Elkészült a Főváros OLAF-vizsgálattal kapcsolatos véleménye, amelyet február 28-ig eljuttat a Miniszterelnökségre – jelentette be Tarlós István. A főpolgármester elmondta: több megállapítást vitatnak, és abban próbálják segíteni a kormányt, hogy jelentősen kisebb mértékű pénzügyi korrekcióról állapodhasson meg az Európai Bizottsággal. A Fővárosi Közgyűlés várhatóan jövő szerdai ülésén dönthet a budapesti olimpiai pályázat visszavonásáról. Az olimpiával kapcsolatban a Főváros egy fillért sem költött, egy számlát sem fizetett ki, egy szerződést sem kötött, egy megrendelést sem adott.
Elkészült a Főváros véleménye az OLAF-jelentéssel kapcsolatban, a dokumentumot február 28-ig eljuttatják a Miniszterelnökségre – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján, a Budapestinfón Tarlós István főpolgármester. Megjegyezte: az ügyben „abba kellene hagyni a halandzsázást, a vélemények ütköztetését, a jelentés hetek óta rendelkezésre áll, érdemes lenne elolvasni, az abban szereplő számokat angolul és magyarul is ugyanúgy írják le, felesleges fordítási bizonytalanságok mögé bujkálni." Hangsúlyozta, hogy a 4-es metró ügyében 2010 előtt és után hozott intézkedéseket nem lenne szabad összemosni.
Az OLAF-zárójelentésben feltárt kapcsolatos hiányosságok, szabálytalanságok tekintetében megállapítható, hogy azok meghatározóan a 2003-ban kezdődött metróprojekt előkészítéséhez, illetve egyetlen kivétellel 2004 és 2009 között megkötött szerződésekhez köthetők, ezzel kapcsolatos felelősség nem a jelenlegi önkormányzatot terheli – hangsúlyozta Tarlós István. Hozzátette: az OLAF-jelentés igazságügyi természetű – tehát csalással, hűtlen kezeléssel és korrupcióval kapcsolatos – megállapításai nem érintenek 2010 utáni időszakra vonatkozóan fővárosi önkormányzati vagy a projekt irányításában résztvevő személyeket. Annak ellenére, hogy az OLAF-zárójelentés alapján kizárható a jelenlegi közgyűlés felelőssége a bűncselekmények tekintetében az M4-es projekt kapcsán, fontosnak tartjuk – hangsúlyozta a főpolgármester –, hogy segítsük a kormányt az Európai Bizottsággal történő, pénzügyi és költségvetési szempontból legkedvezőbb tárgyalási pozíció kialakításában, hiszen a bizottság döntésétől függ, hogy a projekt alkalmazásánál alkalmaz-e korrekciókat vagy visszafizetési kötelezettséget a magyar állam terhére, a Kohéziós Alapból. – Kötelességünk minden forintért megküzdeni, függetlenül attól, mikor, kinek a „bűne" vagy hagyatéka a dolog – emelte ki. Közölte: a Főváros olyan javaslatokat igyekezett tenni, hogy azok alapján a kormány jelentősen kisebb mértékű korrekcióról egyezhessen meg a bizottsággal.
A főpolgármester kitért rá: az OLAF-zárójelentésben szereplő összeg jelenleg tartalmazza azokat a tételeket, amelyeket korábban már kivettek az EU-források finanszírozhatóságából – például az Európai Bizottság 2009-ben hozott döntése alapján, illetve a 2015-16-os határozatok szerint –, valamint azokat az összegeket is, amelyeket a korábban lefolytatott hazai ellenőrzések alapján visszafizettettek vagy a visszafizetés folyamatban van. „Megítélésünk szerint az OLAF-zárójelentés ebből a szempontból vitatható, hiszen nem vette figyelembe a 2010 utáni korrekciókat, valamint a bizottsági határozatmódosításokat, és így a kettős büntetés elvét alkalmaznák" – mondta.
Az OLAF-zárójelentés a pénzügyi hatásokat még mindig a 452 milliárd forintos projektösszegre vetítve értékeli, nem veszi figyelembe, hogy 2012 óta többször módosult a támogatási szerződés, aminek következtében a 4-es metró bekerülési költsége már csak 406 milliárd forint. „Nem mindegy a több mint 46 milliárdos különbség" – jegyezte meg a főpolgármester. Hozzátette: az OLAF-zárójelentés nem veszi figyelembe, hogy a kedvezményezett 2013 és 2015 között módosította a legtöbb vállalkozói szerződést az illetékes hatóságok és a kormány jóváhagyásával, így a követelésállományt sikerült jelentősen lecsökkenteni.
Azt is hozzáfűzte: aggályosnak és megalapozatlannak tartják, hogy az OLAF-zárójelentés a projekt kezdeti szakaszában bekövetkezett hibákat a teljes projektre kiható szabálytalanságként értékelte. A projektmenedzsment megerősítése már 2007 óta zajlott, 2012-ben pedig teljesen új szakemberek érkeztek a DBR Metró Projekt Igazgatósághoz. A Főváros azzal sem ért egyet, hogy a rendszerszintű szabálytalanságok 2012 végéig álltak volna fent, az Eurometro 2010 decembertől csak a FIDIC-mérnök szerepében járt el, így az összeférhetetlenségi probléma már akkor megszűnt. A Fővárosnak módszertani kifogásai is vannak a jelentéssel, az abban megállapított jogsértéseknél „nem azonosítható, hogy azok szabálytalanságnak, csalásnak, korrupciónak vagy bármely más, az unió pénzügyi érdekeit érintő jogsértő tevékenységnek vagy hivatali kötelezettségekkel kapcsolatos, súlyos mulasztásnak minősülnek-e".
Kérdésre válaszolva közölte: a főváros válaszában nem térnek ki a jogi felelősség kérdésére, annak megállapítása a nyomozóhatóságok, az ügyészség és a bíróság dolga.
A Fővárosi Közgyűlés várhatóan jövő szerdai rendkívüli ülésén dönthet a budapesti olimpiai pályázat visszavonásáról – jelentette be a főpolgármester. Úgy fogalmazott, a Momentum Mozgalommal nem akar különösebben foglalkozni, „27 éve én is, az én generációm is be akart törni a politikába, önmagában ezzel nincs gond, bár az lényeges különbség, hogy mi azt nem fűztük hozzá és nem mostuk egybe a sportban legrangosabbnak számító olimpiai eseménnyel". Tarlós István megjegyezte: „én abban az időben nap mint nap dolgozni jártam, nem tudom, a Momentum vezetői járnak-e dolgozni, miből élnek, ezzel nem akarok semmit sugallni, csak egy kérdést fogalmaztam meg". Kétségesnek nevezte, hogy a törpepártokra mi szükségük lehet a „jól beszélő, intelligens fiataloknak", hiszen jövőre kiszoríthatja őket a Momentum a parlamentből. „Amikor láttam a kis pártok képviselőit, ahogy dacos, önelégült arccal lecsapták saját aláírásaikat az asztalra, az jutott eszembe, minek örültök, hiszen a szavazataitokat, mandátumaitokat is odatoltátok az asztalra" – jegyezte meg.
Tarlós István elmondta: az olimpiával kapcsolatban a Főváros „egy fillért sem költött, egy számlát sem fizetett ki, egy szerződést sem kötött, egy megrendelést sem adott", ezért hiába követeli a Demokratikus Koalíció, nincs miről elszámolnia. Hozzátette: a kormánnyal közösen alapított Budapest 2024 nevű cég tőkealapjába a Főváros közgyűlési döntéssel 200 millió forinttal szállt be, erről az összegről pedig kérték az elszámolást.
A Dagály strandfürdő területén felépült, a vizes vb központi létesítményének szánt Duna Arénáról a főpolgármester azt mondta: „mások helyett szólok erről, de az állítólagos négyszeres költségemelkedés egy hülyeség, csak papagájszerűen ismételgetik". Emlékeztetett rá, hogy a kezdetben készült, költségbecslésen alapuló ár egy sokkal kisebb uszodára vonatkozott, más műszaki tartalommal, a létesítményhez tartozó infrastruktúra kiépítése nélkül. Ami megépült, pont annyiba került, mint amennyivel a munkát eredetileg költségelték és szerződést kötöttek rá – jelentette ki a főpolgármester, „tudatlan ostobaságnak" nevezve, hogy a költségek a négyszeresére emelkedtek.
„Szocialista barátaink állandóan azzal hencegnek, ők már kezdeményeztek korábban népszavazást olimpiaügyben, de a fideszes gépezet lesöpörte azokat. Akkor a Momentum népszavazási kezdeményezését miért nem söpörte le a fideszes gépezet? Talán a szocilisták olyan ütődöttek voltak, hogy egy értelmes kérdést sem tudtak megfogalmazni? – tette fel a kérdést. A főpolgármester emlékeztetett rá, hogy a parlament, a MOB és a Fővárosi Közgyűlés 2015 júniusában szavazott a budapesti olimpiai pályázatról, majd küldték el azt teljes egyetértésben a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz. „A szocialisták fél évvel később jöttek elő a népszavazással, egyébként pedig bármikor elkezdhettek volna aláírást gyűjteni. Inkább most felültek a fiatalok farvizére" - fogalmazott.
Tarlós István kitért rá: azokban a városokban, ahol olimpiát rendeztek, egyikben sem volt népszavazás. Ahol pedig volt népszavazás – Vancouvert és a téli olimpiát kivéve –, sehol nem volt olimpia. Los Angeles és Párizs antidemokratikus város volna? – tette fel a kérdést. Tarlós István úgy fogalmazott: „az egész mostani balhé mögött rég nem az olimpia van, a fiatalok nem is tagadják, a csatlakozó pártok viszont igyekeznek mai napig tagadni". Emlékeztetett rá, a Momentum kérdése úgy szólt: akarja-e, hogy a közgyűlés visszavonja a pályázatot. Ha viszont figyelembe vesszük az összegyűlt, negyedmillió aláírást, és visszavonjuk a pályázatot, akkor meg az a baj – mondta Tarlós István. Hangsúlyozta: a pályázat fenntartásáról vagy visszavonásáról „nem három férfi", hanem három köztestület dönt, ahogy a pályázásról is. – A kormány már döntött, határozatba foglalta álláspontját, a Főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság is dönteni fog – tette hozzá. Kérdésre válaszolva azt mondta: a pályázat visszavonása akkor történik meg, amikor a közgyűlés dönt róla, ténylegesen pedig akkor, amikor a Főváros és a MOB erről szóló levele megérkezik a NOB-hoz.
„Sportszeretőként, és olyan emberként, aki sokáig sportolt, nagyon sajnálom, hogy nem lehet olimpia" – jegyezte meg Tarlós István. Emlékeztetett rá: korábban is azt mondta, nincs a zsebünkben a rendezés joga, két gazdag város a riválisunk, ahol teljes politikai egység van, és szó sincs népszavazásról. „Kommunikációs zűrzavar kellős közepén vagyunk, ilyen körülmények között enyhén szólva is eufemisztikus azt mondani, Magyarországnak van esélye. Sikerült sajnálatos módon az országról ismét azt a hamis képet kialakítani, mintha a magyarok általában ilyenek lennének, belül is csak marakodnak, és egy ilyen kérdésben sem tudnak egységre jutni. Ha ez a hangulat lecsillapodik, egyesek elgondolkodhatnak, mit is tettek" – jelentette ki.
Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: egyelőre nem tudni, hogy az olimpiához kapcsolódó, tervezett fejlesztések közül mi valósulhat meg és mi maradhat el, de a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér és a belváros közötti közlekedési összeköttetés ez utóbbiak közé tartozhat. Hangsúlyozta: beszélt a miniszterelnökkel, és továbbra is küzdeni fog a fővárosi fejlesztésekért. „Soha nem mondtam olyat, hogy ha nem lesz olimpia, akkor Budapest egy fillért sem kap" – nyomatékosította.
Szintén kérdésre válaszolva határozottan cáfolta, hogy bármilyen alku született volna a miniszterelnök és közötte. „Ez egy baromság. Nem tudom, miért kellene kilincselnem. Jelenleg nincs ilyen elképzelésem, ráadásul a 2019-es önkormányzati választásokig még két és fél év hátravan. Orbán Viktor és köztem sem pénteken, sem máskor ilyen megbeszélés nem volt, ez merő kitaláció, és rendkívül gonosz dolog" – jegyezte meg.
A Rác fürdővel kapcsolatban – a közgyűlés a témát végül visszavonta legutóbbi ülésén – újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „többen jó szaftos írásokat táraztak be, elhiszem, marhára bosszantó, hogy nem jött össze. Az ügynek nem lesz olyan irányú folytatása, hogy a betárazott cikkeket elő lehessen venni – tette hozzá.
A Fővárosi Közterület-fenntartóról szólva, szintén újságírói kérdésre elmondta: az FKF ügyében rendőrségi vizsgálat zajlik, „várjuk meg a végét". A főpolgármester közölte: létre fog hozni egy munkacsoportot, amely a rendőrségi vizsgálati eredményének birtokában külön vizsgálatot fog lefolytatni, nemcsak fideszes városatyák és képviselők részvételével.
