A projekt indulásakor meghatároztuk a kerekasztal alapvető feladatait, melyben az egyik legfontosabb a szakpolitikai ajánlások megalapozása az érintett társadalmi szereplők bevonásával. A bevonáson alapuló tervezéshez a Fővárosi Önkormányzat segítségére vannak az URBACT II Roma-Net projekt során megszerzett módszertani tapasztalatok.
A projekt első öt ülését e tapasztalatok széles körű alkalmazásával hajtotta végre a partnerség. Az első két ülés a helyzetelemzés jegyében zajlott, a tevékenységek kétirányú bemutatásával. Az első ülésen önkormányzati tevékenységekkel ismerkedtek a kerekasztal tagjai, a második alkalommal pedig a budapesti civilek mutatták be céljaikat, tevékenységüket. Az üléseken elhangzott bemutatkozások megfelelő alapot teremtettek arra, hogy egyrészt az önkormányzati intézmények másrészt a civil tevékenységek elemzésével képet kaptunk a legfontosabb problémákról, hiányosságokról.
A Fővárosi Migrációs Kerekasztal projekt három szakterületen fejti ki szakpolitikai javaslattevő tevékenységét: a szociálpolitika, a kultúra és az oktatás területén. Ennek megfelelően az ajánlások céljainak megfogalmazásához az érintett szakterületeket külön-külön, egy-egy kerekasztal ülés keretében vizsgáltuk meg. A módszer lehetőséget adott számunkra, hogy szűkebb körben, az egyes szakterületeken mélységében próbáljuk megtalálni és fontossági sorrendbe állítani a migráns közösségek számára fontos, társadalompolitikai beavatkozásokká alakítható célokat. A műhelymunka jellegű, kommunikációra, vitára, konzultációs lehetőségekre építő módszer kifejezetten alkalmasnak bizonyul arra, hogy ne csak a nagy tapasztalatokkal rendelkező, jelentős emberi erőforrásokkal gazdálkodó civil szervezetek professzionális kommunikációja jelenjen meg az önkormányzati ajánlásokban, de hangsúlyt kapjanak a gyakran érintettek által alapított grassroots szervezetek is.
Fontos mérföldköve e gondolkodásnak a problématérkép, mely a kerekasztal ülésein elhangzottak alapján – gyakorlatilag az egyes tevékenységek mögött megtalálható hiányokra, szükségletekre fókuszálva - kívánja bemutatni a városi döntéshozóknak az itt élő migráns közösségek által tapasztalt problémákat és az e problémákra adható önkormányzati válaszokat.
A problématérkép
A problémák azonosítása az egyes ülések során folyamatos, táblára történő jegyzeteléssel zajlott, ahol minden megjelent szereplő számára nyitott lehetőség volt a tartalom meghatározása, befolyásolása.
A felsorolt problémák vizsgálata során érdemesnek tűnik a megjelenő hiányok csoportosítására törekedni. Jól látható, hogy megjelennek általános, több szakterületet érintő problémák. Emellett vannak olyan, egy szakterületen megjelenő problémák, amelyek jellegükből fakadóan általános problémaként azonosíthatók.
Általános hiányok
Az általánosnak tekinthető problémákat a következőkben összegezhetjük. A szempontunkból legfontosabb, közvetlenül a közigazgatást érintő, mindhárom kategóriában megjelenő hiányosság az önkormányzatok és a kormányzat passzivitása, a motivációhiány, és a civilek számára igénybe vehető támogatási rendszerek korlátozottsága és keresettsége. Ez jelenti egyrészt a rendszeres, működésre igénybe vehető támogatások és a kisebb szervezetek számára igénybe vehető, kisebb mértékű, projektvégrehajtást támogató források hiányát. Ide sorolható a kulturális területen megjelenő, de általánosítható, a lokális intézkedések hiányára rámutató felvetés is.
A civil szférát támogató alapok hiányát természetszerűleg meghatározza a közigazgatás gazdasági helyzetből adódó teljesítőképessége. Fontos, hogy ezen a területen az önkormányzat kiaknázza az együttműködésekben rejlő erőforrásokat és a szakterület számára biztosított nemzeti és nemzetközi források elérésére koncentráljon.
A közigazgatás passzivitásának oka részben az általános és a specifikus információk hiánya, a migrációval összefüggő képzettség hiánya. A projekt ezt a helyzetet a közigazgatás kapacitásbővítő képzésével kívánja kezelni, ami egyrészt migrációspecifikus interkulturális ismereteket adó képzést, másrészt anti-diszkriminációs felkészítést jelent. E képzések esetében érdemes a folyamatosságot biztosítani és minél szélesebb körben alkalmazni. A széles körű alkalmazás jelenti az érintett közszolgáltatások nyújtóit, másrészt a megcélzott társadalmi csoportok bővítését.
Általános probléma a rendelkezésre álló infrastruktúra hiányából adódó közösségi lehetőségek hiánya, a befogadó közösségi házak, inkubátor intézmények hiánya.
A probléma egyszerűen nem orvosolható, a megoldásra egészen biztosan szükség van rövidtávú, középtávú és hosszú távú stratégiára is. Rövidtávon mindenképpen a partnerségben megvalósítható megoldásokra kell koncentrálni, közép és hosszú távon a fővárosi kultúra intézményrendszerében kell megtalálni a migráns közösségek által szükségletként megjelenített intézmény helyét, státuszát.
A nyelvi korlátok és a részben e korlátokból fakadó információhiány, vagy másként megközelítve a tájékoztatás elégtelensége, a nyelvi korlátoktól mentes tájékozódás lehetőségének hiánya jellemző problémája a budapesti migráns közösségeknek. Itt specifikus hiányok is megjelennek, így különösképpen a jogi ismeretek hiánya, a jogok és kötelezettségek ismeretének hiánya, a gyakorlatorientált ismeretek hiánya és a konzultációs lehetőségek hiánya, melyek azonban visszavezethetők a nyelvi ismeretek hiányára.
Mindhárom fókuszterületen megjelennek az interkulturalitásból fakadó hiányosságok, az általános kulturális különbségekből következő problémák. Speciális hiányok az interkulturális közvetítő szereplők hiánya, vagy az oktatás területén a tanárok bizalmatlanságának, és a migráns gyermekek iskolai befogadásának problémái, a multikulturális tréningek, képzések hiánya. A kultúra területén az interkulturális falak lebontását a kerekasztal szerint az egyes kultúrák bemutatása, bemutatkozása lehetőségeinek hiánya, a nyilvánosság csatornáinak zártsága is akadályozza.
Jelentős társadalmi problémaként azonosította a kerekasztal az elmagányosodás jelenségét, a szociális kapcsolatok hiányát és társadalmi hálózatok hiányát, mely jelenséget a migráns személyeket körülvevő társadalmi vákuum okoz.
Szolgáltatási hiányok
Viszonylag széles körben kerültek elő a szolgáltatási hiányosságok. A szolgáltatási hiányok egyrészt lehetnek valóban hiányzó szolgáltatások, vagy olyan szolgáltatások, melyeket a fővárosi civil szféra igyekszik biztosítani a társadalom számára, nem biztosított fenntarthatósággal, valamint ebbe a kategóriába tartoznak azok a létező önkormányzati szolgáltatások, amelyek a migráns célcsoport sajátos igényeihez, szükségleteihez nem illeszkednek és így az igénybevételük az érintettek számára korlátozottan vagy korlátozottan sem hozzáférhető.
Felsorolásszerűen ebbe a körbe tartozik a szociális szolgáltatások közül a hajléktalanellátás és annak fogadókészsége, a lakhatási lehetőségek biztosítása a nem menekült státuszú harmadik országbeli állampolgárok számára. Az egészségügyben a megfelelő pszichiátriai ellátás (kiemelt figyelemmel a poszttraumatikus stressz szindróma ellátására, ami a célcsoport tekintetében leginkább a menekülteket érintő hiányosság), de itt merült fel a többségi társadalom tagjaival közös sportolási lehetőségek hiánya is.
Az oktatásban megjelenő probléma a mentori rendszerek, a személyre szabott segítés hiánya, a korrepetációs lehetőségek hiánya, a migráns személyek számára hozzáférhető szakképzés és felnőttképzés hiánya, az állampolgársági vizsgára történő felkészítés hiánya, a gyermekek esetében a non-verbális foglalkozások hiánya. Emellett hiányoznak a fiatal migráns személyek oktatási rendszerben történő részvételét támogató ösztöndíjak. Speciális, oktatást érintő probléma a migráció specifikus szakemberképzés hiánya, ami migráns fiatalokra nyitott pedagógusok hiányát idézi elő. Bár a kulturális területen merült fel, de inkább köthető a formális oktatási rendszerhez az iskolai hitoktatás hiánya. Egyrészt vonatkozik az általános valláselméleti oktatásra a felvetés, azonban a konkrét javaslat az iszlám követőinek iskolai vallásgyakorlására és hitoktatására vonatkozik.
A kulturális szakterület jellemző hiányosságai közt jelent meg a vállalkozásfejlesztési programokban való részvétel lehetőségének a hiánya, de jellemzően a területet érintő hiányok az infrastrukturális háttér biztosítására vonatkoznak, jellemzően a civil programok megvalósításához szükséges tereket (játszóház, színházterem, fesztiválok megtartására alkalmas tér) hiányolja a kerekasztal tagsága. Érdemes hangsúlyozni, hogy ez a kategória a fókusza az interkulturális intézmény hiányára vonatkozó igényeknek.
A társadalmi befogadást segítő intézkedések hiánya – érzékenyítés
Mindhárom területen megjelenik a migráns személyek számára (is) szolgáltatásokat nyújtó társadalmi szereplőkre vonatkoztatható általános, migrációval összefüggő információhiány, és az ezzel együtt járó bezárkózó, gyakran elutasító szolgáltatói attitűd.
A szociális, egészségügyi területen ez a hajléktalanellátásban dolgozó munkavállalók, az egészségügyi dolgozók, kiemelten az orvosok alapvető tájékozatlanságát, motiválatlanságát mutatja. Az oktatásban a tanárok és a diákok egyaránt a lehetséges tevékenységek célcsoportját jelentik. A tanárok (és az intézményvezetők) felkészítésének hiányait a kerekasztal tagjai a szakmai önismeret kialakításában és az ismeretlentől való félelem oldása képességének kifejlesztésében látják, míg a diákok esetében az általános érzékenyítés hiánya merült fel problémaként. Az oktatási rendszer különböző szintjeit is érintik a kerekasztal felvetései, hiszen már az óvodai szinten felmerül a nevelők érzékenységének hiánya, ami az általános iskolai és középiskolai oktatásban szintén élő jelenség.
A kulturális terület tapasztalatai inkább a hozzáférés felől közelítik meg az intézményi érzékenységet. A kerekasztal tagjai a migráns közösségek önreprezentációs lehetőségeit hiányolják. Azokat a struktúrákat, amelyekben a migráns közösségek reális, adekvát, pozitív (ön)bemutatásán keresztül lehet hatással a többségi társadalom alapvető attitűdjeire a közvetítő. Elsősorban a média által biztosított térre vonatkoznak a felvetett problémák, ami magába foglalja a média megjelenések mennyiségi és minőségi mutatóit egyaránt, vagyis általában nem megfelelő terjedelemben és nem megfelelő módon foglalkozik a média a migráció kérdésével.
A kulturális szolgáltatások terén felmerült továbbá a közös ünneplés lehetőségének hiánya, a hazai nemzeti ünnepek és az ide érkező migráns közösségek nemzeti ünnepei kapcsán egyaránt, ami kettős iránya miatt mind a fogadó társadalom, mind az ide érkező közösségek formálásában nagy jelentőséggel bír, elsősorban a közösségek közti információáramlás kialakítása vonatkozásában. A kerekasztal tagjai szerint a befogadás, az integráció folyamatában kiválóan használható művészeti eszközök alkalmazásában is hiányok mutathatók ki, ami nem kizárólag a kultúra, de az oktatás területén is megfigyelhető jelenség.
