Kilenc személyt, köztük Sztálint, Haynaut és Jellasicsot törölte egyhangú döntéssel a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén Budapest díszpolgárainak soraiból. Változtak az utcanévadás szabályai is, személyről annak halála után öt évvel lehet utcát elnevezni (eddig 25 év volt ez az idő). Bán Tamást választotta a közgyűlés a Budapesti Városüzemeltetési Központ élére.
Egyperces néma felállással tisztelgett a Fővárosi Közgyűlés a nemrégiben elhunyt Ranschburg Jenő gyermekpszichológus emléke előtt, aki 2006 óta volt Budapest díszpolgára, és akit a főváros saját halottjának tekint.
Kilenc személyt törölt Budapest díszpolgárai közül egyhangú döntéssel a Fővárosi Közgyűlés. Tarlós István főpolgármester előterjesztése szerint a felsorolt személyek a magyar szabadságharc, valamint részben a magyar, illetve az általános demokrácia ellenségeinek tekinthetőek.
A szóban forgó, törölt személyek: Sztálin, Karl Ludwig Grünne (Ferenc József császár főhadsegédje), Karl Geringer (a császár korlátlan hatalmú biztosa), báró Julius Jacob von Haynau (osztrák hadvezér, Magyarország teljhatalmú parancsnokaként kivégeztette az aradi vértanúkat, és Batthyány Lajos miniszterelnököt), Jellasics, azaz Josip Jelačić Bužimski (aki császári hadvezérként részt vett az 1848–49-es magyar szabadságharc leverésében), Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz (császári és királyi tábornagy, a császári csapatok főparancsnoka), Alexander Bach (az 1851-től 1859-ig tartó nyílt abszolutista önkény időszakának névadója, volt osztrák belügyminiszterről), Ivan Paszkievics (a magyar szabadságharc leverésére küldött orosz hadsereg főparancsnoka), Felix Schwarzenberg (Ausztria miniszterelnöke 1848-1852 között).
Sztálinról 2004-ben csak dodonai állásfoglalás született
A főpolgármester a vitában azt mondta, hazugság, hogy Sztálint törölték volna a budapesti díszpolgárok listájáról, a Fővárosi Közgyűlés 2004-ben csak egy "dodonai állásfoglalást" hozott az ügyben, miszerint a volt szovjet diktátort nem tekintik díszpolgárnak, a Fidesz törlésre vonatkozó javaslatát pedig az akkor a várost irányító MSZP-SZDSZ-koalíció leszavazta.
Az MSZP-frakció több képviselője állította, Sztálin sosem volt Budapest díszpolgára. A főpolgármester erre felolvasta a Fővárosi Közgyűlés 1947. november 7-i ülésének jegyzőkönyvét
(az ülésről készült archív felvétel itt tekinthető meg), amely szerint viszont igen (érdekesség, hogy az akkori jegyzőkönyv egyik aláírója Kádár János volt).
A rendeletmódosítás értelmében ezentúl nemcsak élő személy lehet díszpolgár, a kitüntető címet poszt mortem is lehetne adományozni. Módosították az utcanévadás szabályait is, eszerint személyről utcát elnevezni halála után nem 25, hanem 5 évvel lehet majd - utóbbiről 21 igen (Fidesz és Jobbik), két ellenszavazattal (LMP) és 10 tartózkodással (MSZP) döntött a Fővárosi Közgyűlés.
Dr. Bán Tamás a BVK új vezetője
Megválasztották a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. (BVK) új vezérigazgatóját. Dr. Bán Tamás eddig a BVK vezérigazgató-helyettesi tisztét töltötte be. A korábbi vezető, László György a hónap elején jelentette be, hogy - magánokból - március 31-i hatállyal lemond posztjáról.
Az újonnan megválasztott Dr. Bán Tamás jogi végzettséggel, bírói szakvizsgával és brókeri vizsgával is rendelkezik. Korábban jogi, gazdasági területen, illetve a közigazgatásban dolgozott. Számos fontosabb szakmai publikáció köthető nevéhez. A kilencvenes évek elején (1990-1993) az Alkotmánybíróságon elnöki titkár, majd az elnök főmunkatársa. Ezt követően a Pesti Központi Kerületi Bíróságon bíró (1993-1996), majd az Állami Bankfelügyelet főtanácsosa volt (1996-1997). A versenyszférában tett kitérő után (Orosz és Bán Ügyvédi Iroda 1997-1998) az Alkotmánybíróságon alkotmánybírósági tanácsadóként tevékenykedett. Az International Business School főiskolai adjunktusa volt 1997-2000-ig, ahol gazdasági jogot oktatott. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó Miniszteri Stratégiai Elemző Központot 1998-1999-ig igazgatóként vezette. A minisztériumban 2000-ig dolgozott közigazgatási államtitkárként. 2000 és 2002 között a Magyar Villamos Művek Rt és a Paksi Atomerőmű Rt. igazgatósági tagja, az MVM általános vezérigazgató-helyettes volt. A Károli Gáspár Református Egyetemen polgári jogot oktatott. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsába tag volt 2004-2005-ig. Az ELTE Állam és Jogtudományi Karán a Pénzügyi Jogi Tanszéken adjunktus 2005-2006. A BVK Zrt.-t megelőzően a PPKE Heller Farkas Közgazdasági Intézet munkatársa volt, ahol hálózatos szolgáltatások szabályozásával és a közszolgáltatások finanszírozásával foglalkozott, illetve a Kész Holding Zrt igazgatóságának tagja volt 2009-2010-ig.
A BVK-ba apportálják a közműcégeket
A Budapesti Városüzemeltetési Központba (BVK) apportálhatják a budapesti közműcégek üzletrészét, részvényeit; az erről szóló előterjesztést a közgyűlés 20 igen szavazattal és 12 tartózkodással fogadta el. Az előterjesztés szerint a közgyűlési határozatot követően április 15-én zárják le az apportértékelést, majd a közgyűlés második, májusi határozata után kezdik a cégbírósági eljárást, amelynek június 30-án kell lezárulnia. Az apportálás két ütemben történik, az első ütemben hat közszolgáltató cég (Budapest Gyógyfürdői és Gyógyvizei Zrt., Budapesti Temetkezési Intézet Zrt., Főkert Nonprofit Zrt., Főkétüsz Fővárosi Kéményseprőipari Kft., Főtáv Zrt., Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.) üzletrészét, részvényeit apportálják a BVK-ba. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. esetében a közútfenntartási ágazat leválasztása és a szétválás cégbírósági bejegyzése után kerül sor az apportálásra. Az apport értékének megállapítása a könyvvizsgálói feladatokra kiírt pályázat nyertese, a Pricewaterhouse Coopers feladata lesz. György István főpolgármester-helyettes azt mondta, az FKF Zrt.-t legkorábban őszre tudják apportálásra alkalmas állapotba hozni.
11 milliárd a BKV-nak
Egyhangúlag döntött a Fővárosi Közgyűlés arról, hogy 11 milliárd forint tőkepótló támogatást adjon a főváros a BKV-nak. A támogatásból 3,9 milliárdot HÉV- és villamospályák felújítására költenek, 4 milliárdot fordítanak járműbeszerzésre és -felújításra (17 trolit is felújítanak, illetve 12 használt járművet is vesznek), a villamosok korszerűsítésére 1,7 milliárdot szánnak.
Döntött a közgyűlés arról is, hogy 50 millióról 300 millió forintra emeli a Budapesti Közlekedési Központ törzstőkéjét. György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes ezzel kapcsolatban azt mondta, a rendszert lépésről lépésre alakítják ki, és annyi tőkét juttatnak a cégnek, amennyi a feladatok elvégzéséhez szükséges, a BKK és a BKV átalakításával kapcsolatos átszervezés pedig a remények szerint legkésőbb ősszel befejeződhet.
Módosította a Fővárosi Közgyűlés a parkolási rendeletet, eszerint 2012-től csak az kaphat lakossági behajtási-várakozási hozzájárulást, akinek nincs 30 napon túli pótdíjtartozása.
A máltaiakkal és a Menhely Alapítvánnyal szerződik a főváros
Nyolc hónapos felmondási határidővel a főváros felmondja a hajléktalanellátó civil szervezetekkel kötött szerződést. A városháza új közszolgáltatási szerződést a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel és a Menhely Alapítvánnyal fog kötni - erről 18 igen (Fidesz) szavazattal, a többi ellenzéki párt nem voksa mellett határozott a Fővárosi Közgyűlés. A fővárosnak 11 szervezettel összesen 18, határozatlan idejű közszolgáltatási szerződése volt. Szentes Tamás szociális főpolgármester-helyettes a szerződések felmondását az idei "válságköltségvetéssel" indokolta. Somfai Ágnes (LMP) kifogásolta, hogy idén több mint negyvenmillió forinttal csökken a hajléktalanellátásra jutó fővárosi összeg, és azt, hogy a civilekkel kötött szerződések felmondására nem szakmai, hanem kizárólag pénzügyi indoka van. Tarlós István főpolgármester a vitában azt mondta, Budapest kénytelen kezelni szinte az egész ország hajléktalanproblémáját, ami a városnak nem feladata, és nincs is arra felkészülve. Hangsúlyozta, hogy e téren a főváros erején felül teljesít.
budapest.hu
HANGFELVÉTEL AZ ÜLÉSRŐL
