Életének 72. évében elhunyt dr. Szívós István olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, sportvezető, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi tagja.
A Ferencvárosi Torna Club fiatal játékosa a nemzeti válogatottban tizennyolc évesen, 1966-ban mutatkozott be. Sportolói életműve az azt követő évtizedekben töretlenül épült.
Tagja volt a montreali olimpián aranyérmet, a müncheni olimpián ezüstérmet, valamint a mexikói és a moszkvai olimpián bronzérmet nyert válogatottnak. 1973-ban megszerezte a világbajnoki címet, 1974-ben és 1977-ben Európa-bajnokságot nyert, majd 1979-ben világkupa győzelmet szerzett csapatával. A magyar vízilabda-válogatottban több, mint 300 mérkőzésen küzdött a győzelemért.
Édesapja, id. Szívós István is többször volt a magyar olimpiai bajnokcsapat tagja, míg fia, Márton világbajnok és kétszeres olimpiai helyezett válogatott játékos.
A Szívós család generációkon keresztül sokat tett azért, hogy a magyar vízilabdasport évtizedekig a világ élvonalában maradhasson.
Dr. Szívós István aktív pályafutását követően edzőként és sportvezetőként is nagy hatással volt a sportolók őt követő nemzedékeire. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével ismerték el kivételes eredményeit, majd 2016-ban Papp László Budapest-Sportdíjat kapott.
Szívós István pályafutása példakép minden sportoló és sportszerető ember számára.
Halálával egy élő legendát veszített el az olimpiai- és a vízilabdacsalád és Budapest egész sporttársadalma. A Főváros vezetése osztozik a család és a vízilabdázok közösségének gyászában.
Gy. Németh Erzsébet
humán- és kulturális területekért felelős főpolgármester-helyettes