A városvezetés és a Fővárosi Közgyűlés minden ellenkező híreszteléssel szemben rendkívül fontos feladatának tekinti azt, hogy - elsősorban szociális kérdésként - kezelje a hajléktalanság problémáját. A Főváros végrehajtható és életszerű megoldást akar hajléktalanügyben – jelentette ki a Fővárosi Közgyűlés szünetében tartott tájékoztatóján Tarlós István főpolgármester, miután a közgyűlés elfogadta a vonatkozó rendelet módosítását.
Emlékeztetett rá, hogy a fővárosi hajléktalanrendelet korábbi változatát az ombudsman kifogásolta, ennek nyomán pedig a Kúria megsemmisítette a jogszabály kerületekre vonatkozó részeit. Tarlós István kiemelte, hogy a kerületek önállóan hozhattak határozatokat azon közterületekről, ahol nem engedélyezik az életvitelszerű ottlakást. Ez képezi a rendelet mellékletét, a Fővárosnak nincs lehetősége, hogy ezeket módosítsa – hangsúlyozta. Elmondta, hogy a módosított rendeletet az ombudsman is védelmébe vette.
A főpolgármester hangsúlyozta: a hajléktalanszállók komfortosításával, a férőhelyek bővítésével, az egészségügyi feltételek biztosításával, a munkalehetőségek biztosításával és a biztonság növelésével segítő kezet akarnak nyújtani.
A főpolgármester hangsúlyozta: soha nem vonták kétségbe senki lakhatáshoz való jogát, nem tartják bűnnek a szegénységet. „A problémáról beszéljünk, és ne arról, hogy egyesek hogyan próbálják a közvéleményt ez ügyben rossz irányba hangolni, és ezeket a szerencsétlen sorsú embereket heccelni” – fogalmazott. Hozzátette: egyesek nevezhetik rosszindulatúan a hajléktalanok kriminalizálásának azt, hogy „a rendészeti vonulatot is figyelembe vesszük, de a korábbi állapotok nem tarthatók fenn, amikor a szerencsétlen sorsú emberek megbotránkoztató életvitelt folytattak a közterületeken, ami az ő számukra is méltatlan volt.” Képtelenségnek nevezte, hogy embertelenséggel vádolják a Fővárost, amiért nem engedik, hogy emberek az aluljáróban végezzék el a szükségüket.
Tarlós István közölte: nem csak a két szélsőségben lehet gondolkodni, miszerint bárhol megengedjék ezt az életformát vagy „automatikusan lakásokat utalgassunk ki, ki tudja honnan idekerült embereknek”. Megjegyezte, utóbbit azért sem tudják megtenni, mert a budapesti bérlakások zöme a kerületeknél van. Képtelenségnek nevezte azt a javaslatot, hogy magánszemélyektől vegyenek el üresen álló lakásokat, és azokat kaphassák meg a hajléktalanok.
A főpolgármester hangsúlyozta: a hajléktalanszállók komfortosításával, a férőhelyek bővítésével, az egészségügyi feltételek biztosításával, a munkalehetőségek biztosításával és a biztonság növelésével – amely paramétereket tekintve tényszerűen sikerült előrébb lépni az elmúlt négy évben – segítő kezet akarnak nyújtani, ami „értelmezhető életminőség-javulást jelent a közterületen tartózkodás helyett”.
Hozzátette: minden építő, segítő szándékú ötletet szívesen fogadnak, ha az életszerű javaslat. „A rendeletek a jobbítás szándékával születtek, és nincsenek kőbe vésve” – jegyezte meg.
Kitért rá, hogy a hajléktalanok számát nem lehet pontosan meghatározni, hiszen még azt sem tudni, ki az, aki ténylegesen hajléktalan vagy csak ilyen életmódot folytat, miközben bejelentett lakhatással rendelkezik.
