rá: öt éven keresztül nem arról folyt a vita, hogy a parti változat esetén hol épüljön a védmű, hanem arról, hogy a parti változat legyen vagy a Nánási út – Királyok útja nyomvonal. Kitért rá, hogy a Főváros kezdeményezésére az FCSM rendelt még egy, minden eddiginél részletesebb összehasonlító tanulmányt a Nánási úti nyomvonalról, ez február végéig várhatóan elkészül, a tudós bizottság pedig meg fogja vitatni, ennek függvénye a végleges döntés. Hozzátette: az Aranyhegyi-árok védelmének kiépítése a legközelebbi jövőben megtörténik. „Hallhattak zavarkeltő híreket, hogy újra kell terveztetni, de ebből egyetlen szó sem igaz, egy formáljogi eljárás indult, hivatalból. Annyi volt a probléma, hogy az FCSM úgy bontotta szakaszokra a tendereket, ami nem felelt meg a közbeszerzési előírásoknak, ezért egy minimális, 2,5 milliós bírságot szabták ki a cégre. Szó nincs újratervezési kényszerről, ezek engedélyezett tervek, a kivitelezési munkák elkezdődhetnek és el is fognak kezdődni" - mondta. Hangsúlyozta, hogy az Aranyhegyi-árok védelme óriási előrelépés lesz, megtörténik a pünkösdfürdői védmű magasítása és a Barát-patak torkolati műtárgyának a megépítése. Hozzátette: az sem zárható ki, hogy a parttal párhuzamos védműszakaszt meg sem kell építeni, „nem biztos, hogy így lesz, de ez is felmerült".
A főpolgármester elmondta: január végéig kapja meg az érintettektől az írásos jelentést arról, hogyan halad az árvíz elleni védekezés előkészítése. „A jogszabályoknak megfelelően mintegy két tucat utasítást adtam ki, hogy az előkészületek határidőre történjenek meg, ahol pedig már megtörténtek, ott ezeket ellenőrizzék, minden feladatnak megvan a nevesített felelőse és határideje" – közölte.
Villamos- és trolibeszerzések
Folytatódik az új közösségi közlekedési járművek beszerzése: további 26 új CAF-villamos és 21 új Skoda-Solaris troli érkezhet Budapestre – jelentette be Tarlós István. Hozzátette: a BKK támogatási kérelmét befogadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, így új villamosok beszerzésére 17,6 milliárd, új trolikra pedig 3,8 milliárd forint áll rendelkezésre.
A CAF-fal megkötött szerződés 124 alacsonypadlós villamos beszerzését teszi lehetővé. Ezek közül 47 már közlekedik Budapesten. Az új megrendelés 26 újabb járműre vonatkozik – ezek 2019 február és 2020 március között érkezhetnek –, ezen felül további 51 jármű opcionális megrendelésére és lehívására is lehetőség van 2021 decemberig.
A Skoda-Solaris konzorciummal megkötött szerződés összesen 108 db alacsonypadlós troli beszerzését teszi lehetővé, ebből 36 db már közlekedik Budapesten. Az új trolikat 2018 szeptembere és 2019 januárja között szállíthatják le.
Tarlós István hangsúlyozta: mindezzel 2019 végéig a 2010-re szinte teljesen leamortizálódott járműállományból a villamosok nagy részét, a buszok és trolik esetében pedig a teljes jelenlegi állományt lecserélik.
Hajléktalanügy
A fővárosi hajléktalanprobléma kezelésére ad hoc munkacsoport jött létre, amelyben részt vesz az alapvető jogok biztosa, a budapesti rendőrfőkapitány és helyettese, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának vezetője, a máltai szeretetszolgálat budapesti elnöke és a főpolgármester. Tarlós István elmondta: a hajléktalanprobléma kezelésének olyan módját akarják kidolgozni, ami biztosítja a szociális és humanitárius követelmények érvényesülését, de egyben azt is, hogy a város frekventált pontjai, főként a százezrek által használt aluljárók „a funkciójuknak megfelelő állapotba kerüljenek, és ne keltsék végső során a város rossz hírét". A főpolgármester emlékeztetett rá, hogy 2012-ben – miközben az ellátás minden feltételen jelentősen javítottak – a forgalmas aluljárókban és frekventált pontokon ezt sikerült elérni, de az akkori ombudsman kezdeményezése alapján „sikerült ezt a helyzetet teljesen felborítani és a korábbi állapotokat visszarendezni".
A főpolgármester képmutatásnak nevezte, hogy évek óta folyik a hajléktalanok hergelése és a közvélemény valótlanságokkal történő félrevezetése az ügyben. Emlékeztetett rá, hogy 2010 óta bővítették a férőhelyek számát, komfortosították a szállókat, kórházat alakítottak ki a hajléktalanoknak. A szakmai véleményekre hivatkozva kijelentette: ma csak az nem részesül a hajléktalanellátásban, aki nem fogadja azt el. Kitért rá, hogy jelenleg 400 üres hely van a hajléktalanszállókon, visszautasította és megengedhetetlennek nevezte az olyan nyilatkozatokat, miszerint épeszű ember nem megy be ezekere a szállókra. Emlékeztetett rá, hogy a továbbra is hatályos a főváros rendeletének az a része, amely a szabálysértési törvény felhatalmazása alapján egyes közterületeken tiltja az életvitelszerű ott-tartózkodást – a Kúria csak a kerületi szabályokat találta jogsértőnek, amiket kötelező volt beemelni a fővárosi jogszabályba –, de „az alkalmazás kíván megerősítést".
Budapest kiadvány
Minden budapesti háztartásba eljuttatja a Főváros azt a kiadványt, amelyben beszámol a városvezetés a 2010 óta megvalósult, és a belátható időben megvalósuló, elinduló fejlesztésekről – mondta Tarlós István. A Fővárosi Közgyűlés erről tavaly döntött, a feladattal a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. bízta meg, a beszámoló a Főváros hivatalos honlapján is elérhető (a kiadvány itt tölthető le). A főpolgármester hangsúlyozta: a kiadványban semmilyen pártpolitika nincs, „egyszerűen beszámolunk arról, ami a város érdekében 2010 óta történt". A kiadvány elkészítésének és terjesztésének összköltsége nettó 23 millió forint.
BKV-béremelés
Átlagosan 12%-os béremelés várható a BKV-nál, az erről szóló megállapodást a három meghatározó szakszervezet közül a két nagy már aláírta, a Nemes Gábor vezette kisebb viszont még nem. A főpolgármester kiemelte, hogy a béremelés nagyobb mértékű, mint az állami cégeknél három évre adott emelés arányos része. A megállapodást a Fővárosi Közgyűlés január végi ülésén fogja jóváhagyni, „ha a dolgozók nem kapják meg időben, azt kizárólag Nemesnek köszönhetik", a béremelés forrását a Főváros „saját erejéből kiizzadja" – mondta a főpolgármester.
Duna-Buda tervpályázat
Eredményt hirdettek a budai Duna-part megújítására vonatkozó pályázaton, a Felhévíz és a Műegyetem közötti négy rakpartszakasz terveztetésére. Mártonffy Miklós, Budapest főépítésze a sajtótájékoztatón elmondta, hogy 110-en vették ki a pályázatot, és végül összesen két, rendkívül színvonalas pályamű érkezett be. Emlékeztetett rá, hogy a pesti Duna-part megújítására vonatkozó első pályázatot 2015-ben folytatták le, az engedélyezési szakasznál tartanak, hamarosan meglesznek az engedélyek, a megvalósítás a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoktól függ.
