A 4-es metró szabálytalanságairól szóló uniós OLAF-jelentésben szereplő, 78 kifogásolt szerződés dátumait ismertette Tarlós István szokásos pénteki sajtótájékoztatóján, a Budapestinfón. A főpolgármester által említett szerződések 2004 és 2009 között születtek.
Egyetlenegy köttetett a jelenlegi városvezetés hivatalba lépése (azaz 2010) után, 2012 decemberben, Tarlós István ezzel kapcsolatban idézte az OLAF-jelentést: „javasolt annak figyelembe vétele, hogy ez a szabálytalanság egy sokkal súlyosabb szabálytalanságra vezethető vissza, számos vállalkozó és a felügyeletükkel megbízott cég közötti összeférhetetlenségből adódóan”. Mint mondta, 2006 júniusától 2012 december végéig egy – a főpolgármester által szándékosan nem nevesített – cég volt a beruházás úgynevezett FIDIC-mérnöke, ezen időszak alatt a mérnök szerepét egy olyan vállalat töltötte be, amely komoly összeférhetetlenségben állt több kivitelezési alvállalkozóval. 2012 júniusban a BKV DBR Metró Projekt Igazgatósága nyílt eljárást indított egy FIDIC-mérnöki szerződés megkötésére, de ez sikertelennek bizonyult, mert az egyetlen érvényes ajánlat összege 5,5 milliárd forint volt, míg az erre előirányzott költségvetés 1,7 milliárdot tartalmazott. 2012 szeptemberében a BKV DBR Metró Projekt Igazgatóság ismét nyílt eljárást kezdeményezett, amelyre 3 ajánlat érkezett. A legalacsonyabb költséggel járó ajánlat odaítéléséről szóló döntést a korábbi mérnök tulajdonosa vitatta, a BKV DBR Metró Projekt Igazgatóság nemzetgazdasági érdekre hivatkozva a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélyét kérte, hogy a legalacsonyabb ajánlatot tevővel írhasson alá szerződést, de ezt a KDB elutasította. Végül 2012 decemberében – egy kormányhatározatot alapul véve – lépte meg nemzetgazdasági érdekből a Főváros, illetve a BKV azt, hogy úgynevezett in-house céget jelölt ki erre a munkára. A főpolgármester elmondta: az OLAF valóban kifogásolta a közbeszerzési eljárás elhagyását, ugyanakkor hozzátette, figyelembe kell venni, hogy egy rendkívül súlyos szabálytalanságot szüntetett meg ezzel a Főváros, illetve a BKV.
Tarlós István ismét hangsúlyozta, hogy szükségesnek tartaná a teljes OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatalát, ezt azonban korábban a Miniszterelnökség és az adatvédelmi biztos sem javasolta, nyomozati érdekből, illetve személyiségi jogokra hivatkozva. A főpolgármester érthetetlennek nevezte, hogy „van egy uniós szervezet, amely vizsgálatot végez uniós pénzekről, erről készít egy jelentést, amelyben súlyos megállapításokat fogalmaz meg. Ez a szervezet mindenki másnál jobban ismeri az uniós szabályokat. Miért nem hozza nyilvánosságra saját jelentését?” – tette fel a kérdést. A főpolgármester sajtótájékoztatója közben – mint azt Tarlós István be is jelentette – a Miniszterelnökség a kormany.hu honlapon nyilvánosságra hozta az eredeti, angol nyelvű OLAF-jelentést. Tarlós István úgy fogalmazott: a jelentés nyilvánosságra kerülésével „mindenki ellenőrizheti, valósak-e azok az adatok, amelyeket elmondtam”.
A főpolgármester elmondta: a metróépítést lebonyolító DBR Metró Projekt Igazgatóság szerint a maximálisan várható uniós büntetés összegéből 17 milliárd biztosan védhető, „ebből vitatni is kell, amit lehet”. Hangsúlyozta: egyelőre arról sincs döntés, hogy bármennyit vissza kellene fizetni. Ha lesz ilyen döntés, akkor is hosszú, évekig tartó jogi egyeztetés kezdődik. Ha az OLAF észrevételei között lesz olyan, ami büntetőeljárást eredményez, csak azokat követően indulhatnak a polgári peres eljárások, amik szintén éveket vesznek igénybe.
A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság 2009-es határozatával 11 szerződést eleve törölni kellett a 4-es metró támogatható projektköltségek közül, szabálytalanság miatt, ez összesen 56 milliárd forintot jelentett. Beszámolt arról is, hogy ellenzéki képviselőként még 2006 októberében azt javasolta a Fővárosi Közgyűlésben, hogy a metró alapszerződéseket és a 4-es metróval kapcsolatos összes szerződésmódosítást aláírás előtt terjesszék elfogadásra a közgyűlés elé. A várost akkori vezető MSZP-SZDSZ-koalíció ezt élből leszavazta, ellene szavazott Demszky Gábor, Horváth Csaba és Gy. Németh Erzsébet (utóbbi akkor a szocialisták fővárosi frakcióvezetője volt). Tarlós István kitért Horváth Csaba korábbi nyilatkozatára, miszerint ő intakt az ügyben, hiszen később lett főpolgármester-helyettes, mint hogy a szerződéseket kötötték, ugyanakkor hozzátette: akik még később kerültek ide, azoknál erős a gyanú, hogy erősen érintettek lehetnek. „Épelméjű általános iskolás ilyen eszmefuttatást nem vezet le” – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Tarlós István. Hozzátette: nem volt igaz, amit Horváth Csaba állított, hiszen az OLAF által súlyosan kifogásolt két tucat BKV tanácsadói szerződést 2006-09 között kötötték, ekkor pedig Horváth főpolgármester-helyettes volt. „Ennyit a szavahihetőségről” – fogalmazott Tarlós István.
Demszky Gábor, korábbi főpolgármester az ügyben „pikírt és frivol megjegyzéseket tett, amire mindig is hajlamos volt, és azon értetlenkedett, mi az a 82 milliárdos összeg, amennyivel 2010 után megnőttek a költségek” – mondta Tarlós István. Hangsúlyozta: a Demszky által idézett számok „nem léteznek”. Emlékeztetett rá, hogy 2011 januárjában a 4-es metró bekerülési költsége nem a Demszky által említett 452 milliárd volt, hanem 406 milliárd. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Hivatalos igazolása is azt támasztja alá, hogy a 2012-es vállalkozói követelések mind az elhibázott eredeti szerződéses konstrukció következményei, a követelések benyújtásának jogalapja a 2004-09 között megkötött vállalkozási szerződésekre vezethető vissza. Tarlós István beszélt arról is, hogy Demszkyéktől az új városvezetés 1166 darab vállalkozói többletkövetelést kapott örökül, amelyek közül még ma sincs mindegyik rendezve. „Ez a mi időnkben jelent meg, de az a svindli az egészben, hogy nem akkor képződött” – jegyezte meg Tarlós István.
A 4-es metró második szakaszáról szólva a főpolgármester úgy fogalmazott: „Andersen meséket lehet erről hallani”, de arra sosem volt uniós támogatási szerződés, 2009 októberében Demszky csak arra kért felhatalmazást a közgyűléstől, hogy a kormánnyal tárgyaljon a finanszírozás hátteréről. A 4-es metró második szakasza akkori áron 167 milliárd forintba került volna, ehhez képest 2010-ben 250 milliárdos adósságcsapdában hagyták a várost, és az is tudható volt, hogy még az első szakasz 2010 végi befejezési határideje sem lesz tartható, és arra sem volt meg a teljes fedezet. Tarlós István emlékeztetett rá: a második metrószakaszra soha nem adott be senki uniós támogatási kérelmet, 2010 decemberére lejárt a szakasz vasúthatósági engedélye, egyetlen vonal kiviteli terv sem volt. „A második szakaszt még papíron sem készítették elő. A mostani városvezetés hivatalba lépésekor még a metró első szakasza is messze volt a befejezéstől, annak sem volt meg a teljes fedezete, a második szakasz költségét az uniós KÖZOP programba sem lehetett beemelni, akkora tételt jelentett volna, a BKV járműállománya teljesen elhasználódott, a város adósságállományban állt, hitelképtelenül. Miről beszél Demszky, amikor a metró második szakaszát emlegeti?” – fogalmazott Tarlós István. Hozzátette: a 4-es metró második szakaszánál fontosabb a 3-as vonal felújítása és a BKV járműállományának további cseréje.
A főpolgármester kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy a csillaghegyi öblözet árvízvédelmi terveiről hamarosan lakossági fórumot tartanak a tervező és a Műegyetem részvételével, „ott minden ki fog derülni”.
Szintén kérdésre válaszolva közölte: személyesen intézkedett, utasítva a cégvezetőket, hogy kezdjék meg a korábbi ónos eső és havazás következtében eljegesedett busz- és villamosmegállók síkosságmentesítését. „Mások helyett is elnézést kérek a budapestiektől, magam sem értem, hogy ez a helyzet miként állhatott elő” – tette hozzá.
A szocialista Horváth Csaba nyílt levelével kapcsolatban – újságírói kérdésre – azt mondta: a képviselő korábban „két kézzel megszavazta” a most általa hirtelen ellenzett budapesti olimpiarendezést. Tarlós István feltette a kérdést, hogy az olimpiát ellenzők miért most kezdenek aláírást gyűjteni, miért nem tették korábban, 2015 végén, amikor a Fővárosi Közgyűlés döntött a budapesti pályázatról. A főpolgármester hangsúlyozta: a népszavazást nagyon fontos intézménynek tartja, „ha összegyűlnek az aláírások, és lesz egy népszavazás, az eredményét szalutálva fogom elfogadni, a nép döntését kritika nélkül tiszteletben fogom tartani”. Kitért rá, hogy az olimpiai népszavazásról a szocialista képviselő is benyújthat előterjesztést a közgyűlésben, „ne a főpolgármestert utasítgassa, arra nincs mandátuma”.
Újságírói kérdésre a főpolgármester közölte: utasítást adott a fővárosi szmogriadó-rendelet módosításának előkészítésére. Emlékeztetett rá, hogy a vonatkozó háttérjogszabályok módosítását már évekkel ezelőtt kezdeményezte a Miniszterelnökségen.
