Elfogadta csütörtöki rendkívüli ülésén a Fővárosi Közgyűlés a metrókocsikat gyártó Alstommal kötendő megállapodást; Tarlós István főpolgármester előterjesztését 24 igen szavazattal, négy tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés.
A főpolgármester által jegyzett előterjesztés szerint a metrókocsikat gyártó francia céggel kötendő megállapodás a következő lényeges rendelkezéseket tartalmazza: a korábbi szerződésekben foglalt vis maior klauzulát - amely szerint a végleges típusengedély megszerzésének elmulasztása vis maiornak minősül - törlik.
A megállapodás alapján az Alstom által vállalandó kötbér, illetve felelősségi maximum 10 százalékról 20-ra, illetve 20 százalékról 30-ra nő. Az Alstom által vezetett konzorcium kötelezettséget vállal, hogy a megállapodás hatályba lépésétől számított 300 napon belül megszerzi a 2-es metróra szállítandó szerelvények típusengedélyét, a 2-es metróvonalra az első szerelvényt 330 napon belül, a fennmaradó teljes mennyiséget pedig legkésőbb 548 napon belül átadja a BKV-nak, és 548 napon belül megszerzi a 4-es metróvonalra szállítandó szerelvények típusengedélyét, és a 4-es metróvonalra az összes szerelvényt 750 napon belül átadja a BKV-nak. Az előterjesztés szerint a vállalt szállítási ütemterv tartása esetén 2014 első félévében megindulhat az utasszállítás a 4-es metróvonalon.
A BKV a megállapodás szerint semmilyen korábbi igényéről (így a kötbérről vagy a kártérítésről) nem mond le, az ilyen természetű vitatott igények elbírálását a felek választottbírósági hatáskörbe utalják.
Ha az Alstom nem írja alá a megállapodást, új tender jöhet
A helyszínen kiosztott előterjesztői kiegészítés szerint ha 2011. július 26-ig az Alstom vezette konzorcium a megállapodást nem írja alá, akkor a BKV a megállapodástól eláll, annak hatálya megszűnik, a BKV pedig haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket egy új metrókocsi-tender kiírására.
Az Alstom vállalta, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság iránymutatása alapján elvégzi a szükséges változtatásokat a szerelvényeken, és új derogációs kérelmet nyújt be, majd 90 nap alatt megszerzi a mentességet a magyar vasúti járműszabályzat alól. A BKV viszont felmondhatja a szerződést akkor, ha az Alstom típusengedély-kérelmét azért függesztik fel, mert a gyártó a korábbiakkal azonos tartalmú kérvényt adott be a hatóságnak.
A szerződést módosító megállapodásban kitértek arra is, hogy a felek felfüggesztenek minden bírósági, és egyéb jogi eljárást, egyik fél sem indít, vagy folytat semmilyen egyéb eljárást a másikkal szemben.
Törölték a joggilag aggályos részeket a 2006-os szerződésből
A napirend vitájában a főpolgármester elmondta: az Alstommal kötendő megállapodás akkor lesz eredményes, ha arra a közgyűlés rábólint. Emlékeztetett arra, hogy még a közgyűlés napjának délelőttjén is folytatták a megállapodásról folytatott tárgyalásokat a francia céggel. Tarlós István szerint a megállapodást azért kell nyílt ülésen tárgyalni, mert közérdekű szerződésről van szó, mint fogalmazott, „nincs takargatnivalónk”. A főpolgármester kiemelte, hogy a 2006-os metrókocsi-szerződésből a jogilag súlyosan aggályos részeket (például a kötbérre vagy a vis maior okokra vonatkozót) törlik a megállapodással, a főváros pedig kármentésre törekszik, hiszen Budapestnek szüksége van új metrókocsikra, és nem akarja a város elveszíteni a 4-es metró építéséhez kapott európai uniós támogatást.
Tarlós István hangsúlyozta: a szerződés módosításával egyidejűleg megtettek minden előkészületet arra, ha az Alstom így sem tudja teljesíteni a szerződést, és új közbeszerzést kell kiírni. Tájékoztatta a képviselőket, hogy a BKV igazgatótanácsa egyhangúlag elfogadta a megállapodást. Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök folyamatosan figyelemmel követi a történéseket. Az Alstom vezetése várhatóan július 20-án érkezik Budapestre, hogy aláírják a megállapodást.
167 millió többletforrás a tűzoltóságnak
Megszavazta a Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság működőképességének megőrzésére javasolt csaknem 167 millió forint többletforrást csütörtöki rendkívüli ülésén. Tarlós István főpolgármester az indítványában azzal érvelt: az idén több mint 500 millió forintból gazdálkodó tűzoltóság első öt hónapban tapasztalt fedezethiánya az év hátralévő időszakában is fennáll. Ennek okai között említette, hogy a járművek üzemeltetéséhez meghatározott költségvetési normatíva évek óta nem változott; a minimálisan készenlétben tartandó szerállomány átlagéletkora 12 év, de van 34 éves gépjármű is a rendszerben. Hozzátette: az energiaárak folyamatos növekedését évek óta nem követi a laktanyák üzemeltetéséhez, fenntartásához és egyéb intézményi kiadásokhoz meghatározott támogatás. A főpolgármester felkérte a szervezet parancsnokát: dolgozzon ki likviditási tervet az év végéig tartó időszakra. Ezt várhatóan augusztusban tárgyalja majd a közgyűlés.
A képviselők az ülésen egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság alapműködésének támogatására biztosított céltartalékot, amelynek összege 166 millió 802 ezer forint, átutalják a szervezetnek. A többletforrás a második és harmadik negyedévben várható forráshiányt részben pótolja, megakadályozza a 60 napnál túli tartozásállomány keletkezését, illetve fedezetet nyújt a rendkívüli eseményekből adódó kiadásokra.
Új hajléktalanellátási koncepciót fogadtak el
Elfogadta Budapest új hajléktalanellátási koncepcióját a Fővárosi Közgyűlés 21 igen, hat nem szavazattal, egy tartózkodással. A főváros a feladatok megszervezésével a koncepciót kidolgozó Magyar Máltai Szeretetszolgálatot és Menhely Alapítványt bízta meg. A Közterület helyett emberibb körülmények elnevezésű koncepció az alaphálózati feladatok között a 24 órás diszpécserszolgálat egész éves működtetését, illetve a téli időszakban krízisautó 24 órás működtetését és speciális utcai szolgáltatásokat javasolja, ami körülbelül 70 millió forintba kerülne évente.
Az elhelyezési feladatokkal összefüggésben az első befogadóhelyek működtetésére, valamint az onnan távozóknak nyújtott lakhatási támogatásra évente 270 millió forintot fordítanának. Megjegyzik, hogy a keretösszeg fejenként maximum 300 ezer forint támogatás 12 hónapra számítva, vagyis legalább 900 ember éves elhelyezését teszi lehetővé. Szentes Tamás egészségügyért és szociális területért felelős főpolgármester-helyettes szerint a célok megvalósításához nélkülözhetetlen a fővárosi ellátórendszer más területeinek - köztük az egészségügy és a gyermekvédelem - aktív részvétele.
budapest.hu
