Tízmillió négyzetméter napelemmel szeretné Budapest városvezetése 2030-ra csökkenteni a város károsanyag-kibocsátását és energiafüggőségét. Ennek érdekében a főváros programot indított, amelynek célja a napenergia széleskörű elterjesztése és integrálása Budapest életébe. A napelemtelepítés jogi, műszaki és pénzügyi akadályait feltérképező munkát az EUKI német kormányzati ügynökség több, közel hatszázezer euró pénzügyi támogatással segíti.
A projekt indító rendezvényét megnyitó Karácsony Gergely főpolgármester kiemelte: Budapest városvezetésének tervei szerint 2030-ig a jelenlegi napelem kapacitásokat a 130-szorosára kell növelni. A cél lakosonként legalább öt négyzetméternyi napelem telepítése, ami egy rendkívül ambiciózus terv.
Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának főosztályvezetője, a projekt szakmai felelőse úgy fogalmazott: a város Klímastratégiájában megfogalmazott célok szerint tíz éven belül a budapesti lakások egyharmada energetikai korszerűsítést hajt végre, 1500 MW-ra nő a Budapesten működő napelemek teljes kapacitása, a távhőellátás legalább fele megújuló energiából származik majd, továbbá legalább harmadára lecsökken a személyautóval közlekedők aránya, nő a városi zöldterületek mérete és a helyi jelentőségű védett természeti területek nagysága.
A szakember fontosnak véli az úgynevezett prosumerizmus, azaz villamos energia fogyasztójaként és termelőjeként is szereplő városlakók közösségének megerősítését a szemléletformálás és a jelenlegi akadályok lebontásának eszközeivel.
Kiss Ernő, a projektpartner Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke a napenergia városi integrálásának jelenlegi helyzetéről tartott előadásában úgy látta: a napelemek telepítése az utóbbi években ugyan soha nem látott mértékben felgyorsult, de még mindig vannak akadályok, például az olykor indokolatlanul magas műszaki költségek, valamint a mesterségesen alacsonyan tartott hatósági villamos energiaárakkal való verseny.
A projekt másik magyar partnereként Dr. Morva György, egyetemi docens és Dr. Kádár Péter, egyetemi docens, az Óbudai Egyetem kutatásvezetői ismertették a napelemes kataszter terveit. A budapesti tetők sajátosságainak bemutatása mellett bevezették a hallgatóságot a napenergia potenciál számítási módjaiba, és összefoglalót adtak a városi napelemes erőműveknek a villamos ellátó hálózatra gyakorolt hatásairól.
A német partner, az Agora Energiewende Sonja Risteska előadásában egy német és egy görög példát is bemutatott a városi energiaközösségek megvalósult gyakorlataira, kiemelve a kormányzatok és a szabályozások szerepét abban, hogy a megújuló és hagyományos villamosenergia-termelés minél hamarabb és minél hatékonyabban integrálható legyen.
A napos beruházások jogszabályi hátteréről az EMLA Egyesület jogásza adott összefoglalót. A szolgáltatói engedélyezések, a környezetvédelmi előírások, a termőföld védelmének, a kulturális örökség védelme, az építésügyi és településképi szabályozások, illetve a fogyasztói jogok védelmének szempontjai elemzése, a szabályozás átalakítása az egyik legkomplexebb területe a napelemtelepítési programnak.
A konferencia programjának részeként jó és rossz gyakorlatokat is bemutattak: a hallgatóság a BKV Zrt. napelemes beruházásait, egy társasház tapasztalatai és egy családi ház tapasztalatait is megismerhette.
A rendezvényen végül a szervezők kezdeményezésére a résztvevő szakemberek, elsősorban a szolgáltatásban érintett vállalatok munkatársai, a fővárosi tulajdonban lévő közszolgáltatók munkatársai, valamint a civil szervezetek képviselői közösségi ötletbörzén, munkacsoportokban beszélték meg a lehetséges további együttműködések kereteit.
