Szándéknyilatkozatot fogadott el mai, rendkívüli ülésén a Fővárosi Közgyűlés, amelyet a főpolgármester aláírhat a Fővárosi Vízművek külföldi befektetőivel. Eszerint a cég kisebbségi részvénycsomagját a fővárosi önkormányzat 12,8 milliárd forintért vásárolja vissza, a járulékos költségekkel együtt összesen 15,1 milliárdért szerzi vissza a teljes céget. A következő tíz évben pedig a fővárosban marad az a becslések szerint 30-33 milliárd forint, amelyet a befektetők menedzsmentdíjként, vagy osztalékként vittek volna ki. Vagyis a visszavétel költsége 15,1 milliárd, míg a főváros megtakarítása csaknem 50 milliárd forint az ügyleten – mondta a közgyűlés ülése után tartott sajtótájékoztatóján Tarlós István főpolgármester. Hozzátette: a szándéknyilatkozat alapján a végleges megállapodásnak – amelyet ismét tárgyalni fog a közgyűlés – 90 napon belül kell megszületnie, amely tartalmazza az átadás-átvétel pontos részleteit. Ha 90 napon belül nem jön létre a megállapodás, a közgyűlés élni fog a szerződés rendkívüli felmondásának lehetőségével – mondta a főpolgármester.
Tarlós István hangsúlyozta: a visszavételről az elmúlt fél évben folytatott tárgyalások során az elképzelhető legnagyobb gondossággal jártak el. Többek között több lépcsőben jogi szakvéleményeket kértek be, kitérve a tűzcsapok állapotára, valamint az ügy külpolitikai következményekre is.
Kérdésre válaszolva a főpolgármester elmondta: a 15,1 milliárdos visszavételi ár forrását maga a Vízművek, illetve a főváros más közszolgáltató cégei fogják biztosítani, az nem érinti a főváros költségvetését. Tarlós István azt sem zárta ki, hogy emiatt a Vízművek hitelt vegyen fel. Bán Tamás, a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK HOLDING ZRt.) vezérigazgatója ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy annak idején – áttételesen- ugyancsak a Vízműveket terhelte az a hitel, amelyből a francia-német befektetők a tulajdonrészüket finanszírozták.
Az 1997-es privatizációs szerződéssel kapcsolatban a főpolgármester arra emlékeztetett, hogy annak idején 16,5 milliárd forintért adta el a főváros a Vízművek részvényeinek 25 százalékát, vele együtt pedig a menedzsmentjogokat, a menedzsmentdíjakat, valamint a forgalomképtelen törzsvagyon arányos részét. Sőt, azt is kikötötték, hogy a szerződés lejártakor vissza kell vásárolnia a Fővárosi Önkormányzatnak az üzletrészt egy képlet alapján biztosítva a 16,5 milliárd forint értékkövetését. A főpolgármester kitért arra, hogy a tűzcsapok egy részének használhatatlansága miatt merült fel a súlyos szerződésszegés ténye, de a főváros kérésére készült szakértői becslések szerint egy választottbíróság előtti eljárás során, rossz esetben akár több milliárd forintot is veszíthetne az önkormányzat. „Veszélytelenebbnek és a város szempontjából hasznosabbnak mutatkozik, és a közgyűlés is erről döntött, hogy a teljes céget – közös megegyezéssel - 15,1 milliárdért visszavásárolja a főváros”.
A Fővárosi Közgyűlés délelőtt arról is döntött, hogy teljes garanciát vállal a BKV jelenleg 63,1 milliárd forintos adósságállományára. A kormány ugyanis szerdán foglalkozik a kérdéssel, a kabinet viszont nem a BKV-nak, hanem a fővárosnak ad majd állami garanciát, ezért volt szükség a közgyűlés döntésére – mondta Tarlós István. A közgyűlés emellett további 5 milliárd forintos támogatást is biztosított a közlekedési társaságnak. A főpolgármester úgy fogalmazott: szerdán valószínűleg arról számolhat be, hogy a BKV problémája legalább a következő három évre megoldódott, a kormánnyal pedig folytatódnak az egyeztetések a cég hosszú távú finanszírozásának biztosításáról.
