Az Újszínház – a tavalyi évad és üzleti év számai alapján – megfelelően teljesíti mind a jogszabály által előírt feltételeket, mind a fenntartó fővárosi önkormányzat által támasztott előírásokat. Valamennyi fővárosi fenntartású társasági formában működő kőszínház az előadó-művészeti törvényben meghatározott módon kiemelt színházi minősítéssel rendelkezik, ennek a minősítésnek a megtartatását valamennyi színház esetében javasolta a szakminiszternek a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács.
Az Újszínházban a 2011-es évhez viszonyítva valóban csökkent a nézőszám, de színházban nem szokatlan jelenség, hogy a nézőszámban visszaesés következik be, ha a vezetőváltás profilváltással és a társulat cseréjével jár együtt. Összehasonlításként: Alföldi Róbert 2008. július 1-től lett a Nemzeti Színház kinevezett igazgatója, a teátrumban abban az évben 364 előadást tartottak, a nézőszám 106 ezer volt, Alföldi első „teljes” igazgatói évében, 2009-ben mindkét szám csökkent, az előadásoké 288-ra, a nézőké pedig 93 ezerre.
Az Újszínház tavaly igen komoly költségcsökkentést hajtott végre, a társaság működését stabil biztonsági szint jellemzi. Az intézmény mérleg szerinti eredménye tavaly 1,1 millió forint volt. (Összehasonlításként: a Centrál Színház tavalyi mérleg szerinti eredménye mínusz 12 millió forint volt.)
Az Újszínháznak adott fenntartói (önkormányzati és állami) támogatás lényegében egy évtizede változatlan, 400 millió Ft körüli. Az intézmény által kapott fenntartói támogatás 2004-ben 404 millió 2005-ben 408 millió, 2006-ban 393 millió, 2007-ben 377 millió, 2008-ban 375 millió, 2009-ben 396 millió, 2010-ben 391 millió, 2011-ben 3 millió, 2012-ben 407 millió Ft volt, idén pedig 404 millió Ft. Az előző városvezetés idején kialakított finanszírozási gyakorlat alapján a színháznak megalakulása óta magas az egy nézőre jutó támogatása.A fővárosi fenntartású színházak tavalyi mérlegadatai alapján a teátrum megfelelően teljesített.
A Magyar Narancs 1998-ban, amikor az Újszínház igazgatói posztján Dörner György elődje, Márta István váltotta Székely Gábort, a direktorváltást „drámaként” jellemezte, és amiatt aggódott, hogy a Márta-féle új vezetés színészek távozása miatt kénytelen lesz „kiiktatni” a műsorból több előadást, ami a lap szerint kártérítési pert eredményező bevételkiesést okozhatna. A Magyar Narancs akkori cikkében úgy fogalmazott, hogy Márta elődje, Székely Gábor kedvéért „létrehoztak még egy művészszínházat az Arany János Gyermekszínház helyén, formális, meghívásos pályázatot írtak ki számára, gyakorlatilag azért, hogy ne lehessen belekötni”. A lap akkori cikke emlékeztetett arra, hogy a finanszírozási arány (vagyis a támogatás és a saját bevételek aránya) a Radnótinál 1995-ben 49, 1996-ban 60, 1997 első félévében 58 százalék volt, a Katonánál 75, 61 és 72 százalék, az Újnál 81, 79 és 87 százalék. Az egy nézőre jutó támogatás (vagyis az intézmény finanszírozására fordított összeg osztva a nézőszámmal) a Radnótinál 1995-ben 1,71, az Újnál 3,37, 3,84 és 3,41 volt, a városháza pedig költségérzékenyebb gazdálkodást várt volna el, hogy például ne legyenek kéthetes próbaszünetek premierek előtt, vagy ne lépjék túl a bemutatókra kialakított pénzkereteket – írta még akkor a Magyar Narancs.
Szűcs Somlyó Mária
kommunikációs igazgató
