Elutasíthatatlannak tűnő béremelési ajánlatot adott a BKV és a főváros vezetése a cég két meghatározó szakszervezetének, ami meghaladja azt a mértéket, amit az állami cégeknél a hároméves emelés keretében idén adnak - jelentette be a Budapestinfón Tarlós István főpolgármester. A béremelés fedezetét a BKV és a főváros forrásait többszörösen átcsoportosítva „izzadják ki”. A budapesti árvízvédelmi művek fejlesztése 50-60 milliárd forintba kerülhet. Folynak az egyeztetések arról, hogy minden fővárosi közterület-felügyelet szabályosan és polgárbarát módon működjön.
Elutasíthatatlannak tűnő ajánlatot tett tegnap a BKV vezérigazgatója, menedzsmentje és a városvezetés a közlekedési vállalat két meghatározó, a cég dolgozóinak nyolcvan százalékát képviselő szakszervezetnek: az idénre ajánlott béremelés meghaladja azt a mértéket, amit az állami cégeknél a hároméves béremelés keretében idén adnak – mondta szokásos pénteki tájékoztatóján, a Budapestinfón Tarlós István főpolgármester. Úgy fogalmazott: a város és a BKV dolgozók ellen lenne, ha a szakszervezetek egy ilyen ajánlatot elutasítanák.
A főpolgármester hozzátette: az ajánlott béremelés fedezete rendelkezésre áll, „a BKV saját forrásait és főváros forrásait többszörösen átcsoportosítva izzadjuk ki”. Mint mondta, nem elsősorban a sztrájk elkerülése érdekében igyekeztek megegyezni. „Én sem tartom igazságosnak, ami most történik az állami és önkormányzati szektor köztisztviselőivel, közalkalmazottaival és cégeivel. Nem tartható hosszú távon, hogy vannak első és kettes számú közalkalmazottak, köztisztviselők és cégek. Örülök Lázár János szavainak, hogy ők is igyekeznek segíteni a fővárosnak, ennél még egy árnyalattal jobb lesz, ha nemcsak hallani, hanem látni is fogom, de bízom benne, hogy talán így is lesz” – fogalmazott.
Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója ezzel kapcsolatban kérdésre válaszolva azt mondta: jövő hét elejére derül ki, elfogadják-e a szakszervezetek a béremelési ajánlatot. „Bízom benne, hogy igen, ez egy jó ajánlat” – tette hozzá.
Tarlós István kijelentette: a vidéki városokkal e téren nem lehet Budapestet összehasonlítani, hiszen Magyarországon csak a főváros minősül nagyvárosnak, nagyságrendi a különbség az utasszámot, a járműszámot, a forgalomszervezést tekintve az utána következőkhöz képest, a szegedi vagy debreceni példákat nem lehet Budapestre alkalmazni. A főpolgármester úgy fogalmazott: „Mélységesen tisztelek minden vidéki és megyei jogú várost, de ahol hat vagy tíz csuklós buszból meg nyolc villamosból áll a tömegközlekedés, azt nem lehet összehasonlítani a működés akadozásának következményei tekintetében azzal, amit ez Budapesten eredményezhet, mert utóbbi az egész országot és az itt lévő külföldiek sokaságát is érinti.”
A főpolgármester azt is közölte: az ügyben ismét találkozni fog és megbeszélést folytat a miniszterelnökkel, „aki személyében nem tanúsít közömbösséget a helyzet iránt, és mindig segített, ha a város tényleg önhibáján kívül megszorult”.
Budapesten az árvízvédelmi helyzet rendezéséhez, ahhoz, hogy a védművek megfeleljenek az új mértékadó árvízszintnek, mintegy 50-60 milliárd forintra lenne szükség a csillaghegyi öblözeten kívül. Ez ügyben már két levelet is írtam a Miniszterelnökségnek – közölte a főpolgármester. Hozzátette: az árvízvédelmi helyzettel jogalkotási szinten kellene foglalkozni, jelenleg jogilag rendezetlen, kinek mi a dolga, kötelessége, Budapest pedig nincs beiktatva a vízügyi igazgatóságok körébe.
A Római-parttal kapcsolatban azt mondta: két nyomvonal-változat van, az egyik drágább, és nem véd meg minden ingatlant, a másik olcsóbb, és minden ingatlant megvéd. Emlékeztetett rá, hogy csak az utóbbi négy évben „a szakma avatott képviselői” öt tanulmányt készítettek a kérdésben, ezek közül egyik sem javasolta a Nánási út – Királyok útja nyomvonalat.
Semmi nem indokolja, hogy nagy területen potenciális károkozás történjen, csak azért, mert egyesek aggódnak, indulati alapon akarnak cselekedni, elérni valamit, ilyen alapon nem lehet döntéseket hozni. Lelkiismereti döntés született – emelte ki Tarlós István. Gyerekségnek nevezte, hogy nem volt egyeztetés, nem lehetett véleményt mondani. „Hét éve egyéb sincs, mint véleményalkotás, írók, filozófusok, közgazdák mondanak műszaki véleményeket anélkül, hogy erre hivatalosan vagy végzettségük szerint bármilyen jogosítványuk lenne” – fogalmazott.
Arról a népszavazási kezdeményezésről, hogy a közvetlen Duna-partot a főváros nyilvánítsa természetvédelmi területté, a főpolgármester azt mondta: majd az illetékesek eldöntik, lehet-e erről a kérdésről népszavazás, ő jelenleg nehezen tudja elképzelni.
Lassan ott tartunk, ha minden népszavazási kezdeményezés átmegy, a budapestiek kéthetente népszavazhatnak – jegyezte meg –, ez pedig lejáratja a népszavazás intézményét, megkérdőjelezi annak komolyságát, pedig az a demokrácia fontos alapintézménye. Megemlítette, hogy egy népszavazás nem olcsó, több mint egymilliárd forintba is kerülhet. Tarlós István arról is beszélt, hogy a népszavazási kérdésnek nemcsak nyelvtanilag kell egyértelműnek lennie, hanem tartalmilag is. „Felvetődik, mik a mögöttes következményei egy ilyen kérdésre adott válasznak, amit a lakosság nem feltétlenül tud kikövetkeztetni” – fogalmazott. Ha a drágább nyomvonalváltozat megépítésére a fővárosnak nincs elég fedezete, akkor a kérdés a jövő évi fővárosi költségvetést is érintheti, az pedig könnyen alapjogsértő lehet, „ha egy csomó embert kizárunk abból a jogból, hogy árvízvédelemben részesülhessen, nem beszélve az ott keletkező, tízmilliárdos nagyságrendű anyagi kárról”.
Az olimpiai népszavazás kérdéséről elmondta: a Fővárosi Közgyűlésnek „nem az volt a célja, hogy kényszerpályára helyezze egy népszavazás lehetségességét vagy ellehetetlenülését”, hanem egyszerűen állást foglalt valamiről, amiről úgyis a bíróság, végső soron a Kúria fog dönteni. Tarlós István hangsúlyozta: ez a világ legértelmetlenebb népszavazása lenne. Ha nemmel szavaznának az emberek, ugyanott tartanánk, mint most, hiszen a város, az ország hivatalosan lemondta az olimpiát, ha pedig igennel szavaznak, akkor sem változna a helyzet, mert az olimpiára való jelentkezési határidő már rég lejárt. Mintegy egymilliárd forintot adnának ki arra, aminek nincs relevanciája, ebből az következik, hogy ennek a népszavazásnak semmi köze nem lenne az olimpiához, hanem „egy ki nem mondott, mögöttes politikai szándék megvalósítását célozná”.
Vannak olyan közterület-felügyeletek a fővárosban, amelyek szabályosan és polgárbarát módon működnek, de nem mindegyik, pedig az lenne a cél, erről indultak és folynak egyeztetések – jelentette be a főpolgármester. Hozzátette: a szabályszegésekért kiszabható 50 ezer forintos büntetési tételt aránytalannak és nem kezelhetőnek tartja, ezért azt át kell gondolni.
Kérdésre válaszolva a főpolgármester elmondta: a Lánchíd és a Váralagút felújításánál – amelyről szerdán döntött a közgyűlés – a kivitelezési munkák nem fogják zavarni a júliusban kezdődő vizes világbajnokságot. Egyelőre a szükséges közbeszerzési eljárásokat folytatják le, a konkrét kivitelezés csak ezek után indulhat.
