Budapest portál

Budapest és az agglomeráció közlekedésének összehangolásáról és a Budapesti Közlekedési Központ közlekedésfejlesztési céljairól, lehetőségeiről tartottak szakmai egyeztetést hétfőn a Városházán. Az eszmecserén a nagyvárosi régió közlekedései kihívásait a Catch-MR programban részt vevő Bécs, Göteborg, Berlin, illetve a hozzájuk tartozó régiók együttműködésének példáin keresztül mutatták be. A Catch-MR (Cooperative Approaches to Transport CHallenges in Metropolitan Regions -A közlekedés kihívásainak kooperatív megközelítései a nagyvárosi régiókban) az INTERREG IV/C keretében 2010 januárjától 2012 decemberéig tartó 2 millió euró összköltségű projekt, melynek keretében hét nagyvárosi régió 12 partnere működik együtt. Hazánkat Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatala, valamint a Budapeti Közlekedés-Szervező Nonprofit Kht. képviseli. A Catch-MR célja a nagyvárosi régiók életszínvonalának és a versenyképességének javítása. A programban résztvevő nagyvárosok és térségük egyrészt jó példaként szolgálnak a fenntartható terület- és közlekedésfejlesztésre, másrészt a projektben résztvevők vizsgálják az eredmények más régiókban történő alkalmazhatóságát is. A szakmai találkozón Tosics Iván, a Városkutatás Kft. ügyvezetője és Gertheis Antal (a Budapesti Közlekedés-Szervező Nonprofit Kht. projekt partner külső szakértőjeként) az urbanizáció és a szuburbanizáció kihívásait ismertetve arra hívták fel a figyelmet, hogy a város és agglomeráció problémáit összehangolt tervezéssel, együttműködéssel lehet megoldani. Példaként említették Berlin, Göteborg és Bécs különböző együttműködési modelljeit, valamint Montpellier kiemelkedően érdekes gyakorlatát. Bécs és Alsó-Ausztria informális kooperációját - 2006-tól intézményesített formában – a városkörnyékért felelős regionális menedzserek segítik. A viszonylag alacsony költségvetéssel működő - 200 000 euró - Stadt-Umland-Managment (SUM) tevékenysége felöleli az érintett települések közötti együttműködést és közvetítést, az információcsere biztosítását regionális kérdésekben, de ezeken kívül a SUM szakterületéhez tartozik a településpolitika, a tájtervezés, illetve a környezet- és a klímavédelem is. A bécsi modell hátránya ugyanakkor az önkormányzatok közötti versengés, a „kényszerítő erő” hiánya, a bonyolult jogi környezet, valamint az, hogy konkrét döntések csak hosszas egyeztetések után születhetnek meg. A göteborgi megoldás egy olyan önkormányzati szövetséget jelent, melynek keretében a résztvevő 13 település tervezési jogai egy részét a közös szervezetre delegálja. A szövetségben az érintett önkormányzatok politikusai vesznek részt, így a modell előnye a regionális szint képviselete és az egyértelmű döntéshozatali felhatalmazás. Berlin és Brandenburg esetében egy közös tervezési hatóság feladata a két tartomány urbanisztikai feladatainak összehangolása. A közös hatóság előnyei közé sorolható, hogy a helyi szintek a világos szabályok mellett viszonylagos szabadságot élveznek, illetve, hogy a hosszú távú célok elérése reálissá válik. Ebben a formában viszont a kisebb települések kevésbé azonosulnak a régióval. Montpellier esetében önkéntes települési társulás alapján jött létre az a városkörnyéki együttműködés, amelynek bázisán a SCOT tervezési rendszer biztosítja az új fejlesztéseknek a közösségi közlekedéssel jól ellátott területekre való koncentrálását.  A szakmai műhelybeszélgetésen Kerényi László Sándor, a BKK főosztályvezetője ismertette a közlekedési központ céljait és lehetőségeit. Használati eszköz lehet például a Fenntartható Városi Mobilitás Tervezés (Sustainable Urban Mobility Planning, SUMP). Kerényi László Sándor szerint a SUMP egyik várható eredménye az új, hosszú távú Budapest vízió megteremtése, az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférés - különösen a 2014-2020 uniós ciklusra -, hiszen Budapest versenyképességének növelése létkérdés a jelenlegi pénzügyi helyzetben.

---

2011. 09. 23. Közösségi kerékpáros rendszer az alacsonyabb széndioxid kibocsátásért 

A hét elején ismét találkoztak a CATCH-MR  európai uniós együttműködési projekt résztvevői, köztük a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ képviselői, a megújuló energiák közlekedési célú használhatóságával, illetve az alacsonyabb széndioxid kibocsátáshoz vezető mobilitás menedzsment stratégiákkal kapcsolatban tervezett intézkedéseket és gyakorlati tapasztalatokat megosztani egymással. A szemináriumon a Budapesti Közlekedési Központ a fővárosi kerékpáros fejlesztési elképzeléseket, benne a BuBi közösségi kerékpáros rendszer projektet mutatta be.

---

2012. 03. 23. A CATCH-MR nemzetközi együttműködési projekt hatodik szemináriumának tapasztalatai