„A Kúria döntésével lehetővé tette a népszavazást a római-parti védmű kérdésében. Nekem ezzel nincsen különösebb bajom, majd meg fogjuk gondolni, mi a teendőnk” – mondta a Budapestinfón Tarlós István főpolgármester. Hangsúlyozta, hogy a Kúria a döntését meghatározó módon arra alapozta, hogy a Fővárosi Választási Bizottság ügyetlenül és szakszerűtlenül érvelt, „alapjában ennek szól a döntés, nem magának a kérdésnek”.
A főpolgármester azt mondta: kérdéses, hogy a népszavazásra javasolt kérdésnek („Akarja-e, hogy a közgyűlés visszavonja áprilisi határozatát?”) van-e értelme. Rámutatott, hogy egy budapesti referendum érvényességéhez 700 ezer szavazat szükséges, a legutóbbi önkormányzati választásokra pedig 600 ezren mentek el. „Mindenki fantáziájára bízom, ez mennyire esélyes” – jegyezte meg. A főpolgármester hozzátette: nem véletlenül így fogalmazták meg a kérdést, hogy semmi ne következzen abból. „Miért nem tudnak ezek az emberek őszinték lenni? Én mindig nyíltan vállaltam a véleményemet. Miért nem azt a kérdést teszik fel: akarják-e, hogy a Nánási út - Királyok útja nyomvonalon épüljön a védmű. Miért tesznek fel alamuszi és kitérő kérdéseket, amivel csak az időt húzzák? Ők maguk is sejtik, hogy erre már nem kapnának pozitív választ, leszámítva a keménymagos tiltakozó csapatot” – jelentette ki. Kérdésre válaszolva azt mondta: a kérdést feltevő ellenzéki képviselők egészen másról fognak kampányolni, nem a védmű műszaki és egyéb kérdéseiről. Tarlós István azt mondta: meg fogják gondolni, mi a teendőjük, a maga részéről tudomásul vette, hogy a Kúria engedélyezte a népszavazást. Felhívta a figyelmet, hogy a kérdésre adott válasz semmilyen utasítást nem ad a nyomvonalra vonatkozóan.
Kitért rá, hogy a közbeszerzési hatóság a védmű tervezői megbízása ügyében augusztus 2-án hivatalból vizsgálatot indított, az FCSM kérdéseket kapott, amelyeket a jogászaik meg is válaszoltak. „Szó sincs arról – ellentétben valamelyik internetes portál minapi hírével –, hogy Jávor Benedek EP-képviselő feljelentésére indított volna vizsgálatot indított a közbeszerzési hatóság, szó sincs arról, hogy Jávor leplezett le volna valamit. Folytatódik a csúsztatások és félrevezetések sorozata ebben az ügyben” – emelte ki.
Mint mondta, az indulatos zűrzavart mutatja, hogy még értelmes ellenzéki politikusok is képesek voltak azt nyilatkozni, hogy a védmű megvédi a hullámtéren élőket, de nem védi a Csillaghegyi-öblözetben lakó mind a 55 ezer embert. „El tudják ezt képzelni műszakilag? A szakmaiatlanság, gyűlölködés átitatja, ami történik” – fogalmazott. Ha a védmű a Dunához közelebbi területet megvéd, hogy ne védene meg a Dunától távolabb?
Emlékeztetett rá, hogy az MSZP-SZDSZ-koalíció időszakában, 2009-ben döntött a közgyűlés szocialista javaslatra, hogy a Rómain a parton épüljön védmű. Most azzal védekeznek – tette hozzá –, hogy az csak nyári gát lett volna. De ha sem a Barát-patakot, sem az Aranyhegyi-árkot nem védte volna, és az akkori, mértékadó árvízszinthez kapcsolódó követelményeknek sem felelt meg (mint ezt az akkori hatósági állásfoglalások mutatják), akkor mire lett volna jó? – tette fel a kérdést. A főpolgármester kitért arra is, hogy 2009-ben a közgyűlés által tárgyalt előterjesztés négy alternatívát vázolt fel, ebből kettő a Nánási út – Királyok útja nyomvonalra vonatkozott, ezt pedig az akkori MSZP-SZDSZ-többség elutasította. „Akik most is bent ülnek a közgyűlésben, és akkor is ott ültek, most eszelősen támogatják azt a megoldást, amit korábban elutasítottak” – jegyezte meg.
Tarlós István felidézte, hogy a Római-parton 1914 óta folyik a beépítés, a kerület felmérése és tájékoztatása szerint 40 milliárd forintnyi érték van a hullámtérben. Hangsúlyozta, hogy az ő és utódja, Bús Balázs polgármestersége idején lakóépületre nem adtak ki engedélyt, engedély nélkül nem épült ott épület, „bár kétségkívül jogi kiskapuval igen, és a kiskaput nem az akkori kerület, hanem az akkori főváros biztosította” – utalt a hivatalosan nyaralónak minősülő lakóépületekre. Tarlós István feltette a kérdést: ki vállalná annak a felelősségét, hogy összességében ekkora értéket védelem nélkül hagy?
Felidézte, hogy egy szocialista képviselő most „hirtelen bedicsérte” a Bús Balázs óbudai polgármester féle javaslatot (miszerint vizsgálják meg, a védmű épülhet-e a part menti ingatlanok kerítésvonalában), „de akkor 10 nappal korábban miért nem szavazta meg azt a közgyűlésben?” Mi megszavaztuk, Ő pedig nem – mondta. Ismételten cáfolta, hogy a Főváros csinálna politikai kérdést a védmű ügyéből. Idézte Lányi András levelét, amely szerint „nem volna méltányos egy politikai kérdésben a döntés felelősségét a szakemberekre hárítani”. „Akkor ki is csinál ebből politikai kérdést? Azt is kérdezték tőlem, miért kezelem műszaki-szakmai kérdésként az ügyet? Hát, mert az.” – jelentette ki.
A „Maradjanak a FÁK a Rómain” civil szervezet Facebookon tett nyilatkozatával kapcsolatban megjegyezte: a civilek, zöldek egy része paradicsomzöld, és a választások idejére általában bepirosodik, „úgy látom, most is az a helyzet”. A nyilatkozatuk szerint a főpolgármester és a kerületi polgármester megegyezett abban, és a háttér fejlesztő lobbi is rábólintott, hogy esetleg 6-8 méterrel visszább húzzák a védvonalat. Tarlós István kijelentette: ez egy alamuszi, gyanút keltő vádaskodás, a maga részéről visszautasítja. „Engem semmilyen lobbi nem keresett meg, senki nem utasított” – nyomatékosította. Idézte, hogy az említett civil szervezet előre kimondta, hogy a kerítésvonalakról szóló tanulmány „gyors kamutanulmány” lesz. Felidézte, hogy a civilek az ügyben készült vízügyi főigazgatósági és akadémiai szakvéleményeket dilettánsnak minősítették, „nem tudom, honnan veszik a bátorságot, hogy akadémikusokat hülyézzenek le”. Brutális valótlanságnak nevezte, amit a nyilatkozat Bús Balázsról állított, miszerint „szíve szerint kiszolgálná a befektetőket”. Idézte a nyilatkozat azon részét is, amely szerint a védmű megépítésével romlani fog az árvízi biztonság. „Olyan védművet akarunk építeni a parton, ami a mértékadó árvízszint követelményeinek megfelel. Lehet erre azt mondai komolyan, hogy romlani fog a jelenlegi helyzet? Egy épelméjű világban ez eladható hiteles mondat?” – tette fel a kérdést, emlékeztetve arra, hogy a mobil védmű megépítése esetén sem fogják elbontani a Nánási úti földművet. Emlékeztetett rá, hogy a Főváros a szakvélemények elkészíttetésekor a legkompetensebb szakértőket kereste meg. „Miért lenne feladatunk, hogy ellenvéleményt fogalmazó vitapartnert keressünk?” – kérdezte.
A Greenpeace által felkért szakértők hozzá intézett nyílt levelével kapcsolatban a főpolgármester elmondta: abban több, „a tömeget szédítő” kijelentés szerepel, többek között az, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az MTA alternatív nyomvonal-javaslatot fogalmazott meg. Holott az OVF szakmai állásfoglalásában is szó szerint az szerepel: a védművet a parton kell megépíteni. A nyílt levél megfogalmazói szerint az OVF a kerítések vonalában - akár kisajátításokkal - javasolja megépíteni a védművet, miközben a vízügyi főigazgatóság azt írta: a mobilfal minél közelebb legyen a kerítések vonalához, és ne legyen általában tiltott, de a kisajátításokat kerülni kell. A „tudóscsapat” azt is írta, hogy a Lányi András által szerkesztett dokumentum nem részesíti előnyben a Nánási út - Királyok útja védvonalat, ehhez képest Lányiék tanulmánya azt nevezi optimális helyszínnek és javaslatnak.
Tarlós István azt mondta, elfogadhatónak tartja Bús Balázs kerületi polgármester azon javaslatát, hogy 6-8 méterrel feljebb kerüljön a védmű. „Biztos, hogy kártérítési eljárásokat fog eredményezni és húzni fogja az időt, de ha ez a megegyezés ára, én benne vagyok, feltételezve, hogy a tiltakozók egyetemlegesen kijelentik, hogy ők is elfogadják” – jegyezte meg. A III. kerület döntésével kapcsolatban (amely nem adna tulajdonosi hozzájárulást a mobil védműre, amíg el nem készül a kerítésvonalakat vizsgáló szakvélemény) megjegyezte, hogy a kerületi polgármester ugyanúgy szavazott a védmű ügyében a közgyűlésben, mint a főpolgármester és a fideszes többség. Tarlós István megjegyezte: „a kerítésvonallal úgy tessenek barátkozni, hogy ha ott épülne a védmű, akkor mintegy 80 ingatlanból kellene egy 10 méteres sávot elvenni”. Értetlenségének adott hangot amiatt, vajon a legutóbbi fővárosi döntést követően miért is kellett a kerületnek látványosan határozatot hozni tulajdonosi hozzájárulásának megtagadásáról, mikor támogatták Bús Balázs javaslatát, és ennek következtében nem is kért senki tulajdonosi hozzájárulást.
