A műszaki átadással 2015. október 9-én, pénteken befejeződött a Kerepesi úti közúti felüljáró felújítása. A korábban „Százlábú hídként” ismert átkelőn, amely a Kerepesi út forgalmát vezeti át a Keleti pályaudvar bejárati vágányai fölött, mostantól újra mindkét irányban zavartalanul, két-két sávon haladhat a közúti forgalom. A városhatár felé haladó oldalon buszsávot is kijelöltek a tömegközlekedési járatok számára, míg a Gumigyár felé egy jelzőlámpával biztosított kanyarodósáv épült a hídon. A vasúti fejlesztések érdekében a felüljáró a korábbinál 30 méterrel hosszabb lett, és a híd alatti űrszelvény, azaz a vasúti pálya fölötti tér is megnövekedett a biztonságosabb vasúti közlekedés érdekében. A nettó 4 milliárd forint értékű beruházást a Fővárosi Önkormányzat kiemelt közlekedésfejlesztési projektjeként a Budapesti Közlekedési Központ koordinálta.
A Kerepesi út elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedő forgalmának hatására a régi, „Százlábú híd” állapota rohamosan leromlott, veszélyeztetve az alatta haladó vasúti forgalmat. A Főpolgármesteri Hivatal ezért elkészíttette a híd felújításának terveit, ennek eredményeképpen pedig egy teljesen új, íves, rácsos tartós acélszerkezet épült meg, amely együttdolgozik az acél pályalemezzel. Az acél ívek magassága a kocsipályától mérve 10,8 méter, a híd önsúlya meghaladja az 1.100 tonnát, míg a teljes pályafelület eléri a 3 ezer négyzetmétert. A kivitelezés ideje alatt a Kerepesi út forgalma folyamatosan fenn volt tartva, a felújítás komolyabb forgalmi zavart nem okozott, csak kisebb torlódásokat idézett elő a híd környezetében. A kivitelezés 2014. áprilisban kezdődött és 18 hónapot vett igénybe a vasúti forgalom minimális zavartatásával, annak folyamatos fenntartásával. Elmondható, hogy a vasúti forgalomban sem okozott a hídépítés semmiféle zavart, nem akadályozta azt. Minden a tervezett ütemezés szerint, határidőre készült el. A híd déli oldalán, a korábbi járda mellett különálló, kétirányú kerékpárút, míg az északi oldalán teljesen új, közös kerékpárút és járda épült.
Helyreáll az eredeti forgalmi rend
A Kerepesi úti közúti felüljárón a forgalomba helyezési eljárás lezárását követően lényegében a korábbi, eredeti forgalmi rend áll helyre. Eszerint a Hungária körút felől két forgalmi sávon lehet a Keleti pályaudvar felé haladni, a Főtaxi épülete előtt jelzőlámpával szabályozott csomópontban lehet balra is fordulni. Az ellenkező irányban szintén két forgalmi sáv áll az autósok rendelkezésére, továbbá az arra közlekedő tömegközlekedési járatoknak buszsávot is kijelöltek. Újra megnyitották a Kerepesi út–Asztalos Sándor utca csomópontot is, és az útszakaszt érintő egyéb forgalomkorlátozások is megszűnnek. A Kerepesi út mentén a Gumigyárnál újra működik a jelzőlámpás forgalomirányítás.
A 80-as, a 80A trolibusz, valamint a 908-as, a 931-es, a 956-os és a 99-es autóbusz Gumigyár megállóhelye a Keleti pályaudvar felé vezető irányban – a felújítás előtti forgalmi renddel egyezően – a híd és a csomópont után, míg a Hungária körút felé vezető irányban a korábbitól eltérően nem a híd előtt lévő jelzőlámpás csomópont után, hanem még az előtt található majd.
A gyalogosokat érintő fejlesztésként az új híd mindkét hídpályáján lehet gyalogosan közlekedni; a korábbi Százlábú hídon erre csak a déli hídpályán volt lehetőség. A kerékpárosok is élvezhetik a felújítás előnyét, hiszen a kétirányú bicikliút a gyalogosoktól burkolati felfestéssel elválasztott felületen haladhat.
A Százlábú híd a múltban
Az elbontott híd elődje a Keleti pályaudvarra bevezető vágányok felett több ütemben épült. Ezen 1970-ig a gödöllői helyiérdekű vasút szerelvényei közlekedtek. A II. világháborúban felrobbantott hídrész helyén felépült szerkezet a közúti forgalmat vezette át a Hungária körút felé vezető, déli oldalon. Az M2-es metró első szakaszának megnyitásával megszűnt a hév-forgalom az Örs vezér tere és a Keleti pályaudvar között, és a vágányok helyén 1973-ra közúti pálya épült. A híd a százlábú becenevet a vasutasoktól kapta, ugyanis az északi pályaszerkezet nem néhány masszív pilléren nyugodott, hanem számos karcsú oszlop tartotta azt.
A 2010-es évekre azonban mindkét, egyenként 40 tonnás teherbírású szerkezet elavult. A vasúti fejlesztéseket a híd geometriája nem tette lehetővé, a hídszerkezet leromlott állapota miatt rendszeresen átázott, nem egyszer kisebb-nagyobb beton darabok potyogtak a vágányokra, ami állandó veszélyt jelentett a vasúti közlekedésre. Ezért indokolttá vált egy új, nagyobb nyílású és korszerű híd építése.
Budapesti Közlekedési Központ