Jövőre megvalósul az Aranyhegyi-árok árvízvédelme, és megtörténhet a pünkösdfürdői védműmagasítás – mondta szokásos pénteki sajtótájékoztatóján Tarlós István, főpolgármester. Úgy fogalmazott: egy-két szélsőséges reakcióktól eltekintve az ügy kezd nyugvópontra jutni. A hajléktalanhelyzetről szólva kiemelte: Budapesten csak az nem kap ellátást, aki nem kéri vagy nem hajlandó azt igénybe venni. Az M3-as metró felújításával kapcsolatban megjegyezte: a november közepén megkezdődött pótlás „a közvélemény megelégedésével, zökkenőmentesen zajlik, holott egyesek előzőleg közlekedési káoszt, összeomlást vizionáltak”.
Az Aranyhegyi-árok védelme azért fontos lépés, mert árvíz esetén a Duna visszaduzzaszt oda, nagy vízhozamú patakká válik, és súlyosan veszélyezteti a Pók utcai lakótelepet. „Ha levédjük, óriási lépést tettünk ahhoz képest, hogy a korábbi 100 évben érdemleges fejlesztés nem történt” – jegyezte meg. Elmondta, hogy a Barát-pataknál a torkolati műtárgyat nem biztos, hogy a fővárosnak kell megépítenie, hiszen az Budakalász és Pomáz érdeke. Kiemelte, hogy a pünkösdfürdői védműmagasítás a Dunával párhuzamos, jelenleg vitatott 3,5 km-es szakasz nyomvonalát nem befolyásolja, nem helyezi kényszerpályára, a végleges nyomvonalról még néhány hónapig szabadon folytatható vita. A főpolgármester úgy fogalmazott: „a hivatásos tiltakozók számára kellemetlen hír lehet, hogy felkértünk egy tudós társaságot, amelynek tagja a műegyetem három tanszéke, a tájépítészek képviselője és a Lányi-féle tanulmány egyik szerzője is. Őket kértem fel, hogy vitassák meg a nyomvonal szakmai státuszát és követelményeit”. Tarlós István hangsúlyozta, a társaságnak nincs döntési felelőssége, a döntéshozatal politikai felelőssége a Fővárosi Közgyűlésé, a védmű állékonysága, megfelelősége pedig a tervező és a kivitelező felelőssége. Kitért rá, hogy az FCSM megbízott egy mélyépítési tervező céget, a Mélyéptervet azzal, hogy még egy részletes, kimerítő összehasonlító szakvéleményt készítsen a Nánási út – Királyok útja nyomvonalra. A tudós társaság szakmai megbeszélésein a tiltakozók és a támogatók egy-egy képviselője is jelen lehet.
Budapesten csak az nem kap hajléktalanellátást, aki nem kéri vagy nem hajlandó azt igénybe venni – mondta a főpolgármester. Mint említette, egyszer embertelennek minősítik a fővárost amiatt, hogy a hajléktalanok nem lakhatnak az aluljáróban, „anarchista civil szervezetek végrehajthatatlan követelésekkel állnak elő”, máskor pedig azt vetik a Főváros szemére, hogy képtelen rendet tenni az aluljárókban. Tarlós István hangsúlyozta: a korábbi évek fejlesztéseit követően tovább javítják a hajléktalanellátás feltételeit, ugyanakkor tűrhetetlennek tartják, hogy a frekventált fővárosi területek funkcionális használatra alkalmatlanok legyenek. Hangsúlyozta, hogy rendet akarnak a közterületeken, a fővárosi kezelésű közterületeken pedig továbbra is szabálysértésnek minősül életvitelszerűen tartózkodni, hiszen az Alkotmánybíróság a fővárosi hajléktalanrendeletnek ezt a részét korábban nem semmisítette meg, csak a kerületek rendelkezéseit tartalmazó mellékletét. Mint mondta, a szabálysértési törvény szerint közérdekű munka szabható ki, ha pedig az eljárás alá vont személyt 6 hónapon belül már kétszer felelősségre vonták emiatt, elzárás is kiszabható. A főpolgármester megjegyezte: „a Főváros eddig nem élt ezzel a lehetőséggel, de meg kell fontolni, ne éljünk-e vele a jövőben.”
Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régió vezetője a sajtótájékoztató vendégeként elmondta, hogy Budapesten jelenleg 5500 szállást nyújtó férőhely található, ezek kihasználtsága – bár már elkezdődött a krízisidőszak – 70-80%-os, vagyis jócskán van még hely. Hangsúlyozta, hogy a hajléktalanszállókban 2-3 ágyas szobák vannak, jó minőségű ellátást nyújtanak és biztonságosak. Fontosnak nevezte, hogy aki az utcán él, mielőbb bekerüljön az ellátórendszerbe, hiszen minél tovább kénytelen a közterületeken meghúzódni, annál bizalmatlanabb lesz, és annál jobban ragaszkodik a már jól ismert mikrokörnyezetéhez.
Elmondta, hogy a fővárosi hajléktalanügyi konzorcium – amelynek a Menhely Alapítvány és a máltai szeretetszolgálat a vezető szervezete – 270 millió forint éves támogatásból gazdálkodhat. A legfontosabb cél télen – tette hozzá –, hogy az utcán élő hajléktalanokat szálláshoz juttassák. Kitért rá, hogy fővárosi, egyházi és civil fenntartású nappali melegedők is a rendelkezésre állnak, az ünnepnapokon is. Megemlítette, hogy mindezek mellett Budapesten 41 utcai gondozószolgálat is működik. A Fővárostól kapott 20 millió forintos támogatásnak köszönhetően pedig januártól újra indulhat a hajléktalanoknak a fertőtlenítő fürdő szolgáltatás, amely korábban a Gyáli úton működött.
Felhívta a figyelmet, aki segítségre szoruló hajléktalannal találkozik, hívja a Menhely Alapítvány 06-1- 338-4186-os telefonszámát.
Az M3-as metró felújítása miatt november közepén megkezdődött pótlás „a közvélemény megelégedésével, zökkenőmentesen zajlik, holott egyesek előzőleg közlekedési káoszt, összeomlást vizionáltak” – mondta a főpolgármester. Közölte, hogy a lezárt, északi szakaszon a pótlóbuszok útvonalán, a terelőútvonalakon kéthetente bejárást tartanak, javítják az esetleges burkolathibákat, a rendőrség pedig elszállítja a pótlóbuszokat akadályozó autókat.
Úgy fogalmazott: ez a városvezetés rengeteget küszködött, hogy ezt a metrót felújítsák, a rekonstrukcióval pedig további 25-30 évre teszik biztonságossá a vonalat, amely az ország legnagyobb utasforgalmát lebonyolító viszonylata. Az akadálymentesítéssel kapcsolatban megjegyezte: addig tudnak nyújtózkodni, amíg a takaró ér, és rámutatott, hogy a 2-es metró felújításánál mindössze egyetlen liftet építettek, a 3-as metró első szakaszán pedig csak egy állomáson nem lesz lift. „Nem kellett volna 78 milliárdos működési adósságállománnyal itt hagyni a BKV-t, valamint több mint 400 milliárdot elherdálni egyetlen fejlesztése, a 4-es metróra” – jegyezte meg.
A szerelvényekkel kapcsolatban ismét felidézte, hogy a Főváros új szerelvényeket akart, nem felújítottakat, de ez nem rajtuk múlt. A felújított orosz kocsik sajtóban emlegetett állítólagos rozsdásodásáról azt mondta: az nem rozsda, hanem a mosásnál ottmaradt olajfolt.
Az északi szakasz állomásainak műszaki átadás-átvétele jövő decemberben történhet meg, ezt követi majd a déli, végül a középső szakasz állomásainak felújítása. (A teljes alagúti szakaszban a munkák már novemberben megkezdődtek.) Az utóbbiakra vonatkozó tenderek várhatóan jövő év elején fognak megjelenni, a szerződéskötések 2018 nyarára várhatók. A déli szakasz állomásain a munka 2018 harmadik negyedévében indulhat és 16 hónapig tart, a középső szakaszon pedig legkorábban 2019 negyedik negyedévében kezdődhet meg az állomások felújítása.
A 2021-ig megvalósítható nagyprojektek között említette a főpolgármester a Lánchíd és a Váralagút felújítását, amely összesen 29 hónapot vehet igénybe, és 2018 harmadik negyedévben kezdődhet meg. Várható a BAH-csomópont felüljárójának felújítása is – ennek átfutási ideje 14 hónap, és 2018 második negyedévében kezdődhet -, de mint a főpolgármester hangsúlyozta, mindenképpen el akarják kerülni, hogy miközben zajlik a metrófelújítás, a Lánchidat, az Alagutat és a BAH-csomópontot is egyszerre zárják le. A tervek között szerepel a rakparti aluljárók felújítása, valamint a belvárosi és városligeti távfűtővezetékek átépítése. Tarlós István megemlítette, hogy folytatódik a BKV járműcseréje, arra további 12,5 milliárd forintot sikerült szerezniük a kormány támogatásával.
Kérdésre válaszolva a főpolgármester elmondta: a Bálna eladásából származó bevételt fejlesztésekre fogják fordítani, „nem elképzelhetetlen, hogy ennek valamennyi hányadát” – amennyiben nincs jogi akadálya – a metró akadálymentesítésére költsék.
Szűcs Somlyó Mária
kommunikációs igazgató
