Klíma- és Környezetügyi Főosztályunk, Tájépítészeti Osztályunk és a FŐKERT munkatársai május 31-én kedden Bécs Seestadt Aspern városrészébe látogattak, hogy a fenntartható csapadékvíz-gazdálkodást célzó, és Bécsben már sikerrel alkalmazott úgynevezett „szivacsváros" (Swammstadt, Sponge City) koncepciót, és az ahhoz kapcsolódó korszerű urbanisztikai megoldásokat tanulmányozzák.
Bécs az elmúlt pár évben elszenvedett néhány olyan, a hosszú nyári szárazságok után bekövetkező felhőszakadást, amikor a csatornahálózat nem tudta elvezetni a lezúduló esőt, és a víz járókelőket sodort le a lábukról. Mindez sajnos Budapesten is ismerős jelenség. Térségünkben a klímakrízis tipikus megnyilvánulása éppen az egyre hosszabb aszályos időszakok, illetve az egyre nagyobb hirtelenséggel és intenzitással lezúduló csapadékvíz váltakozása. Ezt kezelik nagyon sikeresen a szivacsváros megoldásai: a lezúduló csapadékot hasznosító esőkertek, a Stockholm Faültetési Rendszernél is alkalmazott szerkezeti talajok, drénezett burkolat alatti sávok, szikkasztósávok és kifejezetten erre a célra kialakított, időszakosan elárasztható, mélyvonalakban megtervezett, vésztározóként működő közparki zónák.
A már beépült, a felszín alatt közművekkel átszőtt belvárosi területeken ilyen megoldásokat kialakítani időigényes, költséges, és területileg is limitált megoldás. Ettől függetlenül Bécsben ez utóbbira is találunk jó példát. A belvárosi Zollergasse-n például a térkő olyan elemes burkolat, amely átengedi a vizet. Szivacsvárost építeni jelentős léptékben azonban leginkább az újonnan épülő városrészekben lehet, mint amilyen Seestadt Aspern Bécs 22. kerületében.
Seestadt Aspern most épülő utcáit, tereit, fasorait és parkjait teljes egészében a szivacsváros koncepció alapján alakítják ki. A burkolatokról a víz a szinte mindenhol kialakított, ülepítővel, túlfolyóval ellátott medenceszerű esőkertekbe kerül, amelyek a felszín alatt dréncsövekkel vannak összekötve, így a víz zöme helyben hasznosul, a növények párologtatják el. Öntözésre azonban még így is szükség van, hiszen a klímaváltozás miatt Bécsben is elképesztően hektikus lett a csapadékeloszlás.
Egy-egy ilyen zöldsávba telepített szikkasztó egység 27 m2, és kialakítása nagyjából 30 millió forintba kerül. Lehet benne évelőágy, fasor, cserjesáv is. Így lesz a fasorból, zöldsávból valódi közmű. A kialakított rendszerben pedig automatizáltan víztömeget, sótartalmat, szennyeződéseket, de még fa törzskörméret-növekedést is mérnek és monitoroznak, hogy a rendszert tökéletesíteni tudják.
A szivacsváros urbanisztikai megoldásait Budapesten is alkalmazni szeretnénk. Ezt elősegítheti a 2021 és 2025 között, részben uniós forrásból megvalósuló "LIFE –
Városi Eső" projektünk (
www.varosieso.hu), és ennek az újszerű szemléletnek lesz kiváló példája a
nemsokára megújuló Városháza park, amelyben szintén nagy hangsúlyt kap majd a fenntartható csapadékgazdálkodás.
