Csaknem félszáz napirendi pontot tárgyalt meg a Fővárosi Közgyűlés 2017. szeptember 27-i rendes ülésén. Határoztak arról, hogy nyílt pályázatot hirdetnek a Bálna értékesítéséről, 11 milliárd forintos minimálárral. A közgyűlés úgy döntött: megerősíti korábbi döntését a Római-partról, amely szerint a part menti nyomvonalon épülhet meg a védmű.
Együttműködési és barátsági megállapodást köt Budapest a bolgár fővárossal, Szófiával - az erről szóló dokumentumot a Fővárosi Közgyűlés szerdán hagyta jóvá 30 igen szavazattal, 1 nem ellenében. Az elfogadott előterjesztésben emlékeztettek arra, hogy Tarlós István áprilisban hivatalában fogadta Jordanka Fandakova szófiai főpolgármestert. A két városvezető a találkozón egyetértett abban, hogy Budapest és Szófia számára egyaránt különösen fontos a két város, a két ország közötti kapcsolat szorosabbra fűzése, az együttműködés területeinek és körének bővítése, a két nemzet közötti hagyományos történelmi és baráti kapcsolatok ápolása, továbbá megerősítették szándékukat együttműködési megállapodás létrehozására.
A jóváhagyott megállapodás célkitűzései között szerepel a gazdasági kapcsolatok elősegítése, az együttműködés fejlesztése a kultúra, az oktatás és a gyógyfürdők üzemeltetése terén, a közlekedési és infrastrukturális témájú szakmai tapasztalatcsere, részvétel a magyar-bolgár barátság napjának megünneplésében, valamint a turisztikai együttműködés fejlesztése.
A megállapodás értelmében a felek elősegítik az egyes intézmények közötti szakmai eszmecserét, és hozzájárulnak a Budapest és Szófia közötti tartalmas és hosszú távon is fenntartható együttműködés kialakításához. Az e keretek között megvalósuló programok tehát nemcsak önkormányzati és intézményi szintet érintenek, hanem lehetővé teszik a lakosság minél szélesebb körű bevonását és részvételét is - olvasható az elfogadott előterjesztésben.
Nyílt pályázat a Bálna értékesítéséről
A Bálna Budapest Kereskedelmi és Kulturális Központ nyílt pályázati eljárás útján történő értékesítéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés 20 igen, 9 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett. A 12 ezer 975 négyzetméter alapterületű ingatlan legalacsonyabb vételára - az adásvételi szerződés tervezete szerint - nettó 11 milliárd forint.
Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta: nem arról született döntés, hogy a főváros eladta a Bálnát, hanem kiírnak egy pályázatot, amelynek eredménye majd a közgyűlés elé kerül, és akkor arról dönt majd a testület.
A Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett, szerdán elfogadott előterjesztés szerint a leghatékonyabb üzemeltetési modell alkalmazása mellett sem biztosítható a komplexum önkormányzati keretek közötti nyereséges üzemeltetése, és a piaci érdeklődés kiváló alkalmat teremt arra, hogy a fővárosi önkormányzat a közfunkció fenntartásának a piac által is vállalható kötelezettsége mellett értékesítse az ingatlant.
A főváros egy olyan befektetőnek kívánja eladni a központot, amely „az esetleges szinergiák felhasználásával hosszú távon is biztosítani képes a főváros számára emblematikus épület állagának fenntartását, az abban nyújtott közösségi szolgáltatások elérhetőségét, végső soron a Bálna beruházás eredeti céljainak megvalósítását, miközben a befolyó vételár kellő fedezetet nyújt a Bálna projekt eddigi ráfordításaira" - olvasható az elfogadott javaslatban.
A vitájban Bagdy Gábor emlékeztetett rá, hogy a 2010 előtti városvezetés rossz konstrukcióban szerződött; az épületet 25 évre teljesen kivették volna a város kezéből, ehhez képest kifizettek volna 31 milliárd Ft-ot, és képtelenek voltak befejezni, az új városvezetés félkész épületet örökölt. A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta: nyílt, versenysemleges pályázatot írnak ki, amelyre bárki jelentkezhet, ez alapján pedig a Főváros fel tudja mérni, mekkora valós piaci igény van a Bálnára, az érdeklődők milyen feltételekkel tudnák üzemeltetni a létesítményt. Bagdy Gábor rámutatott, hogy a pályázaton előírják a kulturális, oktatási funkció biztosítását. Hozzátette: a beérkező pályázatok értékeléséről a közgyűlés fog dönteni. Kitért rá, hogy a félkészen átvett épület befejezésére a Főváros összesen mintegy 4,5 milliárd forintot költött, a pályázaton pedig 11 milliárdos minimálárat határoztak meg.
Tarlós István ehhez azt tette hozzá, hogy a Bálna beruházást 2010 előtt be kellett volna fejezni és átadni. Ehhez képest az előző városvezetés a projektet egy majdnem teljesen vagyontalan offshore cégre bízta, nem fizették ki az alvállalkozókat, a Fővárosnak pedig 7 peren kellett „keresztülrágnia" magát, hogy átadhassák az épületet.
Elfogadták a településkép védelméről szóló rendeletet és az arculati kézikönyvet
Elfogadta a településkép védelméről szóló rendeletet és Budapest településképi arculati kézikönyvét szerdai ülésén a közgyűlés 26 igen, egy nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett. A Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes jegyezte előterjesztés emlékeztet arra, hogy a településképi törvényben foglaltak végrehajtására a fővárosi önkormányzatnak is településképi rendeletet kell alkotnia. Az új rendelet megalkotása a főváros településképének védelme érdekében is elengedhetetlenül szükséges - mutattak rá.
A rendelet fő célja Budapest településképének védelme a fővárosi helyi építészeti örökség védelmére és a Margitsziget területére vonatkozóan. A rendelet megalkotásával a fővárosi önkormányzat biztosítja Budapest jellegzetes és értékes arculatának megóvását, alakítását, az épített és a természeti környezet egységes védelmét - írták.
Budapest településképi arculati kézikönyve a szemléletformálást szolgálja. Meg kell határozni benne a településkaraktert meghatározó jellemzőket, a jól elkülönülő településrészeket az arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint az e képhez illeszkedő építészeti elemeket - olvasható az elfogadott előterjesztésben.
Római-part: megerősítette korábbi döntését a közgyűlés
Megerősítette korábbi döntését a római-parti védműről a Fővárosi Közgyűlés. A testület – 9 igen és 19 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett – nem támogatta a Lányi András író, filozófus által készített, a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére vonatkozó, a római-parti tervezett védmű part menti változatát ellenző javaslatot. A közgyűlés 19 igen vokssal, 9 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett kimondta azt is, hogy változatlanul fenntartja április 5-i határozatát, amelyben rögzítette, hogy „a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén kerüljön megvalósításra". A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot is, hogy megbízza a tervezőt tanulmányterv elkészítésével a telekhatáron vagy azon belüli változat vizsgálatára.
A közgyűlési teremben jelen voltak a part menti változatot támogató és az azt ellenző civilek, akik molinókon és magasba tartott táblákon fejezték ki véleményüket.
Tarlós István a vitában megjegyezte: „sem Bús Balázs óbudai polgármesternek, sem nekem senkink nem él ezen az állítólagos hullámtéren". Hangsúlyozta: semmi egyebet nem akar – minden érdek nélkül –, mint megoldani egy olyan problémát, amit 25 éven keresztül nem oldottak meg. Emlékeztetett rá, azért szavazott a közgyűlés a Lányi-féle dokumentumról, mert ő korábban megígérte Lányi Andrásnak, hogy beviszi az anyagot a testület elé.
Emlékeztetett rá, hogy a Fővárosi Közgyűlés az előző vezetés idején, 2009-ben – szocialista kezdeményezésre – döntött arról, hogy a partélen épüljön a védmű, a Nánási úti nyomvonalváltozattal szemben. Az akkori határozat szövege szerint a közgyűlés „úgy dönt, hogy a meglévő római-parti árvízvédelmi mű fejlesztésének helyszíneként a part menti nyomvonalat határozza meg", vagyis szó sem volt ideiglenes védműről. Az ellenzék nem vett részt a szavazásban, a döntést 36 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az akkori MSZP-SZDSZ-koalíció, igennel szavazott többek között Demszky Gábor, Horváth Csaba és Gy. Németh Erzsébet is. A korábbi városvezetés sikertelenül pályázatott uniós támogatásra a beruházáshoz – többek között azért, mert az akkor tervezett védmű nem felelt meg a mértékadó árvízszint akkori jogszabályi követelményének –, majd semmiféle további intézkedést nem tett az ügyben, nem egyeztetett a III. kerülettel sem, ráadásul húsz éven át egyáltalán nem költött a fővárosi árvízvédelemre.
Azokkal a korábbi felvetésekkel kapcsolatban, miszerint nem épült még olyan hosszan mobil védmű, mint amilyet a Római-partra terveznek, Tarlós István azt közölte: azóta Németország, Lengyelország, Csehország és Ausztria „tele van ilyen mobil védművekkel", Kölnben például 9 kilométeres mobil gát épült.
A főpolgármester reagált arra is, hogy a Greenpeace által felkért vízügyi szakértők nyilatkozatban ellenezték a part menti mobil védmű építését, többek között azt állítva, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is alternatív nyomvonalakat javasolt. Tarlós István ezzel kapcsolatban idézte az OVF állásfoglalását – amely szerint „a védművet a parton kell megépíteni" –, megjegyezve, hogy a Greenpeace-es szakértők állásfoglalása több helyen is valótlanságokat állít.
A főpolgármester hangsúlyozta: a Főváros által felkért szakértőkhöz azzal fordultak, hogy adjanak állásfoglalást, a part mentén vagy a Nánási úton létesüljön a védmű, nem pedig azzal, hogy erősítsék meg a part menti változat jogosságát. Kitért rá, hogy a Lányi-féle anyaggal szemben áll legalább öt szakvélemény, amelyek mindegyike megtalálható a főváros honlapján, de – tette hozzá – azokat a sajtó nem idézi, mint ahogy vélhetően azt sem fogja, hogy az ülésteremben nemcsak a mobil védmű ellen tiltakozók, hanem az azt támogatók is megjelentek. Tarlós István feltette a kérdést: ki fogja vállalni a felelősséget azért, ha nem a szakvélemények zöme által támogatott nyomvonalon, hanem a Nánási úton épül a védmű, és kihagynak a védelemből mintegy 70 hektárnyi területet? „Visszautasítom, hogy nincs vita, hét éve csak a vita van, amit nem mi tereltünk politikai síkra" – jegyezte meg.
Tarlós István elmondta: az FCSM felmérte a fővárosi árvízi védvonalak állapotát, „százmilliárdos nagyságrendbe kerülne, ha mindent meg akarunk feleltetni az új, jogszabályban meghatározott, mértékadó árvízszintnek". Ez ügyben – tette hozzá – folyamatos konzultációt folytat a kormánnyal.
Az Együtt népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban azt mondta: az jelenleg a Kúria előtt van, amely eldönti, lehet-e népszavazás arról, hogy a közgyűlés vonja vissza áprilisi, a part menti nyomvonalról döntő határozatát. A főpolgármester megjegyezte: az Együtt népszavazási kezdeményezése semmi másra nem jó, mint hogy fél évig húzza az időt, nehogy megépüljön a védmű, és lehessen mondogatni a kampányban, hogy az még mindig nincs kész.
Liszt Ferenc-mellszobrot ajándékoz Buenos Airesnek Budapest
Liszt Ferenc zeneszerző mellszobrát ajándékozza Buenos Airesnek Budapest. A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag döntött arról, hogy felkéri a Budapesti Történeti Múzeumot az ajándékozásra szánt Liszt Ferenc-mellszobor kiöntetésére és kiszállíttatására Buenos Airesbe. A szobor elkészítése és kiszállítása 3,3 millió forintba kerül. A szoborajándékozás szimbolikus jelképe az együttműködés megerősítésének, valamint nagymértékben hozzájárul Budapest és Magyarország turisztikai promóciójának fejlesztéséhez.
