A Nemzetközi Roma Nap alkalmából, április 8-án Puczi Béla
roma hősről elnevezett közteret avatott fel a Fővárosi Önkormányzat a Westend
Bevásárló Központ, a Váci út és Nyugati tér által határolt területen.
Karácsony Gergely főpolgármester több roma szervezet kérésére
kezdeményezte, hogy Puczi Béláról, az 1989-es marosvásárhelyi tüntetések roma
hőséről nevezzenek el közteret Budapesten. A teret április 8-án csütörtökön, a
Nemzetközi Roma Napon avatta fel a főpolgármester Setét Jenő polgárjogi
aktivistával, az Idetartozunk Egyesület vezetőjével, Kerpel-Fronius Gábor
főpolgármester-helyettessel és Győrffy Máté terézvárosi alpolgármesterrel. A
helyszínválasztás és a köztér elnevezése szimbolikus döntés: Puczi Béla
Magyarországra menekülése után, a halálát közvetlenül megelőző időszakban a
Nyugati pályaudvar mellett élt hajléktalan emberként, egyedül, nyomorban.
„Puczi Béla sorsa azért lehet annyira fontos felkiáltójel
számunkra, mert azt mutatja, hogy az elmúlt 30 évben hány minőségében bukott
meg a magyar állam emberségből. És az, hogy most itt vagyunk, és hogy sokak
számára fontos volt, hogy ezt a teret róla nevezzük el, mégis egy esélyt ad
arra, hogy legalább felismerjük a hibáinkat, és próbáljuk azokat orvosolni” – hangsúlyozta Karácsony Gergely.
Setét Jenő elmondta, a mai nap arra is alkalom, hogy
elismerjük a romák és az ő hőseik létezését, nem elhanyagolható az a kérdés
sem, hogy a roma közösségek reprezentációja megvalósul-e a közös fizikai térben.
„Budapest az a város, amely mintát adhat arra, hogy az emberi
jogok nem pusztán leírt malasztok és deklarációk, hanem megélhető valósággá
kell váljon Budapesten is, így például a roma közösségeknek reprezentációhoz
kell jutni az önkormányzati alkalmazottak körében, a közoktatási tananyagokban
és a döntéshozó testületekben is” – emelte ki Setét Jenő.
„A Nemzetközi Roma Napot ünnepeljük ma Puczi Béla terének az
avatásával, aki Magyarországtól nem kapta meg azt az elismerést és tiszteletet,
ami egy igazi hősnek járt volna, pedig társaival önzetlenül, a saját életüket
veszélyeztetve Marosvásárhelyen rengeteg magyar életet mentettek meg. Szerintem
a politikának az lenne a feladata, hogy támogassa azokat az embereket, akikből
akár Puczi Bélához hasonló hősök lehetnek, vagy akár orvosok, kutatók, tanárok,
de segítség nélkül elkallódnának” – tette hozzá Győrffy Máté.
E fontos szimbolikus gesztus mellett a városvezetés
képviseletében Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes a Nemzetközi Roma
Nap alkalmából részletesen ismertette azt is, hogy hogyan kívánják segíteni a
budapesti roma közélet és kulturális élet felpezsdülését a jelenleg egyetlen, a
főváros fennhatósága alátartozó roma intézmény, a Fővárosi Roma Oktatási és
Kulturális Központ (FROKK) megújításával.
A komplex megújítási folyamat része, hogy az intézménynek új,
alkalmas székhelyet keresnek, vezetőváltást kezdeményeztek, és széleskörű társadalmi
bevonáson alapuló, roma civil szervezetek, a roma közéletben, oktatásban,
művészetben aktív döntéshozók, alkotók, véleményformálók bevonásával zajló egyeztetési folyamatot követően új
alapokra helyezik tevékenységét is.
A cél a FROKK hiánypótló módszertani, oktatási és
közösségszervezési funkciójának megújítása, a gyermektáboroztatás hagyományának
felélesztése, és az intézmény tulajdonában álló értékes képzőművészeti gyűjtemény
közgyűjteménnyé minősítésének kezdeményezése egyaránt. A cél egy olyan
szervezet működésének hosszútávú megalapozása, amely a XXI. századi
követelményeknek megfelelően magas színvonalon képes szolgálni budapesti
kulturális életet, fórumot, teret és erőforrásokat biztosítani a roma
közösségnek, művészeknek tehetségük kibontakoztatásához, identitásuk
megerősítéséhez.
Budapest, 2021. április 8.
Főpolgármesteri Hivatal
Sajtókapcsolati Csoport
