A Fővárosi Önkormányzat a „Budapest – Nappal hajtva" elnevezésű projektje keretében összegyűjtötte és megvizsgálta a napelemek telepítésére vonatkozó kerületi szabályokat és fővárosi szintű szabályozást. A részletes elemzés mostantól elérhető a Főváros honlapján, amely szakembereknek, önkormányzatoknak és a lakosságnak is segítséget nyújt a szerteágazó szabályokban való eligazodáshoz. A „Budapest – Nappal hajtva" projekt elsődleges célja a fennálló akadályok lebontásával elősegíteni a napelemek gyorsabb terjedését Budapesten.
A klímavészhelyzet kezelése érdekében a városvezetés egyik fontos célja, hogy a következő évtizedben megszázszorozódjon a napelemek száma Budapesten, ezáltal csökkentve a főváros szén-dioxid-kibocsátását. A fővárosban egyelőre az összes áramfogyasztásnak csak töredékét, kevesebb mint 1%-át adják napelemek.
Budapest építészeti értékekben gazdag város, ezért természetesen kiemelt tekintettel kell lenni a kulturális örökségvédelmi szabályokra is. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a külföldi nagyvárosokban nem rejtegetik a napelemeket, elhelyezésük nem feltétlenül sérti a kulturális örökség védelmét: Rómában a Szent Péter bazilika kupolája mögött, illetve a Vatikánban elhelyezett napelemek a jelek szerint sem az egyház, sem a turisták szemét nem bántják.
Vatikán (kép forrása: Andreas Solaro, AFP/Getty Images)
Budapesten a napelemek telepítése szempontjából a fővárosi szintű, illetve a kerületi településrendezési és építési szabályok egyaránt irányadók. Ezek alatt a (jogszabálynak nem minősülő) településképi arculati kézikönyvek, valamint a jogszabálynak minősülő helyi építési szabályzatok és a településképi rendeletek értendők.
A 2017-ben elfogadott fővárosi szintű településképi arculati kézikönyv javaslata szerint világörökségi területen nem helyezhetők el napelemek. A világörökségi területen kívül eső történelmi belváros és az ahhoz csatlakozó modern beépítés, illetve a jelentős, történeti telepszerű beépítés esetén pedig csak olyan módon helyezhető el napelem, hogy az ne legyen látható bármely közterületről és egyéb látványpontokról. A kerületi szintű településképi kézikönyvek változatos képet mutatnak: számos kerületben a kézikönyv semmilyen előírást nem tartalmaz a napelemek tekintetében (pl. I., II. III., VII, IX, XV, XVII, XVIII, XIX, XXI), míg néhány kerület részletes ajánlásokat fogalmaz meg az elhelyezéssel kapcsolatban (pl. VIII. X, XI., XII XIII, XIV, XXII).
A most elkészült elemzés szerint a kerületi építési szabályzatok és a településképi rendeletek igen szerteágazó rendelkezéseket tartalmaznak: bizonyos kerületekben például nem helyezhetőek el napelemek az épületek homlokzatán (pl. II. kerületben), máshol ez nem tilos, de részletesen szabályozva van (pl. III. kerület), megint máshol csak konkrét megnevezett helyszíneken érvényes a tiltás (pl. a VI. kerület esetén az Andrássy út, az Oktogon és a Kodály körönd melletti ingatlanok). Sok kerületi jogszabályban megjelenik az a kitétel, hogy közterületről ne legyen látható a napelem (pl. VII. XI. XIV., XV. kerület), ugyanakkor nincs egyértelműen lehatárolva, hogy ez esetben mi számít pontosan közterületnek – csak az adott utca, vagy a kerület, vagy adott esetben a város bármely közterülete.
A Fővárosi Önkormányzat 2020-ban végzett reprezentatív felmérése alapján úgy tűnik, a budapestiek szeretik a napelemeket. A megkérdezett lakosok 98%-át egyáltalán nem zavarja a fővárosi tetőkön elhelyezett napelemek látványa, 1% csak a történelmi belvárosban tartja zavarónak, további 1%-ot pedig bárhol zavar. A napelemek egyre olcsóbbak, ezért a lakosság körében is egyre népszerűbbek: a következő három éven belül energetikai felújítást tervező budapesti háztartások kétharmada napelemet is szeretne telepíteni. Arányuk a kertvárosi részeken élők között a legmagasabb (74%), de a történeti belvárosban is jelentős (55%).
A „Budapest – Nappal hajtva" projekt keretében a Főváros koordinációjában három szakértői munkacsoportban folyik a közös gondolkodás és a megoldások azonosítása a napelemek használatának és terjedésének elősegítése érdekében. Az egyik munkacsoport kifejezetten a fővárosi és kerületi szabályozások újragondolásán, összehangolásán és egységesítésén dolgozik.
Részletes elemzés:
