Nem változott a főpolgármester álláspontja a Római-part ügyében. Ha a közgyűlés népszavazást akarna a kérdésben, ő nem vétózná meg, de inkább helyi referendumot tartana igazságosnak. A BKV kitart 2,5 milliárdos kötbérigénye mellett a metrókocsikat felújító orosz gyártóval szemben. Vizsgálják, ennek terhére megoldhaó-e a klimatizálás a metrókocsikon. A Főváros felszólította a NIF-et, állítsa le a Galvani híd és csatlakozó úthálózata tervezési munkáit, mert az ütközik a korábban elfogadott fővárosi településszerkezeti tervekkel.
A múlt héten külföldön tartózkodtam, ez alatt érdekes írások születtek arról, hogy a Római-part kapcsán mit nyilatkoztam a köztévében – mondta a Budapestinfón, szerdai tájékoztatóján Tarlós István. A főpolgármester szó szerint idézte az M1 Ma este c. műsorának 2017. 09. 11-én adott nyilatkozatát:
„Én azt mondom, fel fogom vetni a közgyűlésben én magam, ha csak a Kúria felül nem írja ezt valamilyen jogszabály alapján, hogy ám legyen, ha már ettől sem riadnak vissza, akkor legyen akár budapesti népszavazás. Ha ez így lesz, akkor ne is várjuk meg a… (a műsorvezető közbevág) … megcsinálták ezt az olimpiánál is, ám legyen. Két dolgot meg kell jegyeznem, a közgyűlés fog dönteni róla, két dolgot meg kell jegyeznem: budapesti szintű népszavazáson, ugye ez csak ügydöntő népszavazás lehet, leveszik rólunk a feszültséget, ám legyen. A helyzet az, hogy egyrészt, akik közvetlenül érintettek ebben a problémában, azok egy ilyen budapesti szintű népszavazáson abszolút kisebbségbe tudnak kerülni, a másik pedig az, hogy én most is vállalom, hogy az én véleményem szerint, amit komoly szakmákra és azok komoly szakvéleményére alapozok, biztosan a parti védmű mellett kellene dönteni, az OVF például konkrétan azt a mondatot fogalmazta az összefoglalójába, hogy a védművet a parton kell megépíteni. Ha a Nánási út mellett dönt egy népszavazás, egy budapesti szintű népszavazás, már amennyiben a Kúria ezt nem írja felül és a közgyűlés megszavazza, akkor a 70 hektár védelem nélkül fog maradni. Ha ez így lesz, szerkesztő úr, ha ez így lesz, azt kell mondjam, nem ellenségesen, akkor ezért Lányi Andrásékat fogja utóbb minden erkölcsi felelősség terhelni, mert ez, ahol ez a vita, ahol ez már kiköt, ez már nem kezelhető.”
A főpolgármester hozzátette: az Egyesület a Római-partért közösségi oldalára kikerült, zsidózó bejegyzés, valamint a „miniatűr pártok” arra adott reakciója, az antiszemita kártya kijátszása miatt tette a fenti nyilatkozatot. „Ha már ilyenek fordulnak elő, nem lehet szakmai vitáról beszélni, ennek se a szakmához, se az árvízvédelemhez nincs köze, ez spirituális, politikai nyomásgyakorlás” – jegyezte meg.
Tarlós István azt mondta: ha a Fővárosi Közgyűlés népszavazást akar a kérdésben, ő megtehetné, hogy él a főpolgármesteri vétó lehetőségével, „de ha lenne ilyen törekvés, nem vétóznám meg”. Az M1-nek adott nyilatkozatára utalva hozzátette: nem mondta, hogy elő fogja terjeszteni a határozati javaslatot. Azzal kapcsolatban, hogy „az egyik törpepárt képviselője szerint előre kérdezzem meg a miniszterelnököt, mi a véleményem”, a főpolgármester azt közölte: Kövér László és ő az, aki nem szokott ilyet csinálni, „ez lejárt lemez”. „Szoktam szembemenni, saját véleményt kialakítani, elég nyíltan beszélni. Abba lehet hagyni ezt az ostoba kísérletet” – fogalmazott.
Kitért rá, hogy a jogszabály szerint egy esetleges népszavazás ügyében meg kell várni a Kúria döntését (annak kell döntenie az Együtt és a Párbeszéd Római-partot érintő népszavazási kérdéséről). Tarlós István emlékeztetett rá, felhívta a figyelmet, hogy akiket közvetlenül érint a kérdés, azok egy budapesti szintű népszavazáson simán kisebbségbe kerülhetnek. A főpolgármester hangsúlyozta: a saját álláspontján nem tud és nem akar változtatni.
„Véleménye mindenkinek lehet, valós felelőssége azonban keveseknek van: a döntéshozóknak, nem pedig az újságíróknak, sem azoknak az embereknek, akik válogatás nélkül kezdenek szerepelni, a sajtó pedig automatikusan pozitív köntösbe öltöztetett civilekként tünteti fel őket” – tette hozzá. Emlékeztetett rá, hogy a csillaghegyi öblözet árvízvédelméről öt éve folynak a viták, az utóbbi 4-5 évben nyolc szakmai tanulmány készült, összesen több mint 180 oldal terjedelemben. Ezek közül egyetlen egy sem javasolta a Nánási út-Királyok útja nyomvonalat – emelte ki. Közölte, hogy az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló, 2015-ös törvény is a part menti változatról rendelkezik. A Nánási út – Királyok útja nyomvonalat csak a Lányi András-féle anyag favorizálja, az 50 oldalas dokumentum alig 14 oldala szól arról, tényszerűen javaslatot nem is fogalmaz meg, indulatos, de értelmezhető számítást nem tartalmaz, ráadásul a negatív következményekről, kockázatokról sem vesz tudomást, egyetlen gondolatot, sort sem szentel neki. „Lányiék valójában nem vitát akarnak. Ugyanazt játsszák el, mint Bős-Nagymaros esetén, tematizálni akarják a közbeszédet, nem vitatkoznak, hanem fölényes módon kényszeríteni próbálják a felelős döntéshozókat” – mondta Tarlós István. Feltette a kérdést, miért nem tekintik független szakértőnek a Műszaki Egyetemet vagy az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsát, és miért tekintik függetlennek a Lányi-féle tanulmányt, amelynek több mint a felét „a tiltakozó kemény mag ikonikus képviselői” írtak.
A főpolgármester furcsának nevezte, hogy a Római-part ügyében 15 ezer emberre kiterjedő konzultációt indított a III. kerület. Tarlós István azt mondta, ha az érintett városrész annyira akarna népszavazást, tavaly kiírhatta volna. Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy miért éppen 15 ezer embert kérdeznek meg. A hullámteret nézve ez sok, a veszélyeztetett terület nagyságát tekintve viszont kevés – emelte ki. Kérdésre válaszolva azt mondta, az ügyben csak egy helyi népszavazás lenne igazságos.
Kitért rá, hogy egy budapesti népszavazás akkor lenne érvényes, ha azon több mint 400 ezer ember részt venne. Felhívta a figyelmet, hogy az Együtt és a Párbeszéd által kezdeményezett referendumnak semmi értelme nem lenne, „ha az igenek győznek, a tiltakozó keménymag mennyivel lenne előrébb?” Ráadásul a nyomvonal kérdésére sem lenne hatással. Tarlós István hangsúlyozta: inkább arról van szó, hogy nem akarják, hogy a védmű épüljön. A népszavazási kezdeményezés csak arra jó, hogy további fél évre ellehetetlenítsék az építkezést, ez is a céljuk – tette hozzá. Kérdésesnek nevezte, hogy egy ilyen „kőkemény szakmai kérdésben” a népszavazáson résztvevők rendelkeznek-e megfelelő szakmai ismerettel, miközben olyan alapfogalmakat is kevernek, mint a hullámteret és az ártér.
Megismételte, hogy a 2010 előtti Fővárosi Közgyűlés is part menti védművet akart, ráadásul – ellentétben a mostanában elhangzottakkal – egyáltalán nem ideiglenes változatot.
A BKV a metrókocsik felújítását végző orosz gyártóval szembeni 2,5 milliárdos kötbérre vált jogosulttá, ebből sem a Főváros, sem a közlekedési társaság nem kíván engedni – mondta a főpolgármester. Hozzátette: az orosz mérnökök jelenleg is vizsgálják „a klimatizálás utólagos megoldását”. Egyelőre kérdéses az is, hogy a magyar közbeszerzési jog megengedi-e, hogy a kötbér terhére terméket vagy szolgáltatást szerezzenek be.
Tarlós István emlékeztetett rá, hogy a BKV vizsgálta, hogy az eredeti járművek karosszériája statikailag elbírná-e a klímaberendezések okozta többletsúlyt, és az derült ki, hogy ahhoz jelentős szerkezeti átalakítás lenne szükséges. Ráadásul a magassági korlát miatt a berendezéssel együtt a kocsik nem férnének be az alagútba. A kocsik felújításának köszönhetően a korszerűbb hajtásrendszer révén jelentősen csökkeni fog a hőkibocsátás. Az alagút felújítása során pedig a szellőztetést nagy teljesítményű ventilátorokkal fogják megoldani, így mindezek „rendkívül kedvezően fognak hatni az utasok hő- és komfortérzetére”.
A főpolgármester emlékeztett rá, hogy 2011 tavaszán az egyik régi orosz metrókocsi teljesen kiégett az Árpád hídnál, akkor 43 db ilyen metrókocsit azonnal kivontak a forgalomból, elrendelték 111 db 35-40 év közötti kocsi azonnali felülvizsgálatát rendelték el, valamint új ellenőrzési rendszert dolgoztak ki és vezettek be. A metrófelújításhoz 2015-ig nem tudtak kötelezettséget vállalni, mert a kormány akkor vállalta át a BKV korábbi, több tízmilliárdos adósságát, „amelynek egyetlen fillérjét sem mi halmoztuk fel”. Tarlós István ismét hangsúlyozta: a Főváros új szerelvényeket akart, de a kormány határozatban úgy döntött, csak felújításra kap lehetőséget. „Ostoba hazugság azt erőltetni, hogy mi döntöttünk a felújítás mellett” – jegyezte meg.
Tarlós István elmondta: „azzal a kérdéssel állunk szemben: ha nincs pénzünk eleve új klímaberendezéseket beépíteni, nincs pénzünk teljes körű akadálymentesítésre, akkor ne újítsuk fel a metrót? Abból tudunk gazdálkodni, ami van, a pénzcsapokat nem mi nyitjuk ki és zárjuk.”
Újságírói kérdésre válaszolva a főpolgármester elmondta: az egyik főtanácsadója vette át az A Város Mindenkié egyesület több nyilvános vécét követelő petícióját. A főpolgármester ezzel kapcsolatban elmondta: a köztéri illemhelyek száma valóban nem elegendő, ezért a Főváros mérlegeli, hogy azok fenntartását felveszi az önként vállalt feladatai közé (a törvény nem írja elő azt kötelező feladatként), valamint fejlesztési koncepció készül heteken belül.
A Galvani híd és a csatlakozó úthálózat ügyében a Főváros – Fürjes Balázs kormánybiztossal és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértve – levelet írt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-nek, hogy állítsák le a munkát. A NIF úgy adott megbízást a tervezőnek, hogy figyelmen kívül hagyta a főváros korábbi döntéseit és a kormány elképzeléseit. A főváros településszerkezeti terve szerint a Galvani híd összekötné a budai oldalt Csepellel, onnan pedig Pestre vezetne egy kisebb híd. A kapcsolódó úthálózat a Kén utcától vezetne az Ecseri úti felüljáróhoz, a ferencvárosi vasúti területek teljes átépítésével. A NIF viszont úgy kezdte el terveztetni a hidat, hogy annak kapcsolódó úthálózata a Határ út felé vezessen, ami miatt ki kellene vágni a Ferencváros és Kispest közötti kiserdőt. Tarlós István hozzátette: a főváros a NIF döntését opponálja, a céget a munkák leállítására szólította fel, azzal, hogy azt csak a Fővárossal, a kormánybiztossal és az érintett kerületekkel egyeztetve folytassák.
