A Fővárosi Közgyűlés döntésének megfelelően megvizsgálják és tanulmányterv készül arról, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét biztosító védmű épülhet-e a part menti ingatlanok telekhatárán vagy azon belül. Ez 250-300 tulajdonost, 80 magáningatlant érintene, az igénybe veendő terület nagysága mintegy 32 ezer négyzetméter, 16 épületet – köztük csónakházakat – kellene lebontani – mondta a Budapestinfón, szokásos pénteki tájékoztatóján Tarlós István főpolgármester. Hozzátette: előfordulhat, hogy az önkormányzatnak hosszú évekig pereskednie kell, a költségek pedig 2-3 milliárd forintra rúghatnak.
A főpolgármester hangsúlyozta: a telkeken belüli változatra készülő tanulmánytervnek „csak akkor lesz relevanciája, ha lesz értelme”, vagyis csupán attól, hogy annak elkészítését a tiltakozók kérték, még nem. Hozzátette: senki ne gondolja, hogy eldőlt: a telkeken belül épül a védmű, ez majd a szakvéleményben foglaltaktól függ.
Azzal kapcsolatban, hogy a III. kerület nem ad tulajdonosi hozzájárulást a mobil védműre, amíg a korábban említett tanulmányterv el nem készül, a főpolgármester azt mondta: egy esetleges árvíz okozta rombolásért emiatt a III. kerületi polgármestert terheli majd a felelősség. „Választási félelemből ilyen dolgokkal dobálózni, én ezt nagyon meggondolnám” – fogalmazott. Emlékeztetett rá, hogy másfél éve felvetette, kerületi népszavazást rendezzenek a kérdésről, de a kerület ezt megakadályozta.
Tarlós István megjegyezte: egyre több jel utal arra, valakik nem akarják, hogy a védmű megépüljön, mindig újabb és újabb szalmaszálba igyekeznek kapaszkodni, hogy akadályozható legyen a munka. Hangsúlyozta, hogy kezdettől az érdekli, ha megépítik a drága védművet, ne maradjon 70 hektár és mintegy 40 milliárd forintos értéktömeg védelem nélkül.
Emlékeztetett rá, hogy korábban azon folyt a vita, a védmű a part mentén vagy a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon épüljön, „ez a kérdés pedig a közgyűlés döntésével egyszer és mindenkorra eldőlt”.
A főpolgármester azt mondta, az ügy „tele van csúsztatásokkal és hazudozással, hamis állításokkal teli nyílt levelekkel bombáznak”. Kitért a Greenpeace által megrendelt közvélemény-kutatásra, amelyben a feltett kérdések partélen vezetett védművet említenek, „ami hülyeség, erről szó sincs”, ugyancsak „tömény hazugság”, hogy a védmű a parton szabálytalanul épített épületeket védene meg. Feltette a kérdést, „mire alapozzák, hogy tönkretennénk a Római-partot? Tudják, mi fog ott épülni? Mitől akarják megvédeni a Rómait?”
Tarlós István elmondta: a Lányi András által szerkesztett tanulmány a Nánási úti változatot pártolja, pedig azt a védművet soha senki nem tervezte, egy számítás nem volt, se engedélyezési, se kiviteli terve, se műszaki átadás, se építési, használatbavételi engedély soha nem volt.
Kitért rá, hogy az újabb tanulmányterv elkészítéséig nem állítják le a védmű engedélyeztetését, annak nem volna semmi értelme. „Ha kiderül, hogy a védművet van értelme a telkekre helyezni, akkor elég lesz akkor leállítani az engedélyeztetést. Ha pedig nem, akkor csak időt veszítenénk” – jegyezte meg. Azt mondta, a népszavazással – aminek semmi köze a Lányi-féle tanulmányhoz – ugyanez a helyzet: ha a Kúria átengedi „valamelyik törpepárt” népszavazási kérdését, akkor úgyis lesz referendum, „akár akarjuk, akár nem”.
Felhívta a figyelmet, hogy egy budapesti népszavazás kiírásához 138 ezer aláírást kell összeszedni, és akkor lesz érvényes, ha legalább 700 ezer ember – vagyis többen, mint a legutóbbi önkormányzati választáson – elmegy szavazni. Annak sincs értelme, hogy népszavazásra bocsássák a kérdést, visszavonja-e a közgyűlés a védmű part menti építésére vonatkozó áprilisi határozatát. „Tételezzük fel, érvényes lesz és eredményes a népszavazás, a közgyűlés pedig hoz egy határozatot, hogy a korábbit visszavonja. Akkor mi van? Az semmilyen utasítást nem fog adni arra nézve, hol kell lennie a nyomvonalnak. Mi másra jó ez, mint időhúzásra, valószínűleg ez is a cél, különben nem egy ilyen ostoba, álkérdést tettek volna fel” – mondta. Hozzátette: van egy nem elhanyagolható kemény mag, amely azon dühöng, ha Demszky, Gyurcsány, Bajnai idejében nem épült meg a védmű, nehogy Orbán és Tarlós idejében megépüljön.
Mivel a kérdés politikai vitává vált, ha budapesti szintű népszavazást tartanak, könnyen előfordulhatna, hogy pont azok maradnak kisebbségben, akik közvetlenül érintettek, ami nem volna igazságos – vetette fel. Tarlós István úgy látja, ennek a vitának soha nem lesz vége. „Ha azt mondanánk, a Nánásin építjük meg a védművet, öt napig csend lenne és zavar, tanácstalanság, majd kitalálnának megint valamit, amiről a hvg.hu-n újabb 10 oldalas szösszenet jelenne meg. Nekem mindegy, a parton hol épül meg a védmű, csak 70 hektár ne maradjon védelem nélkül” – hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy „nem szívesen keveredne kisajátítási perek sokaságába az önkormányzat”. Hozzátette: őt nem befolyásolja, hogy a kerület a tulajdonosi hozzájárulás kiadásával vagy nem kiadásával fenyeget. „Nem azért akarok védművet építeni, hogy megválasszanak. Én ott nőttem fel, nekem ez lelkiismereti kérdés, gyerekként már az 1952-es árvizet is láttam, és azóta mindegyiket. Senkim sem lakik ott. Ez nem egy öncélú dolog, meg akarok oldani egy problémát. Nem fogok elzárkózni, ha olyan szakvélemény jön, hogy érdemes a kerítések mögé menni. Nekem az kell, hogy legyen ott megbízható védmű – amelynek állékonyságáért a tervező és a kivitelező felel –, aminek már 30 éve ott kellene lennie. Miért állnak fel most azok a hordóra, akik 2009-ben egyhangúlag elutasították a Nánási úti nyomvonalat, és megszavaztak volna egy parti védművet, ami semmi nem ért volna? Mi olyan védművet építünk, ami megfelel a mai, jogszabályban rögzített, mértékadó árvízszint-követelménynek, valamint bevédi az Aranyhegyi-árkot és a Barát-patakot” – mondta.
Az M3-as metró felújításával kapcsolatban a főpolgármester közölte: 8 felújított szerelvény már folyamatosan szállít utasokat, eddig 14 szerelvény érkezett Magyarországra, közülük 13-re már megvan engedély. A 15-ik szerelvény jövő héten érkezik, az orosz gyártó által vállalt jövő nyári határidő tartható. Megemlítette, hogy az ajtónyitó-záró vészkapcsolót ismét megbabrálta valaki, de nem okozott különösebb bajt vele. Kitért rá, hogy az alagút teljes, 17,1 km-es hosszára és északi szakasz állomásaira vonatkozó felújítási szerződések hatályba léptek, a felszíni munkák elkezdődtek. A közeljövőben a másik két metrószakaszra új tendert írnak ki. A főpolgármester hangsúlyozta: nem fedezet nélkül kezdik a munkát, hiszen 2015-ben támogatási szerződést kötöttek a kormánnyal, ebben a kabinet garantálta a fedezetet.
Tarlós István beszámolt arról, hogy közvetlenül a sajtótájékoztató előtt átvett egy petíciót a dél-pesti szennyvíztisztító teleppel kapcsolatban. Ott korábban egy a szükségesnél kisebb kapacitású záportározó épült, és ha az megtelik, a szennyvíz – ugyan rövid ideig, mintegy fél órán át, de – tisztítatlanul ömlik a Dunába. A főpolgármester azt mondta, erről a problémáról nemrégiben értesült, és azt mindenképpen meg kell oldani. Ezért a jövő évi költségvetésben mindenképpen elkülönítik azt a mintegy 300 millió forintot, ami egy további záportározó megépítéséhez szükséges.
