Több mint húsz napirendi pontot tárgyalt meg 2017. február 22-i, rendes ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Elfogadták Budapest 2017. évi költségvetését 381,4 milliárdos főösszeggel. A közgyűlés felhatalmazta a főpolgármestert, hogy folytasson tárgyalásokat a BOM-mal és a kormánnyal a budapesti olimpiai pályázat további sorsáról, „a megszűnt nemzeti konszenzusra tekintettel". Metrókorrupciót vizsgáló munkacsoportot hoztak létre, valamint döntöttek arról, hogy a XII. kerületben lesz Tolsztoj tér.
Elfogadta a Fővárosi Önkormányzat idei összevont költségvetését a Fővárosi Közgyűlés 19 igen, 10 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett. A rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 256 milliárd 290 millió 892 ezer forintban, kiadásait 381 milliárd 457 millió 690 ezer forintban állapítja meg. Az így keletkező 125 milliárd 166 millió 798 ezer forintos hiányt az előző év költségvetési maradványának - 17 milliárd 786 millió 763 ezer forintos - igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 56 milliárd 495 millió 782 ezer forintból, valamint a lekötött bankbetétek megszüntetéséből - 50 milliárd 884 millió 253 ezer forint - finanszírozzák.
Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes a vitában azt mondta: a Főváros helyzete jobb, mint tavaly, de továbbra is igen feszített a költségvetési helyzete. Kitért rá, hogy idén is az iparűzésiadó-bevételek növekedésével számolnak, ami mozgásteret jelent az önkormányzatnak. Hozzátette: a Főváros működési többlete nem elég a kívánatos fejlesztések teljes finanszírozására, ezért szükség van hitelfelvételre. Rámutatott, hogy a költségvetési főösszeg magasabb, mint tavaly, ami elsősorban a fejlesztések növekedése miatt van.
Olimpiai pályázat: Tarlós a MOB-bal és a kormánnyal tárgyal
Hosszas vita után – 19 igen, 8 nem szavazattal – úgy döntött a Fővárosi Közgyűlés, hogy felkéri a főpolgármestert, folytasson tárgyalásokat a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a magyar kormánnyal annak tisztázása érdekében, hogy a megszűnt nemzeti egységre tekintettel van-e értelme Budapest 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai rendezésre vonatkozó pályázatát fenntartani. A Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok által jegyzett előterjesztés szerint „a pályázat mögött ezidáig fennállt nemzeti egység és konszenzus felbomlott, ezért a felelősség mindazokat a pártokat és politikusokat terheli, akik a korábbi években támogatták a budapesti olimpia rendezését, és most alkalmi politikai haszonszerzés reményében korábbi véleményükkel szembefordultak, ezzel felszámolták a korábban fennállt politikai konszenzust, és elárulták a budapesti olimpia ügyét".
Összefogás és egység nélkül nincs esély arra, hogy Budapest elnyerhesse a 2024-es olimpia megrendezését - jelentette ki Fürjes Balázs, a budapesti olimpiai pályázat vezetője a közgyűlés ülésén. Úgy fogalmazott: az olimpiai pályázat egységben indult – ha ez nem lett volna, akkor lett volna szükség népszavazásra –, soha ilyen közel nem volt hozzánk a világverseny, mint most, „Budapest lehetett volna az új Barcelona". Emlékeztetett rá, hogy a fővárosi képviselők 2015-ben példaértékű egyetértésben határoztak az olimpiai pályázatról. „Az összefogás eltörött, ha nem áll helyre, semmi esélyünk nincs" – jegyezte meg.
Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke a közgyűlés előtt tartott felszólalásában arról beszélt: az olimpiai pályázat kapcsán most az a kérdés, hogy az egység felbomlása után „fel tudunk-e állni a sérülés után". Együtt küzdöttünk, felkészültünk, minden adott volt a sikerre, de a végső megmérettetés előtt megsérültünk – jegyezte meg. Hangsúlyozta: el kell dönteni, hogy fel tudunk-e állni és túl tudunk-e lépni a sérüléseinken. Ha igen, van még miről beszélni. Megjegyezte, hogy a kérdésben csapatra van szükség, közösen kell megtalálni a választ a mostani sérülés után. Borkai Zsolt azt kívánta, hogy ez így legyen, mert ez szolgálja Magyarország érdekeit.
Tarlós István főpolgármester a napirend vita végén, zárszavában elmondta: 2008-2009-ben sokkal rosszabb volt a város és a BKV pénzügyi helyzete, mint ma, ehhez képest abban az időszakban „a jelenlegi ellenzéki garnitúra derékhada" nyilatkozataiban, valamint a közgyűlés döntéseivel támogatta a budapesti olimpiarendezést. A főpolgármester hosszan idézte elődje, Demszky Gábor számos olimpiapárti nyilatkozatát, miszerint az olimpiarendezés „vissza nem térő lehetőség lenne a fővárosnak és az országnak", „a Főváros jó pályázatot tud beadni", „az olimpiarendezés óriási kiugrási lehetőség", „az olimpia ugyanolyan esélyt jelent a városnak, mint az uniós támogatások". Tarlós István emlékeztetett arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés Demszky idején több határozatot hozott arról, hogy előkészíti a 2020-as budapesti olimpiai pályázatot, ezt az akkori főpolgármester mellett számos jelenlegi ellenzéki képviselő – egyebek mellett Horváth Csaba és Gy. Németh Erzsébet – is megszavazta. Semmiféle népszavazási kezdeményezésről egy árva szó sem hangzott el részükről – hangsúlyozta. Tarlós István bírálta Demszkyt és a volt főpolgármester egykori helyettesét, a szocialista Horváth Csabát, amiért kivonják magukat a felelősség alól – akár az olimpiarendezés, akár a 4-es metró ügyében.
A főpolgármester azt is mondta: furcsállja, hogy miután a Momentum Mozgalom azt a népszavazási kérdést tette fel, hogy vonják vissza az olimpiai pályázatot, most azt kezdi követelni, hogy vissza ne merjék azt vonni. Tarlós István azt is megjegyezte: nem a Momentum Mozgalmat kell hibáztatni, hanem az álláspontjukat megváltoztató ellenzéki pártokat.
Metrókorrupciót vizsgáló munkacsoportot hoztak létre
Az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a budapesti 4-es metró beruházásáról szóló jelentéséhez kapcsolódóan korrupciót vizsgáló munkacsoport létrehozásáról döntött a Fővárosi Közgyűlés, a testületnek május 31-ig kell elkészítenie jelentését. A metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport feladata annak kiderítése, hogy kik szerepelnek a metródossziéban, továbbá kik a felelősök és hová kerülhettek az eltűnt pénzek. A Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok által jegyzett javaslatot 27 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el.
Az öttagú testület tagjai: Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), Orbán Gyöngyi (Fidesz-KDNP) Geiger Ferenc (civil szervezetek), Karsay Ferencet (Fidesz-KDNP) és Tokody Marcell (Jobbik). Az első három képviselő tagja volt az Alstom metrókocsik beszerzését vizsgáló ideiglenes bizottságnak. A testület elnökének Borbély Lénárd csepeli polgármestert választották, aki az Alstom-vizsgálóbizottság elnöke is volt.
Tolsztoj tér lesz a XII. kerületben
Lev Tolsztoj orosz író nevét veszi fel a XII. kerületben a Németvölgyi út és a Bürök utca kereszteződésénél újonnan kialakítandó tér – döntött egyhangúlag a közgyűlés, elfogadva a kerület kezdeményezését. A téren állítják fel Grigorij Potockij moszkvai szobrászművész Lev Tolsztojt ábrázoló mellszobrát, amelyet az alkotó a Jóság Alapítvány közreműködésével ajándékozott a XII. kerületi önkormányzatnak. A műalkotást és az új teret márciusban avathatják fel.
A közgyűlés arról is döntött, hogy a II. kerületi Pasaréti úti teniszcentrum mellett található névtelen közterületet Körmöczy Zsuzsa lépcsőnek nevezik el minden idők legsikeresebb magyar teniszezőjéről, a II. kerület díszpolgáráról.
Nincs döntés a Rác fürdőről
Nem született döntés a közgyűlésben arról, hogy koncepcionális döntést hozzanak a Rác fürdő projektnek a Főváros részéről történő lezárásáról. A javaslat első körben nem kapta meg a minősített többséget, második körben pedig visszavonták az előterjesztést.
