Az egyik legnagyobb aggály a parlagfű vagy a toklász elburjánzása volt, de az aggály alaptalannak bizonyult, a természet szerencsére ennél sokkal okosabban működik. Erről a nagyon érdekes folyamatról még Kovács Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal Tájépítészeti Osztályáról írt egy izgalmas cikket, amiben olvasmányosan elmagyarázza, hogyan alakulnak ki ezeken a területeken az összetett társulások, és nyomják le a „jófiúk" az invazív fajokat.
A vadvirágos foltokat az Ökológiai Központtal együttműködésben a főváros minden évben aprólékosan monitorozza. Az első év robbanásszerű növekedéséhez képest (2021-ben 2,5-szer annyi beporzó és 2-4-szer több növényfaj) a tavalyi, iszonyúan aszályos nyár miatt átlagosan 1,8-szor több beporzó egyedet, valamint 1,7-szer több beporzó fajt figyeltek meg a hagyományosan kezelt kontroll területekhez képest. Ráadásul a vízhiány miatt a növények hamarabb kiszáradtak, tönkrementek, ezért a tervezettnél hamarabb kellett kaszálni is a területeken.
